Lichtenstein József
Lichtenstein József, homrogdi (Miskolc, 1837. április 14. – Miskolc, 1914. január 20.) nagykereskedő, politikus, udvari tanácsos, Lichtenstein László apja.
Lichtenstein József | |
Született | 1837. április 14. Miskolc |
Elhunyt | 1914. január 20. (76 évesen) Miskolc |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Lichtenstein László |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1875–1878) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete, munkássága szerkesztés
Apja, Lichtenstein József (1802–1852) Miskolcon született, és kiváló kereskedő volt, 1825-ben alapította a régió legnagyobbjává váló kereskedőházát. Bár nem volt nemes, Borsod megye táblabírája is volt. A fiú József 15 éves volt, amikor elhunyt apja. A miskolci evangélikus algimnáziumban tanult, felsőbb tanulmányait családi és városi segítségével folytatta, a kereskedést Bécsben tanulta ki (kereskedelmi alkalmazott is volt). Apja üzletét (Lichtenstein és Fűrész vaskereskedés) 1858-ban, 21 évesen vette át, de tanulmányait (közgazdaságtan, kereskedelem) továbbra is folytatta. Az 1860-as években, az Apponyi György által összehívott váltóügyi értekezletre meghívták az akkor már szaktekintély Lichtensteint. Az 1872-ben, a fővárosban megrendezett első közgazdasági kongresszuson állandó választmányi taggá választották, s hamarosan a bank- és adóügyek szakértőjének számított. 1874-ben egyik alapítója volt az Országos Iparegyletnek. Ebben az évben tagja lett a város képviselőtestületének, és haláláig az is maradt, emellett szakbizottságokban is tevékenykedett.
Amikor az 1870-es években (ismét) megindult a harc a város függetlenedéséért, Lichtenstein József e küzdelem egyik kiemelkedő személyisége volt, 1874. június 8-án ő javasolta a „maradvány úrbéri jogok” megváltását. A törvényhatósági jog megszerzésének történetét 1908-ban a „Miskolcz” királyi városságának története című munkájában foglalta össze. 1867-ben kezdeményezője és társalapítója volt a Miskolci Hitelintézetnek, később elnöke is lett, emellett több cégben töltött be fontos funkciókat (a Gőztéglagyár és a Borsod-Miskolci és debreceni István Gőzmalom elnöke, a Miskolci Villamossági Rt. igazgatósági tagja, a Miskolci Nemzeti Kaszinó alelnöke, 1875-ig a miskolci törvényszék kereskedelmi ülnöke, a Duna Biztosító társaság miskolci vezérügynökségének felügyelője stb.). Szerepet vállalt az evangélikus egyházban is: a gimnázium pénztárnoka, 1871-ben egyházi felügyelő, 1876-tól esperességi felügyelő volt. A politika csak a gazdasági élet vonatkozásában érdekelte, de az 1875-ben fúzióval frissen alakult Szabadelvű Párt miskolci elnöke és országgyűlési képviselője lett (Horváth Lajossal együtt), ahol a közlekedési, bank- és közgazdasági bizottságában dolgozott. Emellett aktív tagja volt a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának, az általa szorgalmazott Osztrák-magyar Bank miskolci fiókjában váltóbíró, a Borsodmegyei Erdészeti Bizottságban elnök volt. 1878 júliusában ismét megválasztották országgyűlési képviselőnek, de három év múlva Mezei Ernővel szemben alulmaradt a választások során. Ekkor az országos politikától visszavonult, csak városi feladatokkal foglalkozott, mellette publikált. 1914-ben (máshol 1902-ben) nemesi címet kapott homrogdi előnévvel, majd a király udvari tanácsossá nevezte ki.
Első felesége Hornbrachner Mária volt, akitől két gyermeke született: József és Mária. Második feleségével, nagyréti Darvas Malvinal (1855–?) 1872-ben kötött házasságot. Öt gyermekük volt: Malvin (1873–1937), Imre (1874–?), László (1875–1949), Pál (1876–1949), Gyula (1879–1909).
76 éves korában hunyt el, a sajtó nagy tisztességgel emlékezett meg róla. A Miskolczi Napló 1914. január 22-i, a temetés napján megjelent számában így írt róla: „… legnagyobb tiszteletre és becsülésre érdemes az ő emléke, mely örökké élni fog és át fog szállni nemzedékről nemzedékre. Egyike volt ő a város legnagyobb fiainak.” Miskolc városa – emlékére – a Király utcát Lichtenstein utcára nevezte át (ami 1950-ben Ady Endre utca lett), a Miskolci Nemzeti Kaszinó pedig megfestette az arcképét. A mindszenti evangélikus temetőben nyugszik.
Főbb munkái szerkesztés
- Biztosítási ügy, különös tekintettel az egyházi biztosításra és toldalék a hazai biztosítási ügyről. Pest, 1865
- Vélemény a magyar vidéki pénzintézetek reformja tárgyában. Miskolc, 1899
- „Miskolcz” kir. városságának története. Miskolcz, Klein és Ludvig könyvnyomdája, 86 oldal, 1908
Források szerkesztés
- Lichtenstein József, homrogdi (1837–1914) kereskedő, országgyűlési képviselő. In Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Miskolc: Miskolc megyei jogú város. 2008. 150–151. o. ISBN 9630647354
- Lichtenstein József (Miskolc, 1837–Miskolc, 1914). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Miskolc: Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 61–62. o. ISSN 1416-0617
- Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon VI. Miskolc: kézirat. 1966–1967. 36–39. o.
- Homrogdi Lichtenstein József gyászjelentése. familysearch.org (1914. január 20.) (Hozzáférés: 2017. október 25.)
- A Lichtenstein-ház a 19. századból (Zsolcai kapu. 10.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1995. 134–136. o. ISBN 9630297604