Főmenü megnyitása

Bársony János, Bársony Imre János (Miskolc, 1850. november 15. (keresztelés)[1] – Miskolc, 1905. június 6.)[2] jogász, városi ügyész.

Bársony János
Született 1850. november 15.
Miskolc
Elhunyt 1905. június 6. (54 évesen)
Miskolc
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony János témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Bársony János egykori háza Miskolcon

Bársony János Miskolcon született, id. Bársony János lakatosmester és Stanga Mária fiaként. Iskoláit is itt kezdte és Egerben fejezte be. Jogi képesítése megszerzése után, 1872-ben kezdte ügyvédi pályáját Miskolcon. 1885-ben városi ügyész (tisztiügyész) lett. A politikának is aktív résztvevője volt, a Függetlenségi és 48-as párt miskolci alelnöke volt. Felügyelője volt az ügyvédi kamarának, tagja volt a Miskolci Takarékpénztárnak.

1891-ben kezdte háza építését az akkori Rákóczi és Rudas László utca sarkán. Az alapozáskor az ősember magyarországi létezésének első bizonyítékai kerültek elő: három kőeszköz, a nevezetes „Bársony-házi szakócák”. A leletről értesítette Herman Ottót, aki igazolta az eszközök eredetét és valódiságát, és korukat mintegy 40 000 évesre becsülte. Sok szakmabeli kétségbe vonta a leletek valódiságát, mert akkoriban még sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy a Kárpát-medencében őskori kultúra lett volna. Végül a Szeleta-barlangban folytatott ásatások leletei szolgáltatták a végső bizonyítékot. A szakócák közül egy Herman Ottónál maradt, egyet a debreceni ítélőtábla elnökének ajándékozott, egy pedig a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg (Bársony János hagyatékából került oda).

Bársony János jótékonykodó alkat volt, sokat tett a miskolci szegényekért, és a helyi kulturális életre is áldozott. Családja nem volt, teljes vagyonát végrendeletileg a városi szegényápoldára hagyta, de támogatta a Miskolci Dalárdaegyletet, az iskolaalapot, a városszépítést és a múzeumot is.

A városban utca és iskola (Bársony János Általános Iskola) viseli a nevét. Egykori lakóházán, a Rákóczi és a Kandia utca sarkán, márványtábla emlékezik meg róla, illetve az adományozás tényéről. A házban ma a Lévay József Református Gimnázium Tóth Pál diákotthona van. Sírja a Mindszenti temetőben van, a sírt díszítő gránit síremléket halála ötödik évfordulóján, 1913-ban állította a város.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés