Thurzó Nagy László

magyar újságíró, író, költő, zeneszerző

Thurzó Nagy László (Miskolc, 1893. január 25.Budapest, 1982, április 27.) újságíró, író, költő, zeneszerző.

Thurzó Nagy László
Született1893. január 25.
Miskolc
Elhunyt1982. április 27. (89 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Thurzó Nagy László Miskolcon született. Öccse Gábor, az Állami Operaház fiatalon elhunyt korrepetitora, fiatalabb öccse Árpád, egy felső-kereskedelmi iskola tanára volt Budapesten, lánytestvére Olga, középiskolai gyors- és gépírótanár volt Miskolcon. Ő maga a Miskolci Katolikus Fiúgimnáziumban, majd az egri ciszterciták gimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait. Ezután Egerben jogot tanult, de Pécsett doktorált. Már ekkor belekóstolt az újságírásba, a Hevesmegyei Lapok munkatársa volt. 1912-ben Fiumében lakott, 1913-ban Csáktornyán, a Festetics-birtokon volt írnok.

Az első világháború kitörése után, 1915-ben vonult be katonának, 39 hónapig szolgált a miskolci 10. honvéd gyalogezred kötelékében. Amikor az ezred elindította saját tábori újságját, a 10-es honvédeket, annak munkatársa, majd szerkesztője lett. Sassy Csabával együtt különböző írásokat, verseket írtak az újságba. A háború után, 1918 és 1922 között a miskolci Reggeli Hírlap munkatársa, majd 1924-ig a Magyar Jövő szerkesztője, 1925-től 1927-ig a Miskolci Hétfői Futár felelős szerkesztője volt. 1926-ban megnősült, felesége Kovács Sarolta (1891–1979) zeneiskolai zongoratanár volt. Ezredbeli jó barátjával, Sassy Csabával együtt átvette a Magyar Jövő adminisztrációját, 1939-ben társtulajdonos lett. 1937-ben társtulajdonosként megalapította a Fekete Pál és Társai Felső-magyarországi Nyomdavállalatot. Magánúton zenét tanult, dalokat, magyar nótákat írt. Zenei érdeklődése kapcsán 1933-tól a miskolci Lévay József Közművelődési Egylet zenei osztályának elnöke volt, és évente 10–16 bérletes hangversenyt szervezett a városban, s ezeken – a helyi művészgárdán túl – világhírű művészek is felléptek.

1940-ben a fővárosba költözött, és a Művelődés nevű filmvállalat ügyvezetője, majd tulajdonosa lett. Cége készítette az Elkésett levél, a Néma kolostor, a Jelmezbál, a Jómadár és a Muki című filmeket (többek között Tolnay Klári, Jávor Pál, Ajtay Andor, Lukács Margit, Szörényi Éva és Ajtay Andor volt a főszereplők között). Emellett sok külföldi filmet is forgalmazott. Vállalkozása az államosításig, 1948-ig működött.

Az 1960-as évek második felében írta meg több kötetes, máig kéziratban lévő Miskolci lexikon című hatalmas munkáját. 1982-ben hunyt el.

Újságírói tevékenysége szerkesztés

Thurzó Nagy László az újságírói gyakorlatát különböző újságoknál szerezte meg. Fontos időszak volt ez irányú munkássága kezdetén a 10-es honvéd című tábori lap szerkesztése. 1918 második felétől a Reggeli Hírlap munkatársa, majd 1920-ban A Falu felelős szerkesztője volt. 1921 júliusában a Magyar Jövő szerkesztője lett, majd ismét a Reggeli Hírlap következett, igazgatóként dolgozott. 1925-ben rövid időre Párizsba utazott, majd hazatésése után Sassy Csabával közösen létrehozta a Miskolci Hétfői Futár című politikai, társadalmi és sport kérdésekkel foglalkozó lapot. Az újság 1927-ben megszűnt, és ettől fogva – a fővárosba való költözéséig – ismét a Magyar Jövőnél dolgozott.

Thirzó Nagy az újságírás „elméleti”, módszertani kérdéseivel és történetével is foglalkozott, különösen érdekelte a vidéki újságírás helyzete. Már Budapesten élt, amikor feldolgozta a miskolci sajtó két világháború közötti történetét, Kass Endrével közösen megírta A vidéki lap szerkesztése és kiadása című munkát, 1929-ben elindította a Vidéki Sajtó című, témájában és tartalmában is fontos sajtótudományi folyóiratot, ami azonban anyagi problémák miatt csak négy kiadást ért meg.

Zeneszerzőként szerkesztés

1909–10-től zeneszerzéssel is foglalkozott, dalokat és nótákat írt. Tagja volt a Zeneszerzők Egyesületének. Több mint száz szerzeménye van, megzenésítette Petőfi Sándor, Ady Endre, Balázs Béla, Endrődi Sándor, de főleg Sassy Csaba verseit. Sassynak a Magyaros alján címen írt versét (ez a 10-es honvédek híres magyarosi csatájának kapcsán készült) zenésítette meg elsőként, 1918-ban. „Ezzel a dallal kezdődött a mi barátságunk, mely zavartalan volt húsz éven át. Szerzőtársak lettünk, és Csaba ezen a vonalon sem volt hűtlen hozzám, ezentúl minden dalszövegét én zenésítettem meg” – írta. Köd előttem, köd utánam című dalukkal elnyerték az 1921-es országos dalpályázat első díját. Dalait kiadták nyomtatásban (az első Három dal címen jelent meg 1911-ben), sokból hangfelvétel is készült.

Fontosabb munkái szerkesztés

  • A vidéki lap szerkesztése és kiadása (Kass Endrével). Miskolc, 1928. 107. old.
  • A vidéki sajtó. Miskolc, 1928. 140. old.
  • A miskolci sajtó a két világháború között. Budapest, 1964 (kézirat)
  • A miskolci sajtó története 1850–1900 között. In: Miskolci lexikon 9. kötet.
  • Palóczy László 1–3. kötet (életrajz, kézirat)
  • Sassy Csaba 1–3. kötet (életrajz, kézirat)
  • Szemere Bertalan 1–3. kötet (életrajz, kézirat)
  • Szemere Bertalan, Felsőmagyarország teljhatalmú kormánybiztosa Miskolcon 1848. december 16.-1849. május 7-ig 1–2. kötet (kézirat)
  • Miskolci lexikon 1-27. kötet (kézirat)
  • Bon soire madame. In: Csokor: miskolci antológia. Miskolc, 1926. 165-166. old.
  • 13 dalos, nótás kiadvány
  • Több mint 60 írás, vers a 10-es honvédban

Nótáiból szerkesztés

  • Nincsen pénzem, se dohányom
  • Futó csillag
  • Nem tudok én imádkozni
  • A Magyaros alján
  • Őszi szellő
  • Zenélő óra
  • Sóhaj
  • Akác románc
  • Álmok
  • A zborai várban
  • Magas hegyek alján
  • Dal a turulmadárról
  • Horthy Miklós üzenete
  • Nincsen olyan fényes csillag
  • Rongyos a dolmányom

Jegyzetek szerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 5.)

Források szerkesztés