Főmenü megnyitása

Szeghalmy Bálint (Nagyvárad, 1889. április 21.Deggendorf, NSZK, 1963. június 16.) a két világháború közötti református templomok építésze.

Szeghalmy Bálint
Szeghalmy Bálint.jpg
Született 1889. április 21.
Nagyvárad
Elhunyt 1963. június 16. (74 évesen)
Deggendorf
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építész
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeghalmy Bálint témájú médiaállományokat.
A miskolci Deszkatemplom
A bánhidai református templom
A kisbéri református templom

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskoláit szülővárosában végezte. 1912-ben a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Már mint műegyetemi hallgató 1911-ben elkészítette a Nagyvárad-Velence református templom építési tervét, azonban rövidesen kitört az első világháború, így a templomépítés nem valósulhatott meg. A fiatal építészhallgatót Kós Károly és építésztársainak munkássága – bár a közvetlen kapcsolat eddig nem bizonyított – nagyban befolyásolhatta és egy életre elkötelezetté tette a népi építészet iránt. A megismert erdélyi népi élményvilágból merített és alkalmazott építészeti elemek már első munkáinál megjelennek. (Egy Árpád-kori műemlék. A mezőtelegdi református templom. A Vasárnapi Ujság 1909. október 3-ai száma.) 1914-ben bevonult katonának az első világháborúba, de 1915-ös sebesülése után már nem kellett frontszolgálatot teljesítenie. 1919–1929 között Nagykanizsa városi mérnöke lett. Ezekben az években készültek a következő építészeti tervei: a karcagi kultúrház, a hódmezővásárhelyi iparos-egylet székháza, a szombathelyi felső kereskedelmi iskola épülete, a soproni evangélikus teológiai internátus épülete, a nagykanizsai mozgószínház és kultúrház. Nagykanizsán az ő tervei alapján épült fel a Beák-villa, a Teutsch-kastély, a vásártér és a piaci árucsarnok.

1929. május 1-jétől Miskolc főmérnökévé nevezték ki. Miskolci évei alatt készült munkái közül kiemelkedik a kalotaszegi stílusban tervezett Martin-kertvárosi, valamint Deszkatemplom. A tetemvári temetőben (ma a templom után Deszkatemetőnek is hívják) a reformátusoknak már a 17. századtól kezdve volt ravatalozójuk, majd templomuk. Fatemplom épült 1724-ben és 1781-ben, majd 1874-ben készült el az a kereszt alaprajzú épület, mely a jelenleginek közvetlen elődje volt. Ennek romlása miatt írtak ki pályázatot új templom építésére, amelyet ő, az akkori városi főmérnök nyert meg, így az ő tervei alapján épült föl a templom 1938-ban. A tervező erdélyi származása és Kós Károllyal való kapcsolata meghatározó volt a magyaros szecessziós épület tervezése során, hiszen zömök alsórészű, fiatornyos, galériás tornya meredektetős, zsindelyezett, festői tömege és boronafalat idéző külseje erdélyi emlékeket ébreszt a nézőben. Az épület térdhajtásos, ikerdúcolásos-függesztéses szerkezete a székely építőmesterek hagyománya. A Deszkatemplom 1997-ben leégett, de Szeghalmy eredeti tervei alapján újraépítették. Másik miskolci épülete a mai Avasi kilátó helyén álló Rákóczi kilátó volt, amely a Deszkatemplomhoz hasonló stílusban épült. Ezt szovjet katonák lőtték szét 1956-ban (érdekesség, hogy a kilátó és a templom 41 évnyi eltéréssel ugyanazon a napon, december 4-én pusztult el).

1936 után a Budapesti Mérnöki Kamara tagja. Szeghalmy későbbi legfőbb „bűne” az lehetett, hogy ő tervezte a kormányzó, Horthy Miklós falujának a templomát és a községházát. Az 1945 előtti utolsó, már a második világháború időszakában befejezett és egyben a legnagyobb beruházásnak a községháza felépítése számított. A kormányzó ezt az ügyet minden korábbinál nagyobb érdeklődéssel karolta fel, a tervezésbe és a kivitelezésbe személyesen is beavatkozott. Az elöljáróság vezetői 1939 nyarán felkeresték Horthyt, és tájékoztatták elképzeléseikről. A reprezentatív és éppen ezért rendkívül drága épülethez a kormányzó támogatását azonnal megnyerték, de Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a magas költségek miatt nem hagyta jóvá a terveket, és inkább a régi községháza kibővítését javasolta. 1940 márciusában az elöljáróság egy újabb, egyszerűbb tervet terjesztett a kormányzó elé, amelyhez már a belügyminiszter is hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy az építkezés a berendezéssel együtt sem kerülhet százhúszezer pengőnél többe. Horthy Miklósnak azonban, de talán még inkább nejének, a kormányzónénak nem tetszett igazán a magyaros stílusú, leegyszerűsített tervezet, ezért a homlokzatot barokk stílusúra dolgoztatták át. A többletköltségeket a kormányzó magára vállalta, míg az építkezéshez szükséges pénz legnagyobb részét a község kölcsönből fedezte. Az épület alapkőletételét 1941. október 3-án maga Horthy Miklós végezte, s alig egy év múlva, 1942. október 25-én sor kerülhetett a Szeghalmy Bálint építészmérnök tervei alapján felépített községháza ünnepélyes átadására.

A második világháború után Németországba menekült, végül feleségével Deggendorfban telepedett le, 1963. június 16-án halt meg. 2000. október 29-én hazahozták az ő és felesége hamvait és Miskolcon a Deszkatemplom közelében temették el.

MunkásságaSzerkesztés

Építészeti elveiSzerkesztés

Azt a századforduló utáni eszmét képviselte, hogy egy épületet teljes egészében (berendezésével együtt), egységes szellemben kell megtervezni. Csak természetes anyagokat használt: követ, fát, vasat. A templomainak mérete szolid, a 200-400 lelkes gyülekezetet tartotta családiasnak

„A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme. Legyen jó természetes világítás. (Ez megszabja az ablakok méretét, elhelyezkedését.) Akusztikája természetes: a csendesen elmondott Ige is legyen mindenütt jól hallható. A református istentisztelet sok elemből áll: istentisztelet, bibliaóra, szeretetvendégség, ifjúsági alkalmak, közművelődés. Mindennek legyen helye."

TemplomaiSzerkesztés

Építészettörténetünk egyik legtermékenyebb tervezője volt. 91, többségében pályamű nyertes épülettervet készített,- közötte 59 jobbára magyar stílusú protestáns templomtervet.[1]

Bánhida, Borsosgyőr, Kenderes, Keszthely, Mersevát, Miskolc, Mosonmagyaróvár[2], Nagyatád,Nagyvárad, Pesterzsébet (Klapka tér), Révfülöp, Sümeg, Tapolca, Kisbér, Tihany, Zalaegerszeg[3].

(1937–1939 között Hévízen római katolikus kápolnát tervezett és épített. Enyingen evangélikus templomot 1938-ban.)

Világi épületeiSzerkesztés

Községháza Gelsén, kastély Palinban, szegényház Győrben, kultúrház Szepetneken. 1934-ben avatott Avasi kilátó (elpusztult 1956-ban).

EmlékezeteSzerkesztés

Nevét Keszthelyen a Szeghalmy Bálint Református Alapítvány és Miskolcon a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány őrzi.

ForrásokSzerkesztés

  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Bp. 1990
  • Szeghalmy Bálint emlékkönyv. (Szerk.: CZOMA Lászlóné.) Keszthely, 1994.
  • Egy újra felfedezett építőművész. – élete és életműve. (Összeáll.: BERECZKY Kálmán.) Hévíz, 1996. (Hévízi könyvtár 9.)
  • Bereczky Kálmán: Egy elfelejtett templomtervező. Szeghalmy Bálint élete és életműve Országépítő 6. 1995. 2. 84-85.
  • Rákász Mihály: 120 éve született a templomtervező 24Óra 2009. április 10. 5. old.

További információkSzerkesztés