Doleschall Gábor

(1813–1891) magyar orvos, botanikus

Doleschall Gábor (Losonc, 1813. február 13.Miskolc, 1891. április 24.) orvos, botanikus.

Doleschall Gábor
Született1813. február 13.
Losonc
Elhunyt1891. április 24. (78 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Doleschall Gábor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Polgári családból származott. A gimnáziumot és a bölcseleti szak két osztályát Egerben a papnevelő intézetbenben végezte. 1840-ben a pesti egyetemen orvosi oklevelet szerzett, és az egyetem gyógyászati intézetében segéd és helyettes tanár lett. 1843-tól haláláig Miskolcon folytatott orvosi gyakorlatot. 1844-ben megalapította a Miskolci Orvosegyesületet. 1849-ben a 22. honvédzászlóalj főorvosa volt. Baráti kapcsolatba került Görgei Artúr tábornokkal. Közel három és fél évtizeddel a szabadságharc után megjelent önéletrajzában – a korban szokatlan módon – elfogulatlanul állította szembe Kossuthot Görgeivel, s minősítette mindkettőjüket. Módos emberként megvásárolta a Mindszenti templom melletti kúriát, ahol élénk társadalmi életet élt, részt vett a Miskolci Népkert kialakításában. Lánya Gabriella színésznő lett, és Xantus Jánoshoz ment férjül, egyetlen unkokája Gábor lett. Xantus Barbara színésznő a szépunokája.

A gyógyítás mellett növényélettannal foglalkozott. Ő írta az első magyar növényélettani munkát, amely azonban nem saját kutatásokon alapult.

  • A növények élettana. Pest, 1840. (Orvosdoktori értekezés.)
  • Életem, eszményeim és negyvenhét éves orvosi gyakorlatom. Miskolcz, 1882.

Orvosi cikkei megjelentek az Orvosi Tárban (1841. Egy példája a nyelvkeményedés orvoslásának, 1842. Észrevételek az állatorvoslás köréből, A pesti állatorvosi intézetben tett élettani kisérletek, Tapasztalati adatok a bujakórról, 1843. A pesti orvos-intézetben 1841-ben előfordult nevezetességek, Állatorvosi tapasztalatok és kisérletek), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1842. Gömörmegyei ásványvizes tó, 1847. Az inmetszésről), M. Gazdában (1842. A mérgekről), Gyógyászatban (1866. Huszonötévi orvosi gyakorlat eredménye, 1868. A fültőmirigydagról), Fővárosi Lapokban (1890. Egy gyógyítószerről).