Főmenü megnyitása

Fekete Sándor (író)

magyar író, újságíró, irodalomtörténész, a DIA tagja

Fekete Sándor (álnév: Hungaricus) (Miskolc, 1927. február 11.Budapest, 2001. június 11.) író, újságíró, irodalomtörténész, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Fekete Sándor
Élete
Született 1927. február 11.
Miskolc
Elhunyt 2001. június 11. (74 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Első műve Ifjúság (1945)
Kitüntetései
Irodalmi díjai Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata (1947)
József Attila-díj (1973)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
Rózsa Ferenc-díj (1984)
A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1985)
Aranytoll (1993)
Magyar Lajos-díj (1994)

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1945-től a Győrffy-kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetemen magyar–olasz szakon tanult. 19471948-ban a Vasvári Akadémia titkára, majd 19481949-ben a Petőfi Politikai Tisztképző Akadémia, a Pedagógia Főiskola, valamint a Gyógypedagógiai Főiskola tanára. 1949-től egyetemi tanulmányait abbahagyva a Pártfőiskolán tanult. 19521953-ban az Új Hang szerkesztője, 19511956 között a Szabad Nép munkatársa, rovatvezetője, 1952-től a szerkesztőbizottság tagja. 1956-ban az ELTE magyar tanszékének munkatársa. 19571958-ban az MTA Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott. A forradalom utóvédharcaiban vállalt szerepe és a Hungaricus álnéven megjelent írásai miatt 1959-ben a Mérei-perben 9 évi börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. 1975-ig az Irodalomtudományi Intézet tudományos ügyintézője. 19761977-ben az Új Tükör szerkesztője, 1986-ig szerkesztője, majd 1989-ig főszerkesztője. Írásaiban rendszeresen bírálta a demokratikus ellenzéket. 1988-ban az Új Március Front egyik alapító tagja. Több könyvében foglalkozott a reformkor irodalmával és Petőfi Sándor életével. Szatirikus hangvételű színműveit, vígjátékait több budapesti színház is bemutatta.

MűveiSzerkesztés

  • Ifjúság (1945)
  • Kamaszhangok (1945)
  • Magyarok (1945)
  • A márciusi fiatalok (1950)
  • Vasvári Pál (1951)
  • Petőfi a segédszerkesztő (1958)
  • Haza és haladás (1966)
  • Széchenyi István (1968)
  • Petőfi a vándorszínész (1969)
  • Folyosói szümpozion (1970)
  • Kossuth Lajos (1970)
  • Az emberevő komédiája, avagy őserdei szimpozion (1971)
  • Így élt a szabadságharc költője (1972) Online elérhetőség
  • Petőfi romantikájának forrásai (1972)
  • A nagy francia forradalom (1972)
  • Mezítláb a szentegyházban (Cikkek Petőfiről és kortársairól) (1972)
  • Borostyán a vándorszínész (1973)
  • Petőfi Sándor életrajza I. (1973)
  • Így élt Napóleon (1975)
  • Számadás az ünnepről (1975)
  • A kamasz álma (1984)
  • Sajtó és szabadság (1986)
  • 1956 (1986)
  • Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól (1989)
  • Gyermekkorom csendőrországban. Rapszódikus töredék; szerző, Bp., 1991 (Z-füzetek)
  • A költő kardjai (Petőfi a forradalomban) (1992)
  • "...agyon akart verni a magyar nép" (Adalékok Petőfi választási megbuktatásához) (1995)
  • Egy bűnös szatíra (1995)
  • Eine sträfliche Satire. 1957-58 verfasst von Sándor Fekete, 1959 vom Obersten Gericht verurteilt, 1995 vom Autor veröffentlicht (Egy bűnös szatíra); németre ford. Hannelore Schmör-Weichenhain; Kortina, Budapest–Wien, 2006
  • Vácott voltam Afrikában. Emlékeim az 1956 utáni terrorkorszakból; szerzői, Bp., 1996
  • Petőfi forradalma. Egy magyar história, lírával és polémiával; szerzői, Bp., 1998
  • Eine sträfliche Satire / 1957-58 verfasst von Sándor Fekete, 1959 vom Obersten Gericht verurteilt, 1995 vom Autor veröffentlicht (Egy bűnös szatíra); németre ford. Hannelore Schmör-Weichenhain; Kortina, Bp.–Wien, 2006

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés