Vay Lajos

Vajai báró Vay Lajos (1803. november 8. – Vatta, 1888. március 28.) az ősi Vay család Ábrahám vonalának leszármazottja, Borsod vármegye többszörös főispánja.

Vay Lajos
Született	1803. november 8. Alsózsolca
Elhunyt	1888. március 28. (84 évesen) Vatta
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Vay Béla
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	főispáni helytartó (1831–1845, Borsod vármegye) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. április 8.) Borsod vármegye főispánja (1867. április 3. – 1872)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vay Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Báró Vay Miklós dandártábornok, császári és királyi kamarás (1756–1824) és báró Adelsheim Johanna (1776–1862) fiaként született 1803-ban. Mind apja, mind anyja a széles körű műveltségű, európai kitekintésű emberek voltak. Vay Lajos először főispáni helytartóként állt Borsod vármegye élén, 1831 és 1845 között. Ezután 1848–1849-ben, majd 1860–1861-ben és 1867–1872-ben volt főispán. Felesége, gróf széki Teleki Erzsébet (1812–1881) volt, egyetlen fiuk, Vay Béla (1830–1910), szintén betöltötte a főispáni posztot.

Utolsó, a kiegyezést követő főispáni megbízatásáról Ferenc József megbízásából 1867. április elején Andrássy Gyula miniszterelnök értesítette „Borsod vármegye közönségét”. Az 1867. április 30-án megrendezett látványos kinevezési aktus során, a kor atmoszférájának megfelelően alaposan „megadták a módját”: „…Borsod megye közönsége … nagy számmal sereglett egybe … [az] első megyei közgyűlésre, melyen főispánunk székét volt elfoglalandó. A megye hát nagy terme meg telvén Kun Bertalan Superintendens föl említé, hogy gyűlés elnök nélkül nem létezhet, Szalay Antalt … ajánlá elnökül… Az ideiglenes elnök elfoglalván székét indítványozá, hogy ősi szokásunkhoz képest főispán úr ő méltóságát küldöttség által hívják meg a közgyűlésre.” Ezután a küldöttség felkereste a kinevezett főispánt, és bevezette a közgyűlésre, és Vay Lajos „a ministerium által készített új eskü minta szerint letette az esküt”. Az előtte álló feladatokról a következőket mondta: „Mi is tehát, akik képviseljük Borsod megyét, értsünk egyet, egyesítsük erőnket mindig és mindenütt hol tettre szólíttatunk fel, hol tettre alkalmunk nyílik”. Vay Lajos ötéves szolgálatát követően – korára hivatkozva – felmentését kérte a főispáni funkció alól. Kézírásos levele 1872. június 1-jei dátummal fennmaradt. Visszavonulása után is sokat tevékenykedett, és 85 éves korában hunyt el, amikor éppen fia, Vay Béla volt a megye főispánja.

Források

• Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. Kulturális Menedzser Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 1997. 15–18. old. ISSN 1416-06-17
• MEK – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái