Massa Múzeum

kohómúzeum Miskolcon

A Massa Múzeum Újmassán, Lillafüred közelében, az őskohó szomszédságában helyezkedik el. A lillafüredi kisvasútnak megállója van mellette, de a 15-ös autóbusszal is megközelíthető. Gépkocsival a Hámori-tó partján, a Bánkút felé haladó útra kell rátérni.

Massa Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés MiskolcÚjmassa
Magyarország
Cím 3517 MiskolcÚjmassa, Vásárhelyi István sétány
Alapítva 1963
Elhelyezkedése
Massa Múzeum (Magyarország)
Massa Múzeum
Massa Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 20° 35′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 20° 35′ 18″
Térkép
A Massa Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Massa Múzeum témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A Massa Múzeum egyszerű, stílusos kőépülete az őskohó mellett, a Garadna patak partján áll. Falán az őskohó építtetőjének, Fazola Frigyesnek az emléktábláját helyezték el. A múzeumot 1963-ban alapították, célja és feladata a Diósgyőr-hámori Vasmű történetének, évszázados működésének bemutatása „A diósgyőr-hámori vasmű története (1770–1870)” című állandó kiállítás keretén belül. A magyar vaskohászat történetét bemutató teljes kiállítás Miskolc-Felsőhámorban tekinthető meg, az 1960-ban, még Diósgyőr-Vasgyárban alapított Kohászati Múzeumban.

A múzeum első termében Fazola Henrik 1772-ben, Felső-Hámorban épített vasolvasztójának a makettjét, kohóprofilját lehet megtekinteni, de természetesen bemutatják Fazola Frigyes kohójának, az őskohónak a dokumentumait, írásokat, pecséteket is. Látható az is, hogy milyen nyersvasat használtak és milyen salak képződött a kohóban. A következő teremben öntöttvas termékeket mutatnak be, itt látható például az az öntött üst, amit a lillafüredi tó gátjának építésén dolgozó katonák konyhája számára készítettek, de Fazola Henrik második feleségének, Tecla asszonynak az öntött sírtábláját is bemutatják. Az öntészeti emlékek mellett a vasverő műhely makettje és berendezési tárgyai is megtekinthetők. A következő teremben ismét öntöttvas dísz- és használati tárgyakat helyeztek el, míg a negyedikben a kovácsolás történetét, kéziszerszámokat és ezek kovácsolási technológiáját mutatják be.

Az épület mellett tekinthető meg a rekonstruált, eredetileg faszénnel fűtött, kétlépcsős csonkagúla formájú őskohó. 1979-ben, korabeli dokumentumok alapján felépítettek egy vasverő (kovács-) üzemet, amelyben az eredetileg vízkerékkel hajtott farkaskalapács és más kiegészítő berendezések láthatók. A kalapácsot ma már természetesen elektromos motor hajtja, és a turisták és a látogatók kedvéért alkalmanként beindítják.

A Garadna patak, illetve az út túlsó oldalán egy műszaki skanzen tekinthető meg, ahol valódi, egykor működő, illetve használatban volt kohászati és bányászati gépeket, eszközöket helyeztek el.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés