Főmenü megnyitása

Gulyás Gergely

magyar jogász, parlamenti képviselő

Gulyás Gergely (Budapest, 1981. szeptember 21. –) magyar jogász, szakpolitikus. 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese,[1] majd 2017–2018 között frakcióvezetője.[2] 2018-tól miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely
Gulyás Gergely.JPG
Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere
Hivatali idő
2018. május 18. hivatalban
Előd Lázár János
Utód hivatalban

Született 1981szeptember 21. (37 éves)
Budapest
Párt Fidesz

Foglalkozás politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Gergely témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Budapesten született, egy ismert ügyvéd fiaként. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett. 2004-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2007-ben szakvizsgát tett. 2004-től ügyvédjelölt, 2008-tól ügyvéd. 2005-től megbízott egyetemi oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén.

Politikai életútjaSzerkesztés

Először a Fidesz 2005 végén létrehozott ifjúsági tagozatába lépett be. 2006-tól a Fidesz országos választmányának tagja, 2007-től a Szabadság Kör tagja. Rendszeresen részt vett a kör rendezvényein és sajtótájékoztatóin. 2009 januárjában felkerült a Fidesz európai parlamenti listájára, de 21. helye nem volt befutó. A 2010-es választásokon Vas megyei területi listáról jutott be az Országgyűlésbe. A 2002-2010 között elkövetett jogsértéseket (köztük a 2006. őszi tiltakozások során történteket) vizsgáló parlamenti albizottság elnöke, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke,[3] 2011-2012 között a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke volt.

Azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, és ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában.

Ő terjesztette be a „lex Biszku”-nak is nevezett törvényjavaslatot, amely a korábbi Zétényi–Takács-féle elévülési törvény szellemében megpróbálta az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit”, az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonatni.[4][5][6]

A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett.[7]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés