Főmenü megnyitása

Miskolc kapui

Miskolc középkori városkapui; napjainkban nagy részük csak városrész neveként ismert
Miskolc térképe a 16–17. században. A piros négyszögek a kapukat, a zöld vonalak a városon átvezető országutakat jelölik. Az utcanevek: 1 – Piac (Derék), 2 – Mészár, 3 – Fábián, 4 – Hunyad, 5 – Alsó piac, 6 – Papszer, 7 – Kandia, 8 – Újváros, 9 – Boldogasszony, 10 – Meggyesalja, 11 – Toronyalja

Miskolc kapui a városba be-, illetve kivezető utakon helyezkedtek el a város határainál. Ezek a kapuk ma már nincsenek meg, de utcák elnevezésében máig élnek a városban.

OrszágutakSzerkesztés

A Miskolcra vezető országutak hármas rendszere a középkorban alakult ki, és a kora újkor végéig nem is változott lényegesen. A délről, Csaba irányából érkező országút Miskolc belterületén ágazott két irányba. Nyugatra a Derék (Piac) utcából (ma Széchenyi utca) nyílva, szántóföldek között vezetett a vár, illetve Diósgyőr felé. Az útnak ezt a szakaszát 1637-ben említi dokumentum, amint Nyíri Benedek birtoka mellett „délrűl az ország utya vagyon”. Az út városbeli másik, északi irányban leágazó szakasza az Piac utcát és az Újvárost érintve vezetett Szentpéter felé, az út egyenes folytatása csak a 18. század végére alakult ki.

Miskolc ezeknek a fontos országutak találkozóhelyeként fontos szerepet töltött be, s ez a centrum jelleg az újkorban is megőrződött. Emiatt fordulhatott elő, hogy történelmileg fontos időpontokban (1526, 1541) két ízben is részországgyűléseket hívtak itt össze több megye és az öt felső-magyarországi szabad királyi város részvételével.

KapukSzerkesztés

Az országutak kapukon keresztül futottak be a városba, és fontos szerepük volt a város igazgatásában. Ezeknél szedték be például az áruvámot és a szőlődézsmát. Feljegyezték, hogy szüret idején a kapukhoz dézsmásokat állítottak, és a városba csak a szőlőhegyek dézsmaszékén lepecsételt hordókat lehetett bevinni. A kapuk mellett kocsmák nyíltak, amelyek a város nevezetes helyeinek számítottak.

  • Szentpéteri kapu: Először 1562-ben említette egy adásvételi szerződés a Boldogasszony kaput a Besenyőre vezető útnál, ahonnan északi irányban Sajószentpéter felé lehetett eljutni. 1657-ben már Szentpéteri kapu néven említették.
  • Győri kapu: 1562-ből származik a Diósgyőri kapu első említése, amint egy bizonyos gyümölcsös helyezkedik el mellette, és Diósgyőr felé néz.
  • Csabai kapu: A délről Miskolcra bevezető út mentén állt a Csaba felőli kapu, amit 1618-ban említettek először egy zálogos levélben, mint Mindszenti kaput. Egy 1685-ös feljegyzés szerint már Csabai kapu volt a neve, 1686-ban pedig feljegyezték, hogy Török István hajdúi ezen a kapun át törtek rá a városra.
  • Fábián kapu, Meggyesalja kapu: Ezek a kapuk nem országút mentén, hanem a belterületeken helyezkedtek el, és a földek, gyümölcsösök felé vezettek. 1624-ből, illetve 1696-ból van róluk adat.
  • Zsolcai kapu: Csak a 18. században jött létre, a kassai országút fontosságának növekedése miatt. 1742-ben már állt, mert a városbíró számadásában szerepel, hogy „…a város Zsolcai kapujába két strázsa állíttatik”. 1785-ben a mellette álló Füzéry István korcsmájáról feljegyezték, hogy „gyanús személyek” tartózkodtak benne.
  • Sötétkapu: Az egyetlen ma is meglévő kapu, amely az 1950-es években kapta mai kinézetét. Belső kapu volt, a 18. században épült, Czinczifa Ádám görög kereskedő jóvoltából. A Piac utcára vezetett, a Papszer felé ágazó csabai országút ezen keresztül (is) érkezett a városba.

A miskolci kapuknak védelmi szerepük nem volt, annál inkább jelképezték a város integritását. Amikor katonaság szállt meg a városban, katonai őrhelyként is funkcionáltak. Miskolc körül nem voltak városfalak, de könnyű sánccal és árokkal körül volt véve. Erről egy 1656-os okirat számol be „a város falain avagy árkán kívüli pincék” kapcsán. A palánk magas, fagerendákkal erősített két vesszőfonat közé döngölt agyagból állt, amit kívül betapasztottak. Előtte árkot alakítottak ki. A kuruc időkben felújították, és ekkor már gyakorlatilag teljesen körbe vette a várost.

ForrásokSzerkesztés

  • Gyulai Éva: Miskolc topográfiája a XVI–XVII. században. In Miskolc története II: 1526-tól 1702-ig. Dobrossy István (főszerk.). Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Herman Ottó Múzeum. 1998. 7–51. o. ISBN 9637241892  
  • Gyulai Éva: Topográfia és városkép. In Miskolc története III: 1702–1849-ig. Dobrossy István (főszerk.). Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Herman Ottó Múzeum. 2000. 57–150. o. ISBN 9639271063  
  • Csanálossi Béla: Miskolc: Várostörténeti kalauz. Miskolc: Bíbor Kiadó. 2003. ISBN 9639466298  
  • Zsadányi Guidó: Az utak szerepe a mai Miskolc kialakításában. In A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. Miskolc: Herman Ottó Múzeum. 1955. 27–31. o.  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés