Főmenü megnyitása

Három Rózsa Szálló

Miskolc, Széchenyi utca 33.

A Három Rózsa Szálló (Grand Hotel) Miskolc régi, már nem szállodaként működő épülete a Széchenyi és a Kazinczy utca sarkán. 2009. március 14-étől védett műemlék.

Három Rózsa Szálló
Három Rózsa Szálló; Fehér Kígyó gyógyszertár (12041. számú műemlék) 3.jpg
Település Miskolc
Elhelyezkedése
Három Rózsa Szálló (Miskolc)
Három Rózsa Szálló
Három Rózsa Szálló
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 47′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 47′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Három Rózsa Szálló témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

AdataiSzerkesztés

  • KÖH azonosító: 12041
  • Cím: Széchenyi u. 33.
  • Helyrajzi szám: 2490

TörténeteSzerkesztés

Miskolc belvárosának két legfrekventáltabb utcájának, a Széchenyi és a Kazinczy utca kereszteződésében, a mai épület helyén mindig is szálloda állt. A diósgyőri koronauradalom 1767-ben épített ötszobás, istállóval és kocsiszínnel, nagy pincével ellátott fogadót ezen a helyen. Neve akkor „Kura” (azaz Kurta) fogadó és korcsma volt, de nem sokkal később megjelent a forrásokban az „uradalmi 3 rózsa” megnevezés is. 1830-ban „jó anyagból, szilárdan épült, zsindelytetős ház”-ként írtak róla. 1840-ben itt szállt meg Kossuth Lajos, aki a szálloda előtt beszédet is mondott az összesereglett emberek előtt, de itt lakott 1851-ben Albrecht főherceg is. Ezután keresztelték el a szállodát Grand Hotelnek.

1872-ben két miskolci polgár, Szabó Gyula és Pilta Miklós vette meg a szállodát 48 000 forintért. Azonnal lebontották, és egy szomszédos telekkel kiegészítve 1878-ra (még a nagy árvíz előtt) felépítették a mai, kétszintes, 40 vendégszobás épületegyüttest. Az akkoriban reprezentatívnak számító szálloda a nevét első bérlőjéről kapta: „Grand Hotel Stögermayer”. A hotel nevezetes lakói közül megemlíthető Ferenc József, aki 1881. szeptember 9–16. között időzött itt, 1888 májusában Rudolf trónörökös, ugyanezen év októberében Edward walesi herceg, a későbbi VII. Eduárd brit király. Az egymást gyors ütemben váltó bérlők mind saját nevet adtak a hotelnek: 1888-ban „Dresdner Szálloda”, 1906-ig „Seper Nagyszálló”, az első világháború előtt „Képes Szálloda” volt a neve. Ezután is gyorsan változtak a bérlők, az éttermeket, kávéházat, sörözőt stb. működtetők, de a sokszobás szállodát nem tudta senki tartósan rentábilisan üzemeltetni. A világháború után Xiffkovics Emil görög származású földbirtokos (görög kereskedők leszármazottja) vásárolta meg, de 1919 novemberében már Friedmann Dávid tulajdona volt, aki felújítást is vállalt.

A gazdasági világválság idején, 1934-ben megszűnt az épület szállodafunkciója. A Felsőmagyarország című helyi lap így számolt be a bérpalotává alakításról: „Fényes fogadások, nagyszerű bankettek, híres bálok és hangversenyek színtere volt a Három Rózsa vendégfogadó, amelyet szállodai minőségében halálra ítélt a gazdasági válság, s pár év múlva senki sem emlékezik rá, milyen fényes, káprázatos múltja volt a sarokbérház elődjének…” Az átalakításokat Menner László tervei alapján végezte el a Katona Lajos és fia cég, és a ház az akkori Miskolc legmodernebb bérháza lett, a földszinten üzleteket alakítottak ki. A boltok bérlői gyakran cserélődtek, de a legismertebb, a Fehér Kígyó Gyógyszertár máig fennmaradt, és ugyancsak régi a sarkon működő, időnként nevet váltó Kazinczy, most Alexandra könyvesbolt, valamint a Kazinczy utcai oldalon az Avas kávéház is. Az épületet 2006 után, a tömbrehabilitáció keretében, Rostás László tervei szerint renoválták.

A Három Rózsa vendégfogadó földszintjén volt Miskolc legrégibb kávéháza. 1968-ban újra megnyították,[1] hosszú évtizedekig működött itt - helyén ma rövidárubolt van.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Újra megnyílt Miskolc legrégibb kávéháza. Népszava. 1968. jún. 13.

ForrásokSzerkesztés