Vologda
Vologda (Вологда) oroszországi város, a Vologdai terület központja. Nevét, mely „tisztát” jelent, a rajta átfolyó Vologda folyóról kapta.
Vologda (Вологда) | |||
Kreml-tér, háttérben a Szent Zsófia-székesegyház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Vologdai terület | ||
Alapítás éve | 1147 | ||
Polgármester | Jevgenyij Boriszovics Sulepov | ||
Irányítószám | 160000, 160001, 160002, 160004, 160009, 160010, 160011, 160012, 160013, 160014, 160015, 160017, 160019, 160020, 160021, 160022, 160023, 160024, 160025, 160026, 160028, 160029, 160031, 160032, 160033, 160034, 160035, 160555, 160901, 160999 | ||
Körzethívószám | 8172 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 312 420 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 59° 13′, k. h. 39° 54′59.216667°N 39.900000°EKoordináták: é. sz. 59° 13′, k. h. 39° 54′59.216667°N 39.900000°E | |||
Vologda weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vologda témájú médiaállományokat. |
Népessége 290 046 (2002); 301 755 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Története
szerkesztésVologdát a novgorodi krónikában említik először 1147-ben, Szent Geraszim már talált itt egy templomot és falut. Az átjárhatatlan erdőségekkel körülvett települést a novgorodiak lakták, ők vontatták a hajókat a Volga egyik mellékfolyójáról az Északi-Dvina egyik mellékfolyójára, így teremtve összeköttetést a Fehér-tenger és a Kaszpi-tenger között.
A város csak 1412-ben tett szert jelentőségre, amikor a Novgorodi Köztársaság átadta a Moszkvai Fejedelemségnek. A fejedelmek megtették északi erődítményüknek. A század végére Vologda jelentősebb lett, mint a régió előző központja, Belozerszk.
Ebben az időben rendelte el Rettegett Iván, hogy a város székesegyházát, a Szent Zsófia-székesegyházat kőből építsék újjá. Az 1570-ben felszentelt katedrális abban az időben Oroszország egyik legnagyobb temploma volt. Gyönyörű freskóit a jaroszlavli Dimitrij Plehanov festette. 1654 és 1659 között nyolcszögletes alaprajzú harangtornyot kezdtek építeni hozzá, az építkezés a 19. századig tartott. A közelben lévő kincseskamrában (épült 1659-ben) ma múzeum található.
A városnak több 18. századi barokk temploma és egy 19. századi neoklasszikus kastélya is van.
Vologda történelmi belvárosától alig 2 kilométerre található a Szpaszo-Prilutszkij-kolostor, melyet 1371-ben alapított Szergej Radonyezsszkij vallásreformer egyik tanítványa. A kolostor, melynek védőszentje Dimitrij Donszkoj, gyorsan a környék legnagyobb földbirtokosává vált. Az ötkupolás székesegyházat 1537 és 1542 közt emelték. Az összes többi épület – a refektórium, a téli templom, a szent kapu barbikánnal – még a „zavaros idők” előtt épült. A zavaros időkben, a 16. és 17. század fordulójának felfordulása közepette a kolostort hol lengyelek, hol útonállók foglalták el. Miután az anarchia évei elmúltak, a vastag falakat és tornyokat helyreállították.
A szovjetek később elűzték a szerzeteseket és múzeumot alakítottak ki a kolostorban. A környék távoli településeiből több szép fabútor is idekerült.
Vologda egész Oroszországban ismert sajtjáról és vajáról. Ezenkívül itt született és halt meg a romantikus költő, Konsztantyin Batyuskov. Vologda szülötte Varlam Tyihonovics Salamov orosz író is, akit sokan a Gulag-irodalom Szolzsenyicinnél is jelentősebb szerzőjének tartanak.
A városban található még egy kisebb Nagy Péter-múzeum is.
Vologda Miskolc testvérvárosa. Miskolcon városrész viseli Vologda nevét.
Híres emberek
szerkesztés- Varlam Tyihonovics Salamov komi származásúorosz író.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)