Magyar Mezőgazdasági Múzeum

budapest múzeum

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, alapításától 1950-ig Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum[2] Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, országos szakmúzeum,[3] a főváros XIV. kerületében, a Városligetben, évente több százezer látogatóval. Egyes források szerint Európa legnagyobb mezőgazdaság-történeti gyűjteménye,[4] egyben valószínűleg a világ első (legkorábban alapított) mezőgazdasági múzeuma.[5]

Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete és főbejárata a Vajdahunyad vára belső kertje felől (2011)
A Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete és főbejárata a Vajdahunyad vára belső kertje felől (2011)
A múzeum adatai
ElhelyezkedésBudapest
Magyarország
CímXIV. kerület, Városliget, Vajdahunyadvár 1146
Alapítva1896
IgazgatóEstók János dr.[1]
Elhelyezkedése
Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Budapest)
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″47.515000°N 19.083056°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″47.515000°N 19.083056°E
Térkép
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mezőgazdasági Múzeum témájú médiaállományokat.
Barokk épület főcsarnok
Barokk épület főcsarnok csillárja
Természetvédelmi kiállítás
Erdészeti kiállítás
Erdészeti kiállítás
Lótenyésztési kiállítás
Mezőgazdaságtörténeti kiállítás
Alkalmi kiállítótér
Szarvasmarhakoponya

Épületei

szerkesztés

Az Alpár Ignác által tervezett különböző stílusú műemléki épületek a Vajdahunyad-vár épületegyüttesének részei. A múzeum a reneszánsz-barokk[6] és a gótikus épületcsoportot használja kiállítóhelynek, emellett gyűjteményraktárak és tudományos kutatóhelyek működnek bennük. A reneszánsz-barokk és a gótikus szárnyat a múzeum végleges épületének tervezésekor Alpár Ignác a kívülről észak-olasz reneszánsz stílusú, úgynevezett „összekötő épülettel” fűzte egy láncolattá, belülről egy épületté. A román épületcsoport nincs megnyitva a nagyközönség előtt, azt a múzeum kizárólag kutatási-tárolási célokra használja.

A váron belül egyedül a Jáki kápolna nem áll a múzeum kezelésében: annak fenntartója a római katolikus egyház.

A múzeum alaprajza ezen a hivatkozáson érhető el.

Története

szerkesztés

Előzmények: a Kertészeti- és a Gazdasági Múzeum (1860-as évek–1896)

szerkesztés

Magyarország évszázadokon át önállóan, majd a Habsburg Birodalomban is mezőgazdasági országnak számított. A múzeum létrejöttét megelőzte az úgynevezett Kertészeti Múzeum. Az 1860-as években a „Kertész Gazda” folyóirat indítványozta, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) székházában lévő pomológiai gyűjteményt fejlesszék múzeummá. A közvélemény és a magyar gazdák is támogatták az ötletet, 1869-ben pedig létrehozták a Kertészeti Múzeumot. Az OMGE ezt követően megkezdte egy általános gazdasági múzeum terveinek az előkészítését, különös tekintettel az ekkoriban nagy szerepet játszó világkiállítások értékes tárgyaira. Az előkészítési munkálatokat – beleértve külföldi múzeumok tanulmányozását – Máday Izidor végezte. 1871-ben így létrejött a Gazdasági Múzeum.[7]

Az intézmény 20 éven át működött, azonban gyarapodó gyűjtemény rendszerezett kiállításához nem álltak rendelkezésre alkalmas terek, és az intézmény finanszírozásával, illetve a szakembergárdával kapcsolatban is hiányosságok mutatkoztak. Ezekből az okokból kifolyólag 1891-ben az OMGE átadta a gyűjteményt a Földművelésügyi Minisztériumnak. Az múzeum anyagát 1891 és 1892 között Balás Árpád osztotta szét különböző gazdasági tanintézetek között. A kapott tárgyakért az intézeteknek nem kellett fizetniük. (Igen sok tárgy került a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiához, amelynek Balás Árpád ebben az időszakban igazgatója volt.) Megjegyzendő, hogy az így szétosztott anyag később nem került a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonába.[8]

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum létrejötte (1896–1907)

szerkesztés

Az 1896-os millenniumi ünnepségek idejére az OMGE ismét felvetette a múzeum gondolatát, hogy igyekezzenek emléket állítani a múlt és a jövő értékeinek, a magyar mezőgazdaságot is reprezentatív gyűjteménnyel mutassák be. 1896 januárjában az OMGE felterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez a múzeum állami költségen történő megszervezése és fenntartása ügyében. A leendő múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án (13.352/1896. F.M.sz. rendelet) írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter.[9] A gyűjtemény létrehozásának céljaként azt nevesítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”. A múzeum fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium lett.[10]

A múzeumra a milleneumi ünnepsége lezajlása után az Alpár Ignác által tervezett úgynevezett „Történelmi Épületcsoportot” (azaz a mai Vajdahunyad várat) jelölték ki, az épületeket 10 aranykorona jelképes árért engedte át a főváros a múzeum intézményének. Maga a múzeum 1897. szeptember 12-én nyílt meg. Az épület azonban a kiállításnál felhasznált gyenge alapanyagok miatt néhány év múlva életveszélyessé vált, és már 1899. július 27-én be is kellett zárni, majd elbontani.[11][12]

A múzeum a bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött az úgynevezett Stern-féle bérházba (tervezte Schmahl Henrik, lebontották 1956-ban).[13] Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta.[12] Kezdeményezésük sikerrel járt, és 1900-ban a magyar kormány döntése értelmében pénzügyi fedezet nyílt az új, végleges vár felépítésére.[14] A munkálatokat ismét Alpár Ignác irányította. 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe.[12]

A múzeum újranyitása (1907–1918)

szerkesztés

Az éveken át tartó munkálatok után 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint – a megkoronázásának 40. évfordulójára Budapestre jövő – I. Ferenc József magyar király nyitotta meg az új múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.[14]

A Földművelésügyi Minisztérium a múzeum feladatává tette mindannak bemutatását, „ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert- szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet”. Az első néhány évtizedben az intézmény leginkább olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, amelyben az érdeklődő a mezőgazdaság szinte minden ágazatában részletesen megismerhette a termelés korszerű eljárásait.

A múzeum első fellendülő periódusát az első világháború kezdetéig élte. Ebben az időszakban folyamatosan nőtt a látogatók száma, olykor meghaladta az évi 150.000 főt is. A múzeum sikerrel volt jelen a nemzetközi kiállításokon is tárgyaival. Az első világháború idején azonban anyagi forrásai lecsökkentek, dolgozóinak egy része katonai szolgálatot is töltött.[14]

A két világháború közötti időszak (1918–1945)

szerkesztés

Az első világháborút követő infláció a gyűjteményeket nem nagyon tudta a múzeum tovább fejleszteni, új tárgyakat is csak adományozás révén tudtak szerezni.[14] Jelentős esemény volt ugyanakkor 1926-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének megalapítása a múzeum támogatására. 1933-ban megindult a múzeum modernizálása, átrendezése, és 1934. június 14-én megtörtént az új kiállítások ünnepélyes megnyitása.[15]

A múzeumot a második világháború során 1944-ben több bombatalálat érte, berendezésének jelentős része elpusztult.[16]

A szocializmus alatt (1945–1990)

szerkesztés

A múzeum 1944 és 1949 között bizonytalan állapotban volt. A megsérült részek újjáépítésére 1950-ben került sor.[16] A helyreállítási munkálatok Hajós Alfréd vezetésével zajlottak.[12] Az 1951. február 12-i döntés értelmében a Vajdahunyadvár visszakapta eredeti rendeltetését, viszont a Természettudományi Múzeum Növénytári Osztálya „társbérlőként” beköltözött. Ez a helyzet 1981-ig állt fenn.[16] A múzeum fenntartója 1967-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt.[3]

A tudományos kutatásokat illetően jelentős előrelépések történtek az időszakban. Ezek közé tartozott a magyar agrártudományi bibliográfiák összeállítása (1952-től), a „A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei”-nek megindítása (1962-től), a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok című sorozat (1964), illetve a Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis nemzetközi agrártörténeti bibliográfia (1964-től). Az 1980-as években a magyar mezőgazdasággal összefüggő neves személyek életrajzait gyűjtötték össze először az egy kötetes Agrártörténeti életrajzok (1985),[16] majd a három kötetes Magyar agrártörténeti életrajzok (1987–1989) című lexikonokban.[17]

1959-ben létrejött a múzeum adattára, majd 1963-tól a múzeum bekapcsolódott a régészeti ásatásokba. Nagy fokú tárgygyűjtési utak indultak (szőlészeti munkaeszközök, növénymagok, állatcsontok, gép- és épületmodellek). 1961 és 1966 között átrendezték a kiállításokat a szocialista termelés bemutatására. 1970-től kezdték kiépíteni a vidéki tájházak, „filiálék” rendszerét, és felújították a Baráti Körök intézményét is.[18] Utóbbi támogatta A magyar élelmiszeripar története című szintézis megjelenését.[19][20] 1971-ben, a múzeum létrejöttének 75. évfordulóján rendezett szimpóziumon alapították meg a régészeti állattan (archeozoológia) világszervezetét (International Council for Archaeozoolgy).[21]

1978 és 1985 között teljes külső és belső felújítást végeztek a múzeumon, elsősorban az évtizedek óta elavult közműhálózatot cserélték ki. A munkálatok ideje alatt a múzeum nyitva tartott.[10] Az 1980-as években megújultak a kiállítások, és 1979-től megindultak a múzeumpedagógiai programok, és 1980-tól a nagyközönségnek szánt filmvetítések. Az országban található agrártörténeti műemlékek nyilvántartási kötelezettségéről egy 1977-es miniszteri rendelet döntött.[19] Erősödtek a múzeum külföldi kapcsolatai, elsősorban csehszlovák, dán, és NDK múzeumokkal. 1984-ben a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (AIMA) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori főigazgatóját, Szabó Lórándot három évre elnöknek választotta meg.[3]

Az 1949-ben állami intézkedésből elvett 40.000 kötetes múzeumi könyvtár helyébe az évek során új könyvtár lett létrehozva, amely az 1980-as évekre már 80.000 kötettel rendelkezett.[22]

A rendszerváltás után (1990–től)

szerkesztés

A Mezőgazdasági Múzeumot – más hasonló intézményekhez hasonlóan – károsan érintették a rendszerváltás utáni forráskivonások. Az 1990-es években fel is merült a múzeum Vajdahunyad várából való kiköltöztetésének gondolata.[23] Két évtizeddel később, 2014-ben ismét felvetődött ez a Liget projekt kapcsán,[24][25] azonban napjainkig (2024) ez nem valósult meg.

A múzeum azonban ennek ellenére népszerű maradt a nagyközönség előtt. 1997-ben 128.000 főre tették a látogatók számát.[26] 1991-ben a Vajdahunyad várát műemlékké nyilvánították.[27]

Maga a múzeum régi (állandó) és új (időszaki) kiállításokkal, alkalmi programokkal kedveskedik a látogatóknak. Újabb kezdeményezései közé tartozik a blogos-[28] és a Facebookos formájú[29] megjelenés. Honlapja[30] folyamatos fejlesztés alatt áll, ezen többek közt az egyes gyűjteményekről is rövid összefoglalók olvashatóak.[31] Az elektronikus megjelenési formák nem szorították ki a nyomtatott kiadványokat sem: folyamatosan jelennek meg az újabb kutatások eredményei, de készülnek népszerű-ismeretterjesztő művek is.[32] A kiadványok a múzeum pénztárában vásárolhatóak meg. Régi könyvsorozatok újabb kötetekkel gyarapodnak (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok), új sorozatok indulnak (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai).

2013-tól a múzeum kezeli a bezárt (de nem elbontott) Malomipari Múzeum tárgy- és irategyüttesét.[33] 2016-tól a múzeumhoz tartozik a megszűnt Húsipari Múzeum tárgyanyaga is.[34]

Jelentősége

szerkesztés

Mára a múzeum több százezer tárgyas gyűjteménye egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Itt található például az első, (1852-ben) Magyarországra került gőzlokomobil, továbbá számos, hazánkban, illetve külföldön gyártott mezőgazdasági eszköz és gép. Világhírű trófeagyűjteménye időrendi sorrendben mutatja be az egykor vagy még ma is világrekorder szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznó-trófeákat. A múzeum nagy értéke a 19. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekciója. Ugyancsak becsesnek tartják a szürkemarha-koponyák gyűjteményét, a remek kézműves lószerszámokat, a vadászfegyvereket, valamint a magyar szőlészet és borászat tárgyi emlékeit.

Vidéki kiállítóhelyek

szerkesztés

A múzeum több vidékre kihelyezett kihelyezett kiállítóhellyel (filiálé) rendelkezik. Ezek a következők:

A múzeum feladatai

szerkesztés

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum – más múzeumokhoz hasonlóan – sokrétű feladatot lát el. Múzeumi alapfeladata a mezőgazdaság tárgyi és írott emlékeinek gyűjtése, megőrzése, kutatása, bemutatása.

Gyűjtemények

szerkesztés
 
Festett rózsaablak

A múzeum tárgy- és irategyütteseit gyűjteményeknek nevezik, tárolásuk raktárakban történik, kiállítva csak egy részük látható. Jelenleg (2023) a következő 39 gyűjtemény található a múzeum területén:[31]

  • Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye (AI)
  • Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM)
  • Agrobotanikai Gyűjtemény (AG)
  • Állatcsontgyűjtemény (ÁCS)
  • Állattenyésztési Gyűjtemény (Á)
  • Állattenyésztési Törzskönyvgyűjtemény (AT)
  • Archeobotanikai Gyűjtemény (AR)
  • Erdészeti és Faipari Gyűjtemény (E)
  • Eredeti Fényképek Gyűjteménye (EF)
  • Filmarchívum (FA)
  • Fogatolt Járműgyűjtemény (FJ)
  • Fonás-szövés Eszközei Gyűjtemény (FSz)
  • Fonotéka-gyűjtemény (F)
  • Fotónegatív és Diapozitív Gyűjtemény (FD)
  • Halászati Gyűjtemény (H)
  • Képzőművészeti Gyűjtemény (KM)
  • Kerámiagyűjtemény (K)
  • Kertészeti Gyűjtemény (KT)
  • Kézieszköz-gyűjtemény (KE)
  • Kéziratgyűjtemény (KI)
  • Kismesterségek-gyűjtemény (KIS)
  • Lószerszámgyűjtemény (LSz)
  • Makett- és Modellgyűjtemény (MM)
  • Méhészeti Gyűjtemény (M)
  • Mezőgazdasági Erő- és Munkagépgyűjtemény (MEM)
  • Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum (MMA)
  • Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye (MD)
  • Numizmatikai Gyűjtemény (N)
  • Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény (PA)
  • Régészeti Gyűjtemény (R)
  • Regeszta- és Másolatgyűjtemény (RM)
  • Szakoktatás-történeti Gyűjtemény (SzO)
  • Személyi Emlékanyag-gyűjtemény SzE
  • Szőlészeti és Borászati Gyűjtemény (SzB)
  • Térképgyűjtemény (TK)
  • Termelőszövetkezetek és Állami Gazdaságok Gyűjteménye TSz
  • Textilgyűjtemény (T)
  • Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások regesztái) (UC)
  • Vadászati Gyűjtemény (V)

Kutatószolgálat

szerkesztés

A gyűjtemények a múzeum vezetőinek írásos engedélyével kutathatók, a tevékenységet kutatószolgálatnak hívják. Kutatási időpontok (2023):

  • hétfő, szerda: 9-16 óra,
  • péntek 9-14 óra.

A kutatási szabályzat a múzeum honlapjáról letölthető.

Kiállítások

szerkesztés

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó és időszaki kiállításokban tárja kincseit a nagyközönség elé. Tekintve azonban a több mint egy évszázad alatt összegyűlt tárgyak, iratok nagy mennyiségét, ugyanakkor a kiállítóterek korlátolt számát – a tárgyaknak csak egy részét tudja nyilvánosan bemutatni, a tárgyak jelentős része a gyűjteményi raktárakban van.

  • A múzeum állandó kiállításai (2024):
Kép Cím Épület Kép Cím Épület
  A magyar mezőgazdaság története a Kárpát-medencében – a kezdetektől 1945-ig barokk épület, földszint   Erdészet gótikus épület, földszint
  A ló – Nemzeti lókiállítás barokk épület, emelet   „Ahol víz van, hal is akad” (2022-ben nyílt új halászati kiállítás) gótikus épület, emelet
  Kincsem – Imperiál: Híres magyar versenylovak barokk épület, emelet   A magyar szőlő és bor Európában gótikus épület, pince
  A vadászat aranykora Magyarországon gótikus épület, emelet
  • Időszaki kiállítások:
    • A múzeumban rendszeresek a valamilyen eseményhez vagy évfordulóhoz kapcsolódó időszaki kiállítások. Erről bővebb információt a múzeum honlapja szolgáltat.
  • Látogatási idő (2024):[35]
    • hétfő: zárva
    • kedd–péntek: 10:00 – 17:00,
    • szombat és vasárnap: 10:00 – 17:00.
  • Belépődíjak (2024):[36]
    • felnőtt: 2500 Ft,
    • gyermek és nyugdíjas: 1200 Ft.

Kiadványok

szerkesztés

A múzeum kutatói a tárgyak gyűjtése és karbantartása, restaurálása mellett komoly publikációs tevékenységet is folytatnak. A múzeum kezdettől fogva számos kiadványt jelentett meg a magyar mezőgazdaság történetével kapcsolatban. A jelenleg kapható kiadványok a múzeum honlapján tekinthetőek meg, és a múzeum jegypénztárában vásárolhatók meg. Korábbi könyveik gyakran csak antikváriusi forgalomban fordulnak elő. A legnagyobb magyar elektronikus antikvárium honlapján számos ilyen mű érhető el.

Kiadványaiknak teljes listája Perjámosi Sándor 120 év kiadványai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyomtatott önálló és időszaki kiadványai című tanulmányában olvasható (In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 2016–2017, A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2017). A múzeum 1896-tól 2017-ig 260-nál több kiadványt jelentetett meg.[37] Egyéb áttekintés: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fontosabb kiadványai In: Agrármúzeológiai Füzetek I., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1980, 92-95. o.

Egyedi kiadványok
szerkesztés
Műfaj Szerző, Cím Megjelenés évei Megjegyzés
(válogatás, időrendben)

(a kiadványok közül többnek ma már csak történeti értéke van, mivel nem létező kiállításokra, azok tárgyaira vonatkozik)

általános múzeumismertetők S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896-1956[38] 1956
(szerk.) Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve[39] 1986
Fehér György, Istvánfi Gyula, Oroszi Sándor: A 100 éves Mezőgazdasági Múzeum [40] 1996
Kovács Judit, Csók Márta: Látogass el hozzánk! Ismertető a Magyar Mezőgazdasági Múzeumról gyerekeknek[41] 2000
Rosch Gábor, Fehér György: A városligeti Vajdahunyadvár[42] 2007
katalógusok (összeáll.) Orbán László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum trófeái[43][44] 1961
Lippóczy Norbert: Szőlő és bor az ex libriseken[45] 1970
A magyar mezőgazdasági szakoktatás története című kiállítás tájékoztatója[46] 1971
kiállításvezetők A magyar baromfigazdaság[47] 1973
A magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításainak ismertetője[48] 1984
Mezőgazdasági Múzeum. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításainak vezetője[49] 1996
Oroszi Sándor: Természeti értékek természetvédelme[50] 1997
Oroszi Sándor: Erdészet[51] 1998
Bartosiewicz László: Az állatok háziasítása[32] 2000
Bányai József: Vadászat[32] 2005
Csoma Zsigmond, Fülöp Éva Mária, Molnár Erzsébet, Pálóczi Horváth András, Knézy Judit, Szatmári Sarolta, Takáts Rózsa: A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől napjainkig[52] 2008
Szőllősy Gábor: A ló – Nemzeti lókiállítás[32] 2011
monográfiák Gerencsér Miklós: Mezei műhelyek[53] 1981
W. Nagy Ágota: „... Az időt okosan használni..." Szeder Fábián OSB 1784-1859”[54] 2000
Erdődy Gábor: Kossuth Lajos. A demokratikus polgári átalakulásért és a nemzeti önrendelkezés kivívásáért folytatott küzdelem vezéralakja[55] 2002
Csoma Zsigmond: Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben[52] 2009
tanulmánygyűjtemények, konferenciakötetek (szerk.) Oroszi Sándor: A magyar mezőgazdaság 1000 éve. Rövid áttekintés[56] 2000
(szerk.) W. Nagy Ágota: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Tudománytörténeti Konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulója tiszteletére[57] 2003
(szerk.) Estók János: Magyarország mezőgazdasága országos kiállításokon[58] 2005
(szerk.) Estók János – Farkas Gyöngyi: 1956 és a magyar agrártársadalom[59] 2006
(szerk.) Nagy Ágota: Járomfa, mozvány, nőtövény... A nyelvújítás során született szaknyelvünk "szokott és szokatlan" szavai - Konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója tiszteletére[60] 2009
(szerk.) Kőrösi Andrea, Szotyori-Nagy Ágnes: Szürkék, rackák, mangalicák. A 2013. november 25–26-án Matolcsi János tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata 2015
(szerk.) Estók János: Szapáry Gyula gróf, a sokoldalú politikus[61] 2023
művészeti albumok (szerk.) Tóth József: Hommage Alpár Ignác. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozatának kiállítása Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2007[62] 2007 bizonyos tekintetben kiállítási katalógus, de fényképalbumként is tekinthető
Radics Boglárka: Groteszkek, kimérák, vízköpők: Séta a Vajdahunyadvár épületszobrászati elemei között[63] 2014
Múzeum a Városligetben. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2016 Angol nyelven is megjelent.
forráskiadványok (szerk.) Csoma Zsigmond, Oroszi Sándor: Bereczki Máté levelei[64] 1995
Sorozatszerű kiadványok
szerkesztés
Szerző, Cím Megjelenés évei Műfaj Megjegyzés
A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete 1934–1968 több kötetes bibliográfia 8 kötet
Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 1957–1967 füzetsorozat 23 füzet
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962–napjaink folyóirat 25 kötet (2023)
Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 1964–napjaink könyvsorozat 14 kötet (2023)
Nemzetközi Agrártörténeti Bibliográfia 1964–2003 bibliográfiai könyvsorozat
Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból 1970–1987 folyóirat
Agrármúzeológiai Füzetek 1980–1984 füzetsorozat 3 füzet
Magyar agrártörténeti életrajzok 1987–1989 több kötetes bibliográfia 3 kötet
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai 2009–napjaink könyvsorozat 4 kötet (2023)
Múzeumpedagógiai Füzetek[32] 2010 füzetsorozat 12 kötet

Elektronikus megjelenés

szerkesztés

A múzeum éve óta saját honlapot működtet (https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/). Ezen megtalálhatók többek között az aktuális nyitvatartási idők[35] és jegyárak[36] mellett az állandó[35] és időszaki kiállítások,[35] kisebb események[65] rövid bemutatói, de a korábbi kiállítások összefoglalói is visszakereshetők.[35] Emellett részletesen bemutatásra kerülnek a múzeum gyűjteményei.[31]

Itt lehet az érdeklődőknek múzeumpedagógiai programokra jelentkezni,[66] vagy a külső rendezvények céljára kiadható termeket átnézni.[67] A múzeum könyvtára[68] és fiókmúzeumai (keszthelyi Georgikon Majormúzeum,[69] tápiószelei Blaskovich Múzeum,[70] Lajosmizsei Tanyamúzeum,[71] Cecei Tájház)[72] önálló honlapokkal rendelkeznek.

A múzeum videóit YouTube felületen teszi közzé.[73] Jelen van a Facebook közösségi oldalon is.[29] Nagyobb lélegzetű bejegyzések számára blog felület alakított ki.[28]

Néhány számszerű adat a múzeumról

szerkesztés

A múzeumban igen nagy mennyiségű műtárgyat és iratot őriznek. 1996-ban a múzeum egyik kiadványa kb. 110.000 darabra becsülte csak a műtárgyak számát, iratok nélkül.[74] Ezek a szám az azóta eltelt 30 év alatt a tervszerű gyűjtések és adományozások miatt jelentősen növekedett. Néhány szám a teljesség igénye nélkül:

Műtárgyak:
Darabszám Név
kb. 17.000 20-21. századi növényi magminta[75]
kb. 9300 ásatásokból előkerült növényi magminta[76]
kb. 4000 mezőgazdasági vonatkozású numizmatikai tárgy (díjszalagok, pecsétnyomók, bárcák, jelvények)[77]
kb. 3500 szőlészettel kapcsolatos tárgy[78]
kb. 3000 állattenyésztéssel kapcsolatos tárgy[79]
kb. 2000 mezőgazdasági vonatkozású festményt és rajz[80]
kb. 1700 mezőgazdasági kézieszköz[81]
kb. 1100 kerámiatárgy[82]
kb. 1000 textília[83]
több száz mezőgazdasági gép (Keszthelyen)[84]
kb. 750 lószerszám[85]
kb. 600 mezőgazdasági vonatkozású, régészeti feltárásnál talált tárgy[86]
kb. 600 mezőgazdasági vonatkozású szobor[80]
kb. 300 vadászfegyver[87]
kb. 250 méhészettel kapcsolatos tárgy[88]
kb. 100 szekér és szán (Keszthelyen)[89]

Iratok, hangfelvételek, filmek:
Darabszám Név
kb. 250.000 agrártörténeti vonatkozású fénykép negatív[90]
kb. 106.000 fénykép a mezőgazdaság-technika történetével kapcsolatban[91]
kb. 60.000 agrártörténeti vonatkozású irat[92]
kb. 50.000 egyéb agrártörténeti fénykép (a fentiektől függetlenül) pozitív[93]
kb. 18.000 mezőgazdasági vonatkozású plakát és aprónyomtatvány[94]
több ezer mezőgazdasági vonatkozású filmfelvétel[95]
kb. 3500 mezőgazdasági témakörű diákdolgozat[2]
kb. 6000 térkép, ebből 124 kéziratos térkép[96]
kb. 2000 mezőgazdasági vonatkozású kézirat[97]
kb. 130 mezőgazdasági vonatkozású hangfelvétel[98]

Igazgatóinak listája

szerkesztés
 
Balás Árpád, a múzeum első igazgatója

A lista forrásai:[99][100][101][102]


  1. Munkatársak. mezogazdasagimuzeum.hu (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  2. a b https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-muzeum-dokumentacios-gyujtemenye
  3. a b c Szabó Lóránd, i. m., 8. o.
  4. A magyar agrármúlt kincsestárának milleniumi kiállítása. „Mindig is érdekelt a múzeummendezselés” (interjú dr. Szatmári Saroltával, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettesével) In: Mezőgazdaság, 2000. február 29. II. évfolyam 1. szám, 14. o.
  5. https://hazine.info/cairoagriculturalmuseum/
  6. Az épület északi oldala barokk – a főbejárattal –, déli, tó felőli oldala reneszánsz stílusú.
  7. Szabó Lóránd: 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Kivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éves évfordulója alkalmából megjelenő tanulmányból In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató és Műsorfüzete, VII. évfolyam, 1. szám, 1986. 1. o.
  8. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-foigazgatoi/sipeki-balas-arpad
  9. Szabó Lóránd, i. m., 2. o.
  10. a b Szabó Lóránd, i. m., 6. o.
  11. Szabó Lóránd, i. m., 2-3. o.
  12. a b c d https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
  13. https://pestbuda.hu/cikk/20220713_a_pesti_foutvonalak_epitesze_110_eve_halt_meg_schmahl_henrik
  14. a b c d Szabó Lóránd, i. m., 3. o.
  15. Szabó Lóránd, i. m., 4. o.
  16. a b c d Szabó Lóránd, i. m., 5. o.
  17. https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=Magyar%20agr%C3%A1rt%C3%B6rt%C3%A9neti%20%C3%A9letrajzok&oldalcount=1&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&interfaceid=101
  18. Szabó Lóránd, i. m., 5-6. o.
  19. a b Szabó Lóránd, i. m., 7. o.
  20. https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-balatoni-mihaly-dr-beke-gyorgy-a-magyar-elelmiszeripar-tortenete-40939-0
  21. Bartosiewicz László: Az állatok háziasítása. Kiállításvezető, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2000, 17. o.
  22. Szabó Lóránd, i. m., 6. o. Érdekesség, hogy a könyvtár már 1934-ben is kb. 35.000 kötetet tartalmazott. (A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum rövid útmutatója, Budapest, 1934, 4. o.)
  23. A Vajdahunyadvár mégis közgyűjtemény marad, Magyar Hírlap, 1993. dec. 23.
  24. https://www.napi.hu/ingatlan/nagy-dobas-keszul-budapesten-szivarognak-a-reszletek.585798.html
  25. http://nol.hu/kultura/mire-kell-a-vajdahunyad-vara-1463627
  26. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1997-11FD1/magyar-allam-tarsadalom-politika-14A60/oktatas-kultura-14F5C/nehany-muzeum-latogatottsaga-1503D/
  27. Mezőgazdasági tér-képek - Térhatású fotók a MMgM állandó kiállításairól 3D, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005, 1. o.
  28. a b https://mmgm.blog.hu/
  29. a b https://www.facebook.com/mezogazdasagimuzeum/
  30. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/
  31. a b c https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek
  32. a b c d e https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/kiadvanyok
  33. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/assets/kozerdeku-adatok/2013_evi_szoveges.pdf
  34. SZAKMAI BESZÁMOLÓ az NKA 204106/2144 pályázati azonosítószámú, A magyar húsmívesség története című időszaki kiállítás és kapcsolódó pedagógiai program megvalósításához. mezogazdasagimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2024. január 9.)
  35. a b c d e https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/informaciok/nyitvatartas
  36. a b https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/informaciok/jegyarak
  37. Perjámosi, i. m., 253-261. o.
  38. https://www.antikvarium.hu/konyv/s-szabo-ferenc-a-hatvaneves-mezogazdasagi-muzeum-953889-0
  39. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-90-eve-552774-0
  40. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-100-eves-mezogazdasagi-muzeum-107879-0
  41. https://www.antikvarium.hu/konyv/latogass-el-hozzank-947953-0
  42. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-varosligeti-vajdahunyadvar-344208-0
  43. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-aranyermes-trofeai-828856-0
  44. https://www.vadaszkonyv.com/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-aranyermes-trofeai-1961/
  45. https://www.antikvarium.hu/konyv/szolo-es-bor-az-ex-libriseken-820503-0
  46. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-szakoktatas-tortenete-cimu-kiallitas-tajekoztatoja-827520-0
  47. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-baromfigazdasag-517281-0
  48. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-kiallitasainak-ismertetoje-150032-0
  49. https://www.antikvarium.hu/konyv/mezogazdasagi-muzeum-894030-0
  50. https://www.antikvarium.hu/konyv/termeszeti-ertekek-termeszetvedelme-424365-0
  51. https://www.antikvarium.hu/konyv/erdeszet-424369-0
  52. a b https://www.antikvarium.hu/konyv/keso-reneszansz-kora-ujkori-kertek-es-borok-erdelyben-500816-0
  53. https://www.antikvarium.hu/konyv/mezei-muhelyek-18066-0
  54. https://www.antikvarium.hu/konyv/-az-idot-okosan-hasznalni-449521-0
  55. https://www.antikvarium.hu/konyv/kossuth-lajos-273227-0
  56. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasag-1000-eve-268945-0
  57. https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-kerteszeti-erdeszeti-es-vadaszati-szaknyelv-kialakulasa-424382-0
  58. https://www.antikvarium.hu/konyv/magyarorszag-mezogazdasaga-orszagos-kiallitasokon-366100-0
  59. https://www.antikvarium.hu/konyv/1956-es-a-magyar-agrartarsadalom-424385-0
  60. https://www.antikvarium.hu/konyv/jaromfa-mozvany-notoveny-420133-0
  61. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/kiadvanyok/szapary-gyula-grof-a-sokoldalu-politikus-reprezentativ-album-tanulmanykotet
  62. https://www.antikvarium.hu/konyv/hommage-alpar-ignac-844717-0
  63. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/archiv/temp_articlebb1c
  64. https://www.antikvarium.hu/konyv/bereczki-mate-levelei-299482-0
  65. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/esemenyek
  66. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tanulas/hasznos-informaciok
  67. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/rendezvenyhelyszin
  68. http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/
  69. http://www.elmenygazdasag.hu/
  70. http://blaskovichmuzeum.hu/
  71. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/lajosmizse/
  72. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/cece/
  73. https://www.youtube.com/@mezogazdasagimuzeum/videos
  74. A 100 éves Mezőgazdasági Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1996, ISBN 963-709-224-2, 61. o.
  75. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/agrobotanikai-gyujtemeny
  76. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/archeobotanikai-gyujtemeny
  77. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/numizmatikai-gyujtemeny
  78. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/szoleszeti-es-boraszati-gyujtemeny
  79. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/allattenyesztesi-gyujtemeny
  80. a b https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/kepzomuveszeti-gyujtemeny
  81. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/kezieszkoz-gyujtemeny
  82. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/keramiagyujtemeny
  83. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/textilgyujtemeny
  84. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-ero--es-munkagepgyujtemeny
  85. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/loszerszamgyujtemeny
  86. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/regeszeti-gyujtemeny
  87. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/vadaszati-gyujtemeny
  88. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/meheszeti-gyujtemeny
  89. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/fogatolt-jarmugyujtemeny
  90. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/fotonegativ--es-diapozitiv-gyujtemeny
  91. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-munkaeszkoz-torteneti-archivum
  92. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/agrartorteneti-iratok-gyujtemenye
  93. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/eredeti-fenykepek-gyujtemenye
  94. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/plakat--es-apronyomtatvany-gyujtemeny
  95. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/filmarchivum
  96. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/terkepgyujtemeny
  97. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/keziratgyujtemeny
  98. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/fonoteka-gyujtemeny
  99. S. Szabó, i. m., 121-132. o. (arcképekkel)
  100. Szabó, i. m., 33. o.
  101. Fehér György In: MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
  102. https://www.allattenyesztok.hu/mal-cikk/arcel-dr-estok-janos
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mezőgazdasági Múzeum témájú médiaállományokat.
  • Magyar Mezőgazdasági Múzeum
  • S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896–1956, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1956.
  • (szerk.) Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1990, ISBN 963-0171-73-2
  • Szabó Lóránd: 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Kivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éves évfordulója alkalmából megjelenő tanulmányból In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató és Műsorfüzete, VII. évfolyam, 1. szám, 1986. (a lábjegyzetes hivatkozások erre a műre történnek)

Egyéb irodalom

szerkesztés
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztatója, Budapest, é. n.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1907.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1913.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid tájékoztatója, Budapest, 1933.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid leírása, Budapest, 1927. (különnyomat a Kísérletügyi Közlemények XXX. kötete 6. füzetéből)
  • Takács Imre: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története, Budapest, 1959.
  • (főszerk.) Balassa M. Iván: Magyarország múzeumai. Múzeumlátogatók kézikönyve, Vince Kiadó Kft., Budapest, 2001, ISBN 963-9192-93-7
  • (összeáll.) Hernádi László Mihály: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei repertóriuma: 1962–1983, Szerzői kiadás, Pécs