Északi-Dvina
Az Északi-Dvina (oroszul Северная Двина [Szevernaja Dvina]) folyó Oroszország európai részén, vízgyűjtőjét tekintve az európai északi terület legnagyobb folyója.
Északi-Dvina | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Országok |
![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 744 km |
Vízhozam | 3530 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 360 000 km² |
Forrás | Szuhona és Jug találkozása |
Torkolat | Fehér-tenger, Dvinai-öböl |
é. sz. 60° 43′ 56″, k. h. 46° 19′ 49″Koordináták: é. sz. 60° 43′ 56″, k. h. 46° 19′ 49″ | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
Az Északi-Dvina vízgyűjtője | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Dvina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajz szerkesztés
A Szuhona és a Jug folyók összefolyásával keletkezik. Hossza 744 km, a Szuhonával együtt 1310 km. A Vicsegda folyó torkolatáig tartó szakaszt Kis-Északi-Dvinának, a további szakaszt Nagy-Északi-Dvinának nevezik. A folyó a Vologdai és az Arhangelszki területen folyik keresztül és deltatorkolattal ömlik a Fehér-tenger Dvina-öblébe.
Alföldi jellegű folyó. Esése csekély, árterülete helyenként 10 km-re is kiszélesedik, medrében sok a homokpad. Egy rövidebb szakaszon völgye összeszűkül, medre magas, sziklás partok között vezet, itt árterülete egyáltalán nincs. 900 km² területű deltájában a meder számtalan kis ágra bomlik, ahol a víz folyásának irányát és sebességét az árapály váltakozása alakítja.
A folyó november első felében befagy, az olvadás április végén, május elején kezdődik, a tavaszi jégzajláskor nagy torlaszok képződnek. A tavaszi vízállás általában 10 m-rel meghaladja az egyébként szokásos vízszintet. A folyó teljes hosszában hajózható. A Volga – Északi-Dvina-víziút a Szuhonán keresztül kapcsolatot teremt a Balti- és a Kaszpi-tenger medencéi között.
Mellékfolyói szerkesztés
Városok szerkesztés
- Velikij Usztyug – a Szuhona és a Jug találkozásánál
- Kotlasz – a felső szakaszon, a Vicsegda torkolatánál
- Arhangelszk – a terület legnagyobb városa, a torkolattól kb. 40 km-re, folyami és tengeri kikötő
- Szeverodvinszk – a Fehér-tenger partján, a torkolat mellett; hadikikötő, atom-tengeralattjárók bázisa
Források szerkesztés
- A. A. Szokolov: A Szovjetunió vízrajza (1952)