Ortvay Rudolf

(1885–1945) magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1.Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

Ortvay Rudolf
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született 1885. január 1.
Miskolc
Elhunyt 1945. január 2. (60 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása fizikus,
egyetemi tanár,
akadémikus
Iskolái
Halál okaöngyilkosság
Sírhelye Farkasréti temető (6/1-1-57)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Budapesten, Göttingenben, Zürichben és Münchenben járt egyetemre. A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.

A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. - 1928. augusztus 7.[3]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.

Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1925) is ezt a könyvet ismertette.[4] 1928-1945 között a Budapesti Egyetemen az elméleti fizika tanára illetve az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt.

 

Munkássága szerkesztés

1929 őszétől már Budapesten szervezte a modern fizikai elméletek megismertetésére a kollokviumokat, amelyekre többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt hívta meg előadónak.

Művei szerkesztés

Tudományos tisztség szerkesztés

  • Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

Társasági tagság szerkesztés

 
Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf
  • Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
  • Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
  • Magyar Filozófiai Társaság
  • Deutsche Physikalische Gesellschaft
  • Deutsche Mathematiker Vereinigung
  • Astronomische Gesellschaft
  • Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
  • Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

Források szerkesztés

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.
  4. Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

További információk szerkesztés