Vajdahunyad vára
A „kétszer felépült”[2] Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon keresztül érhető el. A vár milleniumi történelmi kiállítási épületként 1896-ban, majd 1899-es elbontása után másodszor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel 1902 és 1908 között, így a múzeum céljait szolgálja, ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.
Vajdahunyad vára | |
Történelmi Épületcsoport | |
A vár 2013 szeptemberében | |
Település | Budapest |
Cím | 1146 Budapest, Városliget, Magyarország |
Építési adatok | |
Építés éve | 1896 („első” vár), 1902–1908 („második” vár)[1] |
Lebontás éve | 1899 („első” vár)[1] |
Lebontás oka | gyenge alapanyagai miatt életveszélyessé vált |
Építési stílus | román, gótikus, reneszánsz-barokk |
Védettség | műemlék |
Tervező | Alpár Ignác, Schickedanz Albert |
Építész(ek) | Alpár Ignác |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | vár |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″47.515278°N 19.082222°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″47.515278°N 19.082222°E | |
Vajdahunyad vára weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdahunyad vára témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.
A kastély területén megtalálható Lugosi Béla színművész, továbbá Anonymus szobra is, aki a 12. században élt és III. Béla magyar király jegyzője és történetírója volt.
Története
szerkesztésAz „első” Vajdahunyad vára (1896–1899)
szerkesztésA Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált.[3] Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Történelmi főcsoport részeként felépített épületegyüttes gótikus elemét, a Vajdahunyad várát Budapesten. A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel 1896-ra. 1896. október 31-én a millenniumi kiállítás bezárt, az alkalmilag felállított pavilonok elbontása megkezdődött. Ez a sors várt volna a Vajdahunyad várára is, azonban a nagyközönség tiltakozására az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezte az épület megtartását (a már a kiállítás tartama alatt, 1896. június 20-án megalapított) új Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter leiratát figyelembe véve a múzeum a millenniumi mezőgazdasági kiállítás tárgyi anyagát használt fel, ugyanakkor egyéb adományokkal is bővültek a gyűjtemények még 1896 során. A főváros vezetése is engedett a kérésnek, és 1897. szeptember 12-én a vár ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt, immár mint a Magyar királyi Mezőgazdasági Múzeum. Az épület azonban a gyenge alapanyagok miatt hamarosan életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni. Az „első” Vajdahunyad várát még abban az évben elbontották.[1]
A „második” Vajdahunyad vára (1908–)
szerkesztésA bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött. Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta. Kezdeményezésük sikerrel járt, és Alpár tervei szerint 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe, és 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint I. Ferenc József magyar király nyitotta meg a múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.[1]
A belső berendezést Györgyi Dénes készítette el 1912-ben. „A bútorok tömörek, nehezek, gazdagon faragottak, s a kubizmus feltörő bútordivatjának megfelelően egyszerű befoglalóformákba illeszthetők. A környezet monumentalitásra intette a belsőépítész szerepkörében működő Györgyit, sőt történeti hangulat keltését is megkövetelte tőle. E kötöttségek mellett is megcsillan Györgyi Dénes formálókészségének ereje. Így például az egyik előtéri pad vaskos, tiszta összemetsződésű elemeivel, zömök hatásával már azokra a művészeti irányzatokra utal, melyek Európa-szerte még csak ekkor bontakoznak ki, hogy később az új művészet nyitányát jelentő konstruktivizmusba torkolljanak.” – írja róla Kubinszky Mihály építészettörténész.[4]
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum története
szerkesztésRészei
szerkesztésRomán kori épületcsoport
szerkesztés- Úgynevezett Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, benne minden vasárnap szentmisét tartanak. Gyakran rendeznek esküvőket, koncerteket is.
- Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
- Auditórium.
- Oroszlános kőhíd.
- Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
- Segesvári bástyatorony/Kinzótorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú. 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza.
- Tompa-torony (a kapu tó felőli oldalán).
Gótikus épületcsoport
szerkesztés- Nyebojsza-torony – a főhomlokzat karakterét az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata határozza meg.
- Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvar alapján.
- Lovagterem.
- A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
- Dómhomlokzat.
- Hunyadi-udvar – a kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
- Apostolok tornya – a segesvári óratorony másolata.
Reneszánsz–barokk épületcsoport
szerkesztés- A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főbejáratát tartalmazó épület északi oldala osztrák barokk palota stílusú. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
- Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
- A tó felől látható, úgynevezett Német-homlokzat német, illetve felvidéki reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
- Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílusban épült, tetőgerincén delfines díszítéssel.
Köztéri szobrok
szerkesztésA főbejárattal szemben áll:
- Alpár Ignác (1855–1928) – a szobrot Telcs Ede alkotta, a talapzatot Kotál Henrik (1931)[5]
A Hunyadi-udvaron:
- Károlyi Sándor (1831–1906) – Strobl Alajos alkotása (1908)[6]
- Darányi Ignác (1849–1927) – Kisfaludi Strobl Zsigmond elpusztult szobrának (1931) rekonstrukciója (2017)[7]
- Anonymus (13. sz.) – Ligeti Miklós műve (1903)[8]
A délkeleti sétányon:
- Mitterpacher Lajos (1734–1814) mellszobra – készítő: Takács Ödön[9] / Takács Ferenc (1962)[10]
- Nagyváthy János (1755–1819) mellszobra – készítő: Vastagh László (1960)[11][9]
- Tessedik Sámuel (1742–1820) mellszobra – készítő: Pándy Kiss János[9] / Szabó Iván (1971)[12]
- Pethe Ferenc (1762–1832) mellszobra – készítő: Vastagh László (1971)[13][9]
- Lugosi Béla (1882–1956) mellszobra – szoborfülkében, készítő: Hartmuth Zech (2003)[14][15]
Az épület szobrait Damkó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Markup Béla, Radnai Béla, és Tóth István készítette még a 20. század elején.[16] Ez alól kivételt képez a négy évszak szobra, amelyeknek tervei ugyancsak az 1900-as évek elején készültek el, ám kivitelezésükre akkor – valószínűleg anyagi okokból – nem került sor. A terveket 1980-ban találta meg Vitkay Kálmánné, a Mezőgazdasági Múzeum dolgozója. A tervek alapján 1983-ra el is készültek a szobrok, amelyek azonban csak hasonlók, nem pontosan olyanok, mint a 20. század eleji vázlatokon szereplők. A szobrokat Csoma Gergely és Veres Gábor szobrászművészek készítették, és a múzeum főlépcsőházában kerültek kihelyezésre.[17]
A Várépületben (Mezőgazdasági Múzeum) az 1970-es években látható volt (azóta eltávolításra került):
- Wellmann Oszkár (1876–1943) mellszobra – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Takács Ödön[9]
- Baross László (1865–1938) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Takács Ödön[9]
- Fleischmann Rudolf (1879–1950) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Kőfalvy Gyula[9]
- Mokry Sámuel (1832–1909) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Pándy Kiss János
- „Ivó paraszt” szobra – a múzeum előcsarnokában, készítő: Kiss Nagy András[9]
Galéria
szerkesztés-
A vár látképe 1904-ben
-
A „jáki apátság” részletei
-
A „jáki apátság” részletei
-
A „jáki apátság” részletei
-
A „jáki apátság” részletei
-
Lugosi Béla fejszobra egy kőfülkében[18]
Egyéb érdekesség
szerkesztés- Az 1900-as párizsi világkiállításra is felépült Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint egy Vajdahunyad vár-szerű magyar pavilon, de azt a kiállítás végén el is bontották.[19]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
- ↑ Takáts Rózsa: Színek, fények, árnyak. Róth Miksa és Alpár Ignác együttműködése a Vajdahunyadvárban (elektronikus dokumentum, mek.oszk.hu, ismertető)
- ↑ Lupescu Radu: Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában. Doktori disszertáció. ELTE BTK Művészettörténeti doktori iskola. 2006. http://doktori.btk.elte.hu/art/lupescu/diss.pdf
- ↑ Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974 [1]
- ↑ https://www.kozterkep.hu/3892/alpar-ignac-szobor
- ↑ https://www.kozterkep.hu/1086/karolyi-sandor-grof-szobra
- ↑ https://www.kozterkep.hu/31118/daranyi-ignac-szobor
- ↑ https://www.kozterkep.hu/253/anonymus-szobra
- ↑ a b c d e f g h Mezőgazdaságunk nagyjai szoborkiállítás In: A Mezőgazdasági Múzeum kiállításai, Budapest, 1970, 3-6. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/4149/mitterpacher-lajos-mellszobra
- ↑ https://www.kozterkep.hu/4148/nagyvathy-janos-mellszobra
- ↑ https://www.kozterkep.hu/4147/tessedik-samuel-mellszobor
- ↑ https://www.kozterkep.hu/4243/pethe-ferenc-mellszobra
- ↑ https://index.hu/urbanista/2016/06/29/megoldodott_a_varosligeti_drakula-rejtely/
- ↑ https://www.kozterkep.hu/1500/lugosi-bela-mellszobor
- ↑ https://www.kozterkep.hu/16505/magyar-mezogazdasagi-muzeum-homlokzati-szobrai
- ↑ Vitkay Kálmánné: Régi tervek – új szobrok In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból, 4. évf. 4. sz., 1983, 20-25. o.
- ↑ Kiderült, ki csempészte Lugosi Béla szobrát a Vajdahunyad várra, index.hu
- ↑ https://24.hu/kultura/2019/05/14/nemcsak-a-varosligetben-de-parizsban-is-allt-egy-vajdahunyad-var/
Források
szerkesztés- Für Lajos – Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár (Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1988)