Főmenü megnyitása

Soltész Nagy Kálmán utca 1. és 2. (Miskolc)

miskolci épületek

A Soltész Nagy Kálmán utca 1. és 2. számú, szimmetrikus kialakítású bérházak Miskolcon, a Zsolcai kapu és a Soltész Nagy Kálmán utca sarkain épültek 1927 és 1929 között.

Soltész Nagy Kálmán utca 1. és 2.
1-2 Soltész Nagy Kálmán Street 02, Miskolc.jpg
Település Miskolc
Elhelyezkedése
Soltész Nagy Kálmán utca 1. és 2. (Miskolc)
Soltész Nagy Kálmán utca 1. és 2.
Soltész Nagy Kálmán utca 1. és 2.
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 20° 47′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 20° 47′ 52″

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Miskolc városvezetése a 19. század végén készíttette el azt a városfejlesztési tervét, amelynek egyik fontos eleme volt a belváros, főleg a Széchenyi utca tehermentesítése az átmenő forgalom alól. Ennek érdekében felvetődött egy északi és egy déli tehermentesítő útvonal létesítése (ez csak a 20. század utolsó harmadában valósult meg), valamint egy új főút kialakítása, nagyvárosias épületekkel. A tervek szerint a Soltész Nagy Kálmán utca és a Zsolcai kapu alkotta volna az új centrális teret, ezen belül pedig a Rudolf gyalogsági laktanya. A laktanya 1887–1889 között épült, a bécsi Hirshel-Bachrach cég kivitelezésében, és a nevét a nem sokkal korábban elhunyt Rudolf trónörökösről az akkor polgármester, Soltész Nagy Kálmán javaslatára nyerte el. A Soltész Nagy Kálmán utca északi irányban éppen a laktanyára futott ki, a laktanya előtt kis térséggel és az 1927-ben átadott 10-es honvédek szobrával.[J 1]

A város tervpályázatot írt ki két iker bérház építésére, a Soltész Nagy Kálmán utca nyugati és keleti oldalára, a Zsolcai kapuval alkotott sarkokra, és az Angol-Magyar Bank ajánlatát fogadták el. Érdekesség, hogy az építkezés hitelben történt, a fedezetet az úgynevezett Speyer-kölcsön biztosította. A szerződés szerint a városnak 25 év alatt kellett (volna) törleszteni a kölcsönt, és az építkezés során törekedni kellett helyi építési vállalkozók, munkaerő és termékek alkalmazására. Az építkezés 1927 és 1929 között tartott, a kivitelező a Block és Stimm cég volt.[J 2] Az épületlakatos munkákat négy miskolci vállalkozás végezte. Az építkezést kiemelt figyelemmel kísérte a helyi sajtó, tudósításaikból tudható, hogy kétmillió téglát és 120 000 tetőcserepet használtak fel, amit a Miskolci Gőztéglagyár szállított, és leraktak 100 000 padlóburkoló betonlapot. Az építkezéseken 100–120 kőműves és 150–180 segédmunkás dolgozott naponta. A háromemeletes bérházak hetven két-, három- és négyszobás lakásokat tartalmaztak, és 1929-ben adták át (az utcában a Miskolci Bányakapitányság épülete ekkor már állt, és az 1. szám déli szekciója ehhez illeszkedett). A házak földszintjén üzleteknek biztosítottak helyet (Mayer kávéház, fűszerbolt, vendéglő, posta, fodrászat, dohánybolt). Ezek közül a 2. szám alatti Szent István Gyógyszertár működött a legtovább, de mára (2017) ez is bezárt, pedig a berendezése értékes.

LeírásaSzerkesztés

A két saroképület első pillantásra teljesen szimmetrikus kialakításúnak tűnik, de számos eltérés is felfedezhető közöttük. Mindkettő háromemeletes, a sarkokon azonos kialakítású sarokrizalitok vannak, amelyek tetején toronyszerű kialakítású, négyzetes alapon kör alakú kupolák ülnek. A harmadik emelet ablakai és a földszinti üzletportálok félköríves záródásúak, az első és a második emeleten egyenes záródásúak. A sík homlokzatokat váltakozóan háromoldalú zárt vagy nyitott erkélyek, loggiák díszítik. A nyitott erkélyek előtt kovácsoltvas korlát helyezkedik el. A földszinti részeken terméskő lábazat helyezkedik el. Az eltelt évtizedek alatt az épületek külső állaga nagyon leromlott, csak az 1. szám északi homlokzatát újították fel. A két házban kialakított lakások minősége, kialakítása a korabeli színvonalat jóval meghaladta, ma is jól lakhatók. A földszinti üzlethelyiségekben – többek között – használtruha-bolt, fodrászat, háztartásigép- és tv-szerviz működik, de néhány üresen áll, a Szent István Gyógyszertár pedig a legutóbbi években bezárt. A lakásokban több vállalkozás is működik.

Az 1. számú házban élt és alkotott Mazsaroff Miklós festőművész.

KépekSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A laktanyát már nem a katonaság használja, a szobor pedig a Tizeshonvéd utcára került.
  2. Block Alfréd (1873–1944) és Stimm Lajos (1888–1943) 1920-tól dolgoztak közösen, és több ismert épület fűződik a nevükhöz (például a Kereskedők és Gazdák Körének volt épülete a Déryné utcában (más forrás szerint Hevesi Lajos volt a tervező és kivitelező), Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje, a Király malom, a Korona szálló felújítása, az Erzsébet Kórház néhány épülete stb.)

ForrásokSzerkesztés