Gulyás Gergely

(1981) magyar jogász, parlamenti képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 25.

Gulyás Gergely Győző[1] (Budapest, 1981. szeptember 21. –) magyar jogász, politikus. 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese,[2] majd 2017–2018 között frakcióvezetője.[3] 2014 májusától 2017 októberéig az Országgyűlés alelnöke.[4] 2018-tól miniszterelnökséget vezető miniszter. A 2024-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 10. legbefolyásosabb személye.

Gulyás Gergely
2017-ben
2017-ben
Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2018. május 18.
ElődLázár János

Született1981szeptember 21. (43 éves)
Budapest
PártFidesz

Foglalkozás
IskoláiPázmány Péter Katolikus Egyetem (–2004)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Gergely témájú médiaállományokat.

Budapesten született, egy ismert ügyvéd fiaként. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett. 2004-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2007-ben szakvizsgát tett.

2004-től ügyvédjelölt, 2008-tól ügyvéd. 2005-től megbízott egyetemi oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén.

Politikai életútja

szerkesztés

Először a Fidesz 2005 végén létrehozott ifjúsági tagozatába lépett be. 2006-tól a Fidesz országos választmányának tagja, 2007-től a Szabadság Kör tagja. Rendszeresen részt vett a kör rendezvényein és sajtótájékoztatóin. 2009 januárjában felkerült a Fidesz európai parlamenti listájára, de 21. helye nem volt befutó. A 2010-es választásokon Vas megyei területi listáról jutott be az Országgyűlésbe.[5] A 2002-2010 között elkövetett jogsértéseket (köztük a 2006. őszi tiltakozások során történteket) vizsgáló parlamenti albizottság elnöke, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke,[6] 2011-2012 között a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke volt.

Azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új „Fidesz”-alkotmány megszövegezését bízták, amely a választási rendszert is átírta oly módon, ami a tiltakozók szerint a kormánypárt koalíciónak kedvez.[7] Ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában.

Ő terjesztette be a „lex Biszku”-nak is nevezett törvényjavaslatot, amely a korábbi Zétényi–Takács-féle elévülési törvény szellemében megpróbálta az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit”, az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonatni.[8][9][10]

2015. december 13-án a Fidesz négy alelnökének egyikévé választották, tisztségét 2019. szeptember 29-ig töltötte be.

A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett.[11]

2023. március 23-án a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancsról azt mondta: „Magyarország nem tartóztatná le Putyin orosz elnököt, ha belépne az országba." [12]

Magánélete

szerkesztés

2024. decemberében megnősült, felesége a Hír Tv egyik bemondója, Budai Ivett.[13]

  • Ablonczy Bálintː Az alkotmány nyomában. Beszélgetések Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel; Elektromédia, Kerepes, 2011 (angolul, franciául, németül is)

További információk

szerkesztés