Vologda

város Oroszországban, a Vologdai terület székhelye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. június 2.

Vologda (Вологда) oroszországi város, a Vologdai terület központja. Nevét, mely „tisztát” jelent, a rajta átfolyó Vologda folyóról kapta.

Vologda (Вологда)
Kreml-tér, háttérben a Szent Zsófia-székesegyház
Kreml-tér, háttérben a Szent Zsófia-székesegyház
Vologda címere
Vologda címere
Vologda zászlaja
Vologda zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyVologdai terület
Alapítás éve1147
PolgármesterJevgenyij Boriszovics Sulepov
Irányítószám160000, 160001, 160002, 160004, 160009, 160010, 160011, 160012, 160013, 160014, 160015, 160017, 160019, 160020, 160021, 160022, 160023, 160024, 160025, 160026, 160028, 160029, 160031, 160032, 160033, 160034, 160035, 160555, 160901, 160999
Körzethívószám8172
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség312 420 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 59° 13′, k. h. 39° 54′59.216667°N 39.900000°EKoordináták: é. sz. 59° 13′, k. h. 39° 54′59.216667°N 39.900000°E
Vologda (Vologdai terület)
Vologda
Vologda
Pozíció a Vologdai terület térképén
Vologda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vologda témájú médiaállományokat.

Népessége 290 046 (2002); 301 755 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Története

szerkesztés

Vologdát a novgorodi krónikában említik először 1147-ben, Szent Geraszim már talált itt egy templomot és falut. Az átjárhatatlan erdőségekkel körülvett települést a novgorodiak lakták, ők vontatták a hajókat a Volga egyik mellékfolyójáról az Északi-Dvina egyik mellékfolyójára, így teremtve összeköttetést a Fehér-tenger és a Kaszpi-tenger között.

A város csak 1412-ben tett szert jelentőségre, amikor a Novgorodi Köztársaság átadta a Moszkvai Fejedelemségnek. A fejedelmek megtették északi erődítményüknek. A század végére Vologda jelentősebb lett, mint a régió előző központja, Belozerszk.

Ebben az időben rendelte el Rettegett Iván, hogy a város székesegyházát, a Szent Zsófia-székesegyházat kőből építsék újjá. Az 1570-ben felszentelt katedrális abban az időben Oroszország egyik legnagyobb temploma volt. Gyönyörű freskóit a jaroszlavli Dimitrij Plehanov festette. 1654 és 1659 között nyolcszögletes alaprajzú harangtornyot kezdtek építeni hozzá, az építkezés a 19. századig tartott. A közelben lévő kincseskamrában (épült 1659-ben) ma múzeum található.

A városnak több 18. századi barokk temploma és egy 19. századi neoklasszikus kastélya is van.

Vologda történelmi belvárosától alig 2 kilométerre található a Szpaszo-Prilutszkij-kolostor, melyet 1371-ben alapított Szergej Radonyezsszkij vallásreformer egyik tanítványa. A kolostor, melynek védőszentje Dimitrij Donszkoj, gyorsan a környék legnagyobb földbirtokosává vált. Az ötkupolás székesegyházat 1537 és 1542 közt emelték. Az összes többi épület – a refektórium, a téli templom, a szent kapu barbikánnal – még a „zavaros idők” előtt épült. A zavaros időkben, a 16. és 17. század fordulójának felfordulása közepette a kolostort hol lengyelek, hol útonállók foglalták el. Miután az anarchia évei elmúltak, a vastag falakat és tornyokat helyreállították.

A szovjetek később elűzték a szerzeteseket és múzeumot alakítottak ki a kolostorban. A környék távoli településeiből több szép fabútor is idekerült.

Vologda egész Oroszországban ismert sajtjáról és vajáról. Ezenkívül itt született és halt meg a romantikus költő, Konsztantyin Batyuskov. Vologda szülötte Varlam Tyihonovics Salamov orosz író is, akit sokan a Gulag-irodalom Szolzsenyicinnél is jelentősebb szerzőjének tartanak.

A városban található még egy kisebb Nagy Péter-múzeum is.

Vologda Miskolc testvérvárosa. Miskolcon városrész viseli Vologda nevét.

Híres emberek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)

További információk

szerkesztés
 
A kolostor a 19. század elején.