Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc)

zsinagóga Miskolc belvárosában

A Kazinczy utcai zsinagóga Miskolc ma már egyetlen zsinagógája, egyben Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen ma is működő, és a régió legnagyobb zsinagógája (Kazinczy utca 7.)

Kazinczy utcai zsinagóga
A miskolci zsinagóga.jpg
Település Miskolc
Ország Magyarország
Vallás zsidó
Építési adatok
Stílus neoromán építészet
Építés kezdete 1856
Építés befejezése 1863
Rekonstrukciók évei 2017
Tervező Ludwig Förster
Építész(ek) Ludwig Förster
Mai rendeltetése eredeti funkciójában üzemel
Alapadatok
Torony nincs
Elhelyezkedése
Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc)
Kazinczy utcai zsinagóga
Kazinczy utcai zsinagóga
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″
A Kazinczy utcai zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazinczy utcai zsinagóga témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A zsinagóga 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán moreszk stílusban. Hasonlít az ugyancsak Förster tervei szerint épült bécsi leopoldstadti zsinagógához. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. Ez tiltakozást váltott ki az ortodox többségű hívőkből, és miután az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta Fischmann Ezékiel Mózes miskolci rabbit, úgy döntöttek, a hagyományoknak megfelelően átalakítják a zsinagógát. A viszály következtében a miskolci zsidóságból különvált a szefárd hitközség, és külön imaházat bérelt (vagy épített) a Kölcsey utcában, amely nem maradt fenn.

2013 őszén a zsinagógát – leromlott állapota és balesetveszély miatt (az alapok, a tetőszerkezet és a tetőt tartó oszlopok gyengültek meg) – átmenetileg bezárták. Felújítását 2017-ben kezdték meg.

A zsinagógaSzerkesztés

A Kazinczy utcai homlokzatot és az udvarit is egy arabeszkes rózsaablak és keskeny íves ablakok díszítik, az udvar felé néző főhomlokzaton Mózes kettős kőtáblája látható. A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.

EgyébSzerkesztés

Miskolcnak 1901-ben másik zsinagógája is épült; a Palóczy utcai zsinagóga kupolás, kéttornyú épület volt. 1963-ban lebontották. Az 1920-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10 000 zsidó vallású élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a holokauszt áldozata lett, és napjainkban körülbelül 500-an élnek a városban. A holokauszt áldozatainak a zsinagóga Déryné úti bejáratánál, az Arany János utcában, az egykori gettó helyén, valamint a Tiszai pályaudvaron lévő emléktáblák állítanak emléket.

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés