Lichtenstein József

Lichtenstein József, homrogdi (Miskolc, 1837. április 14. – Miskolc, 1914. január 20.) nagykereskedő, politikus, udvari tanácsos, Lichtenstein László apja.

Lichtenstein József
Született	1837. április 14. Miskolc
Elhunyt	1914. január 20. (76 évesen) Miskolc
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Lichtenstein László
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1875–1878)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete, munkássága

Apja, Lichtenstein József (1802–1852) Miskolcon született, és kiváló kereskedő volt, 1825-ben alapította a régió legnagyobbjává váló kereskedőházát. Bár nem volt nemes, Borsod megye táblabírája is volt. A fiú József 15 éves volt, amikor elhunyt apja. A miskolci evangélikus algimnáziumban tanult, felsőbb tanulmányait családi és városi segítségével folytatta, a kereskedést Bécsben tanulta ki (kereskedelmi alkalmazott is volt). Apja üzletét (Lichtenstein és Fűrész vaskereskedés) 1858-ban, 21 évesen vette át, de tanulmányait (közgazdaságtan, kereskedelem) továbbra is folytatta. Az 1860-as években, az Apponyi György által összehívott váltóügyi értekezletre meghívták az akkor már szaktekintély Lichtensteint. Az 1872-ben, a fővárosban megrendezett első közgazdasági kongresszuson állandó választmányi taggá választották, s hamarosan a bank- és adóügyek szakértőjének számított. 1874-ben egyik alapítója volt az Országos Iparegyletnek. Ebben az évben tagja lett a város képviselőtestületének, és haláláig az is maradt, emellett szakbizottságokban is tevékenykedett.

Amikor az 1870-es években (ismét) megindult a harc a város függetlenedéséért, Lichtenstein József e küzdelem egyik kiemelkedő személyisége volt, 1874. június 8-án ő javasolta a „maradvány úrbéri jogok” megváltását. A törvényhatósági jog megszerzésének történetét 1908-ban a „Miskolcz” királyi városságának története című munkájában foglalta össze. 1867-ben kezdeményezője és társalapítója volt a Miskolci Hitelintézetnek, később elnöke is lett, emellett több cégben töltött be fontos funkciókat (a Gőztéglagyár és a Borsod-Miskolci és debreceni István Gőzmalom elnöke, a Miskolci Villamossági Rt. igazgatósági tagja, a Miskolci Nemzeti Kaszinó alelnöke, 1875-ig a miskolci törvényszék kereskedelmi ülnöke, a Duna Biztosító társaság miskolci vezérügynökségének felügyelője stb.). Szerepet vállalt az evangélikus egyházban is: a gimnázium pénztárnoka, 1871-ben egyházi felügyelő, 1876-tól esperességi felügyelő volt. A politika csak a gazdasági élet vonatkozásában érdekelte, de az 1875-ben fúzióval frissen alakult Szabadelvű Párt miskolci elnöke és országgyűlési képviselője lett (Horváth Lajossal együtt), ahol a közlekedési, bank- és közgazdasági bizottságában dolgozott. Emellett aktív tagja volt a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának, az általa szorgalmazott Osztrák-magyar Bank miskolci fiókjában váltóbíró, a Borsodmegyei Erdészeti Bizottságban elnök volt. 1878 júliusában ismét megválasztották országgyűlési képviselőnek, de három év múlva Mezei Ernővel szemben alulmaradt a választások során. Ekkor az országos politikától visszavonult, csak városi feladatokkal foglalkozott, mellette publikált. 1914-ben (máshol 1902-ben) nemesi címet kapott homrogdi előnévvel, majd a király udvari tanácsossá nevezte ki.

Első felesége Hornbrachner Mária volt, akitől két gyermeke született: József és Mária. Második feleségével, nagyréti Darvas Malvinal (1855–?) 1872-ben kötött házasságot. Öt gyermekük volt: Malvin (1873–1937), Imre (1874–?), László (1875–1949), Pál (1876–1949), Gyula (1879–1909).

76 éves korában hunyt el, a sajtó nagy tisztességgel emlékezett meg róla. A Miskolczi Napló 1914. január 22-i, a temetés napján megjelent számában így írt róla: „… legnagyobb tiszteletre és becsülésre érdemes az ő emléke, mely örökké élni fog és át fog szállni nemzedékről nemzedékre. Egyike volt ő a város legnagyobb fiainak.” Miskolc városa – emlékére – a Király utcát Lichtenstein utcára nevezte át (ami 1950-ben Ady Endre utca lett), a Miskolci Nemzeti Kaszinó pedig megfestette az arcképét. A mindszenti evangélikus temetőben nyugszik.

Főbb munkái

• Biztosítási ügy, különös tekintettel az egyházi biztosításra és toldalék a hazai biztosítási ügyről. Pest, 1865
• Vélemény a magyar vidéki pénzintézetek reformja tárgyában. Miskolc, 1899
• „Miskolcz” kir. városságának története. Miskolcz, Klein és Ludvig könyvnyomdája, 86 oldal, 1908

Források

• Lichtenstein József, homrogdi (1837–1914) kereskedő, országgyűlési képviselő. In Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Miskolc: Miskolc megyei jogú város. 2008. 150–151. o. ISBN 9630647354  
• Lichtenstein József (Miskolc, 1837–Miskolc, 1914). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Miskolc: Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 61–62. o.   ISSN 1416-0617
• Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon VI. Miskolc: kézirat. 1966–1967. 36–39. o.  
• Homrogdi Lichtenstein József gyászjelentése. familysearch.org (1914. január 20.) (Hozzáférés: 2017. október 25.)
• A Lichtenstein-ház a 19. századból (Zsolcai kapu. 10.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1995. 134–136. o. ISBN 9630297604