Ólmod

magyarországi község Vas megyében

Ólmod (horvátul: Plajgor,[3] németül: Bleigraben/Pleigram) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Ólmod
A polgármesteri hivatal
A polgármesteri hivatal
Ólmod címere
Ólmod címere		 Ólmod zászlaja
Ólmod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKőszegi
Jogállás község
Polgármester Hergovich Vince (független)[1]
Irányítószám 9733
Körzethívószám 108
Népesség
Teljes népesség107 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ólmod (Magyarország)
Ólmod
Ólmod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 54″, k. h. 16° 35′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 54″, k. h. 16° 35′ 23″
Ólmod (Vas megye)
Ólmod
Ólmod
Pozíció Vas megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Ólmod témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Kőszeghegyalja északi részén fekszik, Kőszegtől 4 kilométerre északkeletre, közvetlenül az osztrák határ mellett.

A határ magyar oldalán csak három települési szomszédja van: északkelet felől Peresznye, kelet felől Horvátzsidány, délnyugat felől pedig Kőszeg. Nyugati irányból ausztriai területek határolják, a legközelebbi település abban az irányban Borsmonostor (Klostermarienberg).

MegközelítéseSzerkesztés

A trianoni határok meghúzása óta zsáktelepülésnek minősül, mert közúton csak egy irányból érhető el, a 8627-es útról Horvátzsidánynál nyugat felé leágazó 86 122-es számú mellékúton; a szomszédság ellenére Kőszeggel sincs közúti kapcsolata. Szoros kapcsolatokat ápol azonban a község Borsmonostorral, amivel közösen tervezik a két község korábbi közúti kapcsolatának helyreállítását.

Nevének eredeteSzerkesztés

Korábban németül Bleigrabennek hívták, melyet ólomszínű talajáról kapott. A "bleigraben" szó szerinti fordítása: ólomszínű árok. Az Ólmod név a német név alapján keletkezett szándékos magyarítással.

TörténeteSzerkesztés

A község területe ősi vaslelőhely. A vas kitermeléssel együtt valószínűleg ólom is került a felszínre, mely talaját ólomszínűre festette. Ez alapján keletkezett a település neve is. A település első írásos említése 1234-ben Pilgrium néven történik. A borsmonostori apátság birtoka volt. Egy 1397-ből származó oklevél Bajka alakban említi, mely a magyar Vajk személynévből való. Az 1532. évi török hadjáratban elpusztított települést 1533-ban Jurisics Miklós királyi adományként kapta. Az 1533 és 1544 közötti időben horvátországi birtokairól, az Una a Kupa és a Tengermellék által határolt területről horvátokat telepített ide, akik kezdetben kiváltságokat kaptak.

 
Utcarészlet

Vályi András szerint "PLEJGRABEN. Plaigraben. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pereszneghez közel, mellynek filiája, Sopronhoz 3 7/8 mértföldnyire, határja 2 nyomásbéli, erdeje van, legelője is elég. " [4]

Fényes Elek szerint "Bleigraben, horvát falu Sopron vármegyében, Kőszeghez 1/2 órányira, 186 kath. lak. Határa kicsiny, s csak 5 urbéri telekből áll; gyümölcskertjei, s kis erdeje van, de szőleje nincs. Birja herczeg Eszterházy."[5]

1910-ben 270, túlnyomóan horvát nemzetiségű lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte, de egy osztrák-magyar csereegyezmény következtében Rendek és Rőtfalva községeket elcserélték Ólmod és Szentpéterfa községekre, így maradt Magyarországon (ld. még soproni népszavazás).

A Trianoni békeszerződés nyomán meghúzott új országhatár elvágta a községet a környező településektől, egyedül a Horvátzsidány felé menő úton lehetett megközelíteni. A második világháború után elszigeteltsége tovább fokozódott, mivel a határsávba került. A községbe belépni csak külön engedéllyel lehetett, lakosságának száma jelentősen csökkent. A műszaki határzár részeként a szögesdrótból készült, a Határőrség által nyitott és csukott kapu a horvátzsidányi útelágazásnál volt közvetlenül, aki a község felé kívánt befordulni, azt ott azonnal megállították és ellenőrizték. A rendszerváltást követően kedvező változások következtek be az életében. Házai közül sokat felújítottak, közművek, utak, járdák épültek. Lakói közül a gyerekek óvodába és iskolába Horvátzsidányba járnak, a felnőttek nagyrészt Szombathelyen, Kőszegen dolgoznak.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Berzlánovich László (független)[6]
  • 1994–1998: Fehér Zita (független horvát kisebbségi)[7]
  • 1998–2002: Uryné Jancsó Márta (független horvát kisebbségi)[8]
  • 2002–2006: Uryné Jancsó Márta (független horvát kisebbségi)[9]
  • 2006–2010: Hergovich Vince (független)[10]
  • 2010–2014: Hergovich Vince (független)[11]
  • 2014–2019: Hergovich Vince (független)[12]
  • 2019-től: Hergovich Vince (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 50,5% horvátnak, 6,3% németnek, 1,1% románnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,8%, református 2,1%, evangélikus 5,3% (16,8% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templom
  • Az egykori szőlőhegyen áll az 1724-ben épült barokk Belovich kápolna
  • Meršićeva hiža - Mersich Ház (galéria és alkotóház)[14]
  • Koreni - Gyökerek Helytörténeti Gyűjtemény
  • Mate Meršić-Miloradić (Mersich Máté) gradistyei horvát papköltő emléktáblája apja, Mersich Ignác szülőházán
  • Horvát Kulturális Fesztivál
  • park és látvány tó található a Fő utca végénél.
  • Őz-kút - foglalt forrás a falu határában
  • Ólmod a Szent Márton európai kulturális útvonal egyik állomása

TestvértelepüléseSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Olmód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  8. ↑ Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. ↑ Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  11. ↑ Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  12. ↑ Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  13. ↑ Ólmod Helységnévtár
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Ólmod témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ólmod&oldid=23654810”