Szentpéterfa

magyarországi község Vas vármegyében

Szentpéterfa (horvátul: Petrovo Selo, németül: Prostrum) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Szentpéterfa
Szentpéterfa címere
Szentpéterfa címere
Szentpéterfa zászlaja
Szentpéterfa zászlaja
Becenév: A leghűségesebb község
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Polgármester Skrapitsné Jurasits Ágnes (független)[1]
Irányítószám 9799
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség966 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 16° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 16° 28′ 45″
Szentpéterfa (Vas vármegye)
Szentpéterfa
Szentpéterfa
Pozíció Vas vármegye térképén
Szentpéterfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szombathelytől 19 kilométerre délnyugatra, Pornóapátitól 9 kilométerre délre fekszik, a Pinka bal partján, az osztrák-magyar határ mellett; a legközelebbi ausztriai (őrvidéki) település, Monyorókerék (Eberau) mindössze 3 kilométerre van tőle északnyugati irányban. Keleti határában ered a Hideg-kúti-patak.

Megközelítése szerkesztés

Közigazgatási területének keleti részét érinti a Körmendtől Szombathelyig húzódó 8707-es út és az Egyházasrádóctól Csencsberek településrész térségéig vezető 8709-es út is, de belterületén csak az előbbiből nyugat felé kiágazó 8711-es út vezet keresztül. Ebből a község központjában ágazik ki a monyorókeréki határátkelőig vezető 87 115-ös számú mellékút, maga az út pedig a falu belterületét elhagyva délnek halad tovább, Nagysároslak (Moschendorf) felé, ugyancsak az államhatárig,

Nevének eredete szerkesztés

Nevét Szent Péter apostol tiszteletére szentelt templomáról kapta.

Története szerkesztés

A község területe már a római korban lakott hely volt, mivel határában római sírokat és egyéb emlékeket találtak.

1221-ben Ecclesia S. Petri, 1369-ben Zempeturfalua néven említik.[3] Egykori magyar lakossága valószínűleg a 16. században elpusztult és helyükre horvátok települtek. 1549-ben 27 adózó portát számláltak az Erdődy család birtokában. 1698-ban 392 lakosa volt. 1787-ben 110 házában 701 lakos élt, a monyorókeréki uradalomhoz tartozott, földesura az Erdődy család volt.

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Szent-Péterfa, pinkamenti község, 166 házzal és 1378 r. kath. és ág. ev. vallású magyar és horvát lakossal. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasutat. A község határában római sírokat, feliratos köveket és egyéb római emlékeket találtak. Plébániája és góthikus temploma a XVII. századból való. Kegyura a gróf Erdődy -család."[4]

1910-ben 1481, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A magyar-osztrák határmegállapítási folyamat során a trianoni döntés szerint Ausztriának ítélt falu többször hitet tett a Magyarországhoz tartozás mellett. A Pinka-völgy egyes településeit (de Szentpéterfát akkor még nem) Magyarországnak visszajuttató népszövetségi döntés után osztrák-magyar falucsere-megállapodással került végleg Magyarországhoz 1923-ban[5]. A Magyarországhoz melletti bátor kiállása miatt Vas Vármegye Törvényhatósági Bizottságától a többi érintett községgel együtt megkapta a Communitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Község címet, (ld. még soproni népszavazás), amelyet a Magyar Országgyűlés 2014-ben megerősített[6]. A község ma is horvát többségű, 2001-ben 1093 lakosából 796 horvát volt.

1948-ban megszűnt az átjárás a határon és csak 1991-ben nyílt határátkelőhely[7] Monyorókerék felé, amely 2007-ig üzemelt, a schengeni egyezmény életbe lépésekor bezárták.

 
Szentpéterfa, Alkotmány utca (a 87 115-ös számú mellékút faluközponti szakasza)

1997-ben közös szennyvíztisztító épült Szentpéterfán, befogadva az ausztriai Monyorókerék község szennyvizeit is. A tisztító fejlesztése és bővítése 1,6 millió euróba kerül, melyet 78 százalékban közösségi támogatással fedeznek. Az építkezés 2012 júniusában kezdődik és már ősszel el is készül.[8]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Hirschl József (független)[9]
  • 1994–1998: Hirschl József (független horvát kisebbségi)[10]
  • 1998–2002: Hirschl József (független)[11]
  • 2002–2006: Kohuth Miklós (független)[12]
  • 2006–2010: Kohuth Miklós (független)[13]
  • 2010–2012: Kohuth Győző Viktor (független)[14]
  • 2012–2014: Skrapitsné Jurasits Ágnes (független)[15]
  • 2014–2019: Skrapitsné Jurasits Ágnes (független)[16]
  • 2019-től: Skrapitsné Jurasits Ágnes (független)[1]

A településen 2012. július 22-én időközi polgármester-választást tartottak,[15] az előző polgármester lemondása miatt.[17]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1006
997
994
993
986
987
1008
965
966
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 80,2% horvátnak, 2,5% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 91,7%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 0,3% (7,5% nem nyilatkozott).[18]

Nevezetességei szerkesztés

Híres személyek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye.
  5. András, Sereg: Tíz volt vasi falu került vissza népszövetségi döntéssel Magyarországhoz (magyar nyelven). index.hu, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
  6. Communitas Fidelissima - Leghűségesebb Falu (falvak) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 5.)
  7. Egy referencia az érdekességről[halott link]
  8. (2012. március 6.) Eberau és Szentpéterfa együtt fejleszt. volksgruppen.orf.at. (Hozzáférés: 2012. április 10.)  [halott link]
  9. Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  12. Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  13. Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  14. Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  15. a b Szentpéterfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. július 22. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  16. Szentpéterfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  17. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  18. Szentpéterfa Helységnévtár
  19. NB I: Most már szeretnénk a dobogón végezni – Varga Barnabás. nemzetisport.hu, 2023. április 13. (Hozzáférés: 2023. április 13.)

Források szerkesztés

  • Tóth János: Szentpéterfa. Egy nemzetiségi település szociológiai és történeti képe (Lucidus, 2000) ISBN 9638595426

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterfa témájú médiaállományokat.