Főmenü megnyitása

Generali Aréna

sportcsarnok Miskolcon

A Miskolci Sportcsarnok (2010 elejétől Generali Aréna) a miskolci Népkertben található sportkomplexum.

Generali Aréna
A Miskolci Sportcsarnok – Generali Aréna
A Miskolci Sportcsarnok – Generali Aréna
A stadion adatai
Korábbi neve(i) Miskolci Sportcsarnok (1970-2010)

Építés éve 1968-1970
Felújítás éve 2005

Befogadóképesség

1700-1800

1488 ülőhely
Az építkezés adatai
Tervező Északterv
Építész Horváth István, Szabó József, Thury László
Kivitelezők BÁÉV
Elhelyezkedése
Generali Aréna (Miskolc)
Generali Aréna
Generali Aréna
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 47′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 47′ 17″

A sportcsarnokSzerkesztés

Miskolc város tanácsának ülésein az 1950-es évek végén vetődött fel egy fedett sport- vagy jégcsarnok építésének a gondolata. Helyszínét először a DVTK-stadion közelében gondolták kijelölni, majd a Népkert több pontja is szóba került. 1961-ben bízták meg az Északtervet a tervezés előkészületeivel, a terveket végül a cégen belül Horváth István Ybl-díjas, Szabó József és Thury László építészek készítették el. Az eredeti tervek tartalmaztak még egy szabadtéri sportpályát, egy szabadtéri műjégpályát és egy 250 fős szállodát. Ebből csupán a majdani műjégpálya lelátója készült el a csarnok keleti oldalán.

Az építkezés fővállalkozója a BÁÉV volt, a munkálatok 1968 tavaszán kezdődtek, és 1970 novemberében fejeződtek be. Az építkezést úgy hajtották végre, hogy a Népkertnek csak a legszükségesebb fáit vágják ki. A terveket menet közben is módosítani kellett, mert a televíziós igények miatt a közvetítő állások számát 19-re kellett emelni (a csarnok első tervezett sporteseménye az ifjúsági ökölvívó Európa-bajnokság volt, amit a vártnál több ország akart közvetíteni). A sportcsarnokba mintegy 5000 köbméter betont, 400 tonna acélt és 82 kilométer elektromos kábelt építettek be. A födém 54×54 méteres acélszerkezet, súlya 260 tonna. Sokáig ez volt Magyarország legnagyobb ilyen kivitelű áthidalója. A világításról 184 jódlámpa és 20 reflektor gondoskodott. A parketta borítású játéktér 44×26 méteres, a nézőtér befogadó képessége változtatható volt 1800 és 3600 fő között. Az öltözők, edzőtermek és más kiszolgáló létesítmények a kor színvonalának megfelelőek voltak. A beruházás 68 millió forintba került, és alkotói nívódíjat kaptak érte. Első igazgatója Menyhért László volt.

A sportcsarnokot 2005-ben felújították, augusztus 5-én adták át egy MagyarországFranciaország női kosárlabda mérkőzéssel (a magyar csapat győzött 73–43-ra). Az átépítés kapcsán a csarnok néhány paramétere megváltozott. A lelátót nyolc szektorra osztották, a padokat műanyag ülőkékre cserélték, és így 1488 ülőhelyet alakítottak ki (mobil lelátókkal ez 1620-ra bővíthető). A világítási rendszer 144 jól vezérelhető lámpából áll, és középen még egy ún. ringvilágítást is kialakítottak. A két korszerű eredményjelző tábla több sportág számára alkalmas. A csarnoknak három ki/bejárata van, egy nagy áteresztő képességű főbejárat és két kisebb, a csarnok két oldalán. Mivel a lelátók feltöltése ugyanazon az útvonalon történik mint a küzőtéré, koncerteken a befogadóképesség korlátozott. A csarnok befogadóképessége sporteseményeken 1700–1800 fő (1488 ülőhely+állóhelyek), koncerteken a küzdőtér székekkel való berendezése esetén 2500 fő, a küzdőtér állóhelyes feltöltése esetén 4000 fő. A csarnokban 72 férőhelyes sajtópáholy található.

A sportcsarnokban 2009. február 12-én nyitották meg a Miskolci Sportmúzeumot, ahol a város sportéletével kapcsolatos emlékeket lehet megtekinteni.

A sportcsarnok előcsarnokában van a „Jó tanuló, jó sportoló” tábla (Varga Éva szobrászművész alkotása), és itt helyezik el Miskolc kiemelkedő sportegyéniségeinek a tenyérlenyomatát is.

2011-ben Kerényi Jenő Géniusz című szobrát a Herman Ottó Múzeum Képtárával szembeni helyéről áthelyezték a Sportcsarnok elé.

A jégcsarnokSzerkesztés

Miskolci Jégcsarnok
 
A Miskolci Jégcsarnok déli homlokzata
A stadion adatai

Építés éve 2005

Befogadóképesség 1304 ülő- és 500 állóhelly
Tulajdoni viszonyok
Bérlő DVTK Jegesmedvék
Az építkezés adatai
Építész Rostás László
Költség 1,1 milliárd forint

A sportcsarnok keleti oldalán már korán épült két szabadtéri műjégpálya. A sportcsarnokhoz közelebbi pálya helyén 2005 áprilisában adták át a fedett Miskolci Jégcsarnokot. Az építkezést még 2004 nyarán elhatározta az önkormányzat, a terveket Rostás László készítette. Külön figyelmet érdemel a csarnok fából készült látványos tetőszerkezete. A csarnok 1800 négyzetméteres jégfelülettel rendelkezik, amely alkalmas nemzetközi versenyek megrendezésére. A lelátó tíz szektorra van osztva, 1304 ülő- és 500 állóhellyel rendelkezik. A beruházás összköltsége 1,1 milliárd forint volt. A létesítmény egy multifunkcionális csarnok, a jégfelület bontásával alkalmas koncertek, előadások és más sportesemények megrendezésére. Például az Opera Rockshow keretében a csarnokban lépett fel Tarja Turunen világhírű finn énekesnő.

Fontosabb sporteseményekSzerkesztés

A csarnok első sporteseménye az I. junior ökölvívó Európa-bajnokság volt, amit a Népsport 1970. november 5-i száma így harangozott be: „A nagyszerű miskolci sportcsarnok november 8–14. között kontinensünk legjelentősebb (17–20 éves) ökölvívóit látja vendégül az I. junior EB keretében.” Az első esemény és a magyar szereplés megérdemli a részletesebb ismertetést. A magyar válogatott (a szállásuk Kazincbarcikán volt) edzői Papp László, Adler Zsigmond és Kárpáti Lajos voltak. A minden nap zsúfolt nézőterek előtt zajlott találkozókon a hét döntőbe került magyar öklöző közül öten szereztek aranyérmet: Glück Péter (48 kg), Kisnémeth Zoltán (51 kg), Juhász László (60 kg), Nemecz Károly (63,5 kg) és Réder József (81 kg fölött). A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) és az Európai Amatőr Ökölvívó Szövetség (EABA) vezetői igen elégedettek voltak, szerintük jobb volt a szervezés, mint a legutóbbi olimpián.

A következő sporttalálkozó mindössze egy nappal később, november 15-én volt: a BudapestLeningrád válogatott férfi és női tornászviadal, majd december 5–6-án négycsapatos nemzetközi kézilabdatornát rendeztek. 1971 februárjában volt a hatalmas sikert hozó kétnapos kerékpárosfoci-bemutató. A következő időkben sorra jöttek az egyéb sportágak: kosárlabda, cselgáncs, birkózás, asztalitenisz, vívás, teremfoci, tollaslabda, tenisz, kendó stb., klub- és válogatott mérkőzések sora. A város élvonalbeli és népszerű teremsport csapatai (a DVTK, majd DKSK női kosárlabdacsapata, a Borsodi Bányász kézilabdacsapata és mások) itt játszották bajnoki mérkőzéseiket. 2011-ben közösen a városi és az egyetemi sportcsarnokban rendezték az U18-as női kosárlabda Európa-bajnokságot.

A jégcsarnokban edzenek és tartják mérkőzéseit a Miskolci Jegesmedvék élvonalbeli jégkorongozói és a Jégvirág Korcsolya Klub versenyzői, valamint a Havasszépe SE és Jégszínház is. A profi sporton kívül a nagyközönség is igénybe veheti a fedett jégcsarnokot, miközben a külső, szabadtéri műjégpálya is rendelkezésre áll.

Egyéb eseményekSzerkesztés

A Miskolci Sportcsarnok szint már a kezdetektől, 1971-től helyt adott sokféle, sporttól eltérő eseménynek is. Az első ilyen egy szalontánc bemutató volt, amit évről évre újabb rendezvények követtek: kemping-kiállítások, karácsonyi és nyári vásárok, helyiipari kiállítások, sörfesztiválok, formációs táncversenyek, egyes iskolák ballagási ünnepségei, politikai nagygyűlések stb. A kultúra is helyet kapott a sportcsarnokban és a jégcsarnokban: könnyűzenei, később komolyzenei koncerteket és előadásokat is tartottak bennük. Több alkalommal rendezett itt koncertet a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál is.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés