Főmenü megnyitása

Adler Zsigmond

Adler Zsigmond (Budapest, 1901. április 17. – Budapest, 1982. február 12.) ökölvívó, kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány; Papp László edzője, az első magyar ökölvívó mesteredző.

Adler Zsigmond
Adler Zsigmond fortepan 147661.jpg
Született 1901. április 17.
Budapest
Elhunyt 1982. február 12. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Zsigmond témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1901. április 17-én született, Budapesten. Apjának, id. Adler Zsigmondnak 11 testvére volt.

Sportolói pályafutásaSzerkesztés

1917-től a III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet), 1925-től a BTK (Budapesti Testgyakorlók Köre) ökölvívója volt. 1924. június 1-jén – Sas néven – szerepelt a magyar ökölvívó válogatott első nemzetek közötti találkozóján. 1925-ben légsúlyban magyar bajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben Stockholmban a magyar csapat tagja volt az első ökölvívó Európa-bajnokságon. 1924-ben és 1925-ben összesen négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1928-ban a BTK csapatával magyar csapatbajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben visszavonult.

Edzői pályafutásaSzerkesztés

Edzőként a magyar ökölvívó sport kiemelkedő egyénisége. Tevékenysége közel fél évszázadon át hatással volt a sportág magyarországi fejlődésére. Még aktív sportolóként, 1927-től vállalt egyesületénél edzői feladatokat. 1928-tól 1948-ig megszakításokkal a BTK, egyúttal 1930-ban és 1934-ben az Európa-bajnokságon, 1932-ben és 1936-ban az olimpián induló magyar ökölvívó válogatott edzője volt. 1940-ben a Testnevelési Főiskolán ökölvívó mesteri – mai szóhasználattal: ökölvívó szakedzői – oklevelet szerzett. A BTK megszűnése után, 1948-tól 1970-ig a Vasas és az Újpesti Dózsa edzője, illetve 1952-től 1972-ig a magyar válogatott vezető edzője és szövetségi kapitánya volt. Legeredményesebb tanítványa a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, akinek felkészülését 1953-tól 1962-ig irányította. 1958-ban[1] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[2] 1961-ben – Szántó Imre, Bondi Miksa és Szegfy László mellett – elsőként szerzett Magyarországon ökölvívó mesteredzői képesítést.

 
Adler Zsigmondnak és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 26/1-9-2.

A hazai sportirányítással fennálló ellentétei miatt több nagy nemzetközi versenyre nem kapott kiutazási engedélyt, így nem ő vezette a magyar ökölvívó válogatottat az 1964. évi tokiói és az 1968. évi mexikóvárosi olimpián sem. Az 1972. évi müncheni olimpia után vonult nyugalomba. Emlékét 1984-től a Vasas által rendezett Adler Zsigmond-emlékverseny őrzi.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozat (1947)[3]
  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[4]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[5]
  • Magyar Népköztársaság Sportérdemérme arany fokozat (1961)[6]

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. jan. 30.) 1. o.
  2. A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. feb. 11.)
  3. Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. dec. 16.) 1. o.
  4. "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szept. 26.) 1., 3. o.
  5. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. jan. 29.) 3. o.
  6. Sportvezetők kitüntetése. Népsport, XVII. évf. 78. sz. (1961. ápr. 29.) 1. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés