Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Adler Zsigmond

Adler Zsigmond (Budapest, 1901. április 17. – Budapest, 1982. február 12.) ökölvívó, kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány; Papp László edzője, az első magyar ökölvívó mesteredző.

Adler Zsigmond
Született 1901. április 17.
Budapest
Elhunyt 1982. február 12. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Zsigmond témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1901. április 17-én született, Budapesten. Apjának, id. Adler Zsigmondnak 11 testvére volt.

Sportolói pályafutásaSzerkesztés

1917-től a III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet), 1925-től a BTK (Budapesti Testgyakorlók Köre) ökölvívója volt. 1924. június 1-jén – Sas néven – szerepelt a magyar ökölvívó válogatott első nemzetek közötti találkozóján. 1925-ben légsúlyban magyar bajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben Stockholmban a magyar csapat tagja volt az első ökölvívó Európa-bajnokságon. 1924-ben és 1925-ben összesen négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1928-ban a BTK csapatával magyar csapatbajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben visszavonult.

Edzői pályafutásaSzerkesztés

Edzőként a magyar ökölvívó sport kiemelkedő egyénisége. Tevékenysége közel fél évszázadon át hatással volt a sportág magyarországi fejlődésére. Még aktív sportolóként, 1927-től vállalt egyesületénél edzői feladatokat. 1928-tól 1948-ig megszakításokkal a BTK, egyúttal 1930-ban és 1934-ben az Európa-bajnokságon, 1932-ben és 1936-ban az olimpián induló magyar ökölvívó válogatott edzője volt. 1940-ben a Testnevelési Főiskolán ökölvívó mesteri – mai szóhasználattal: ökölvívó szakedzői – oklevelet szerzett. A BTK megszűnése után, 1948-tól 1970-ig a Vasas és az Újpesti Dózsa edzője, illetve 1952-től 1972-ig a magyar válogatott vezető edzője és szövetségi kapitánya volt. Legeredményesebb tanítványa a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, akinek felkészülését 1953-tól 1962-ig irányította. 1958-ban[1] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[2] 1961-ben – Szántó Imre, Bondi Miksa és Szegfy László mellett – elsőként szerzett Magyarországon ökölvívó mesteredzői képesítést.

 
Adler Zsigmondnak és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 26/1-9-2.

A hazai sportirányítással fennálló ellentétei miatt több nagy nemzetközi versenyre nem kapott kiutazási engedélyt, így nem ő vezette a magyar ökölvívó válogatottat az 1964. évi tokiói és az 1968. évi mexikóvárosi olimpián sem. Az 1972. évi müncheni olimpia után vonult nyugalomba. Emlékét 1984-től a Vasas által rendezett Adler Zsigmond-emlékverseny őrzi.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozat (1947)[3]
  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[4]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[5]
  • Magyar Népköztársaság Sportérdemérme arany fokozat (1961)[6]

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. jan. 30.) 1. o.
  2. A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. feb. 11.)
  3. Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. dec. 16.) 1. o.
  4. "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szept. 26.) 1., 3. o.
  5. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. jan. 29.) 3. o.
  6. Sportvezetők kitüntetése. Népsport, XVII. évf. 78. sz. (1961. ápr. 29.) 1. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés