Széphalom (település)

Sátoraljaújhely városrésze

Széphalom egykor önálló község, jelenleg Sátoraljaújhely városrésze.

Széphalom
Kazinczy Ferenc emlékhely
Kazinczy Ferenc emlékhely
Egyéb elnevezés: Kisbánya
Közigazgatás
Település Sátoraljaújhely,
 Magyarország
Városrészek Széphalom, Hosszúláz
Alapítás idejeXV. század
Városhoz csatolás 1981.
Korábbi rangja község
Irányítószám 3988
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség633 fő[1] +/-
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[2]
Földrajzi középtájZempléni-hegység[2]
Földrajzi kistájHegyköz[2]
Távolság a központtól4 km
Elhelyezkedése
Széphalom (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Széphalom
Széphalom
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 26′ 09″, k. h. 21° 37′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 09″, k. h. 21° 37′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Széphalom témájú médiaállományokat.

NeveSzerkesztés

„Széphalom” nem a falu eredeti neve, az itt lakó Kazinczy Ferenc adta neki ezt a nevet, és ő is tette nevezetessé.[3]

TörténeteSzerkesztés

A községet 1440-ben említik először Kysbanya néven, az emlékek szerint azok a bányászok alapították, akik abban az időben aranyat és ezüstöt bányásztak határában. Hírnevét leginkább egykori lakójának, Kazinczy Ferencnek köszönheti, aki az akkor még Kisbányának vagy Kisbányácskának nevezett falut elnevezte Széphalomnak. Ezt az elnevezést 1886-ban hivatalosan is fölvette a település.

Széphalom 1940-ben Hosszúlázzal összeolvadt. A szlovák határ mentén fekvő település három tájegység, a Bodrogköz, a Hegyköz és Hegyalja találkozását jelöli. Kisbányácskán 1794-ben szerzett birtokot Kazinczy Ferenc, de a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt még abban az évben börtönbe került. Az építkezést csak szabadulása után fejezhette be, és 1806-ban költözött be feleségével, Török Sophie-val. A Trianoni békeszerződés következtében a falu az ország szélére került. Az új országhatár Ronyva lett a falu mellett, a Hegyközt elvágva a vasúttól, ami azelőtt bekapcsolta a térséget az ország vérkeringésébe. Ennek pótlására épült meg a Hegyközi Kisvasút, amely a Bodrogközi[4] és a Nyírvidéki Kisvasúthoz[5] csatlakozva tekintélyes, 200 kilométeres hálózatot alkotott. Ez egészen 1980-ig működött. Onnantól fogva a Borsod Volán, napjainkban már a Volánbusz szállítja az utazni vágyókat. A Kazinczy-kert mellé Kossuth-kastély épült[6] (tervezője Kotsis Iván), a kertje ma közösségi programok helyszíne.

Nevezetes széphalmiakSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

Széphalom növényvilágaSzerkesztés

Ahol Sátoraljaújhelynél Tokaj-Hegyalja véget ér, ott kezdődik Hegyköz, melynek kapuja Széphalom. Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán. A 400-700 méter magas hegyekkel körülvett és északon a Nagy-Milic által lezárt medencét a vulkáni földmozgások, törések, süllyedések alakították ki. A 21 település a Bózsva patak völgyében és a kis patakok mellett, a hegyek között, illetve a hegyek lábánál települt meg.

Széphalom növényvilága

A Zempléni-hegység átmeneti területet képez a Kárpátok és az Alföld, illetve a Dunántúl növényvilága között (Subcarpaticum). Több mint ezer virágos, s közel másfél ezer virágtalan növénye között számos érdekességet, ritkaságot is találunk. A hegység belső területeit összefüggő erdőségek borítják.

A Zemplén uralkodó erdőtípusai a gyertyános-tölgyesek, a bükk elegyes tölgyesek és a bükkösök. A déli kitettségű lejtőket kocsányos- és kocsánytalan tölgyek erdői fedik. A magasabb régiókban, elsősorban az északi oldalakon a bükk alkot erdőséget, de megtalálható a fehér törzsű nyír is. Az erdők között évszázadok folyamatos kaszálásával és legeltetésével fenntartott hegyi kaszálók és üde rétek húzódnak.

A vékonyabb termőrétegű területeken hárs-kőris-berkenye sziklaerdők élnek, míg a meredekebb, kitettebb részek fátlan társulásait sziklagyepek alkotják. Sajnos a hegység több pontján is viszonylag nagy területeket foglalnak el a telepített, tájidegen fenyvesek.

A dús vegetáció alapja a Kárpátokat előlegező hűvös, csapadékos éghajlat, a vízjárta völgyaljakban több helyen is találkozhatunk zsombékos láprétekkel (pl. a Mogyoróstetőn), égerláp foltokkal, szépséges nyíres-bükkös elegyerdőkkel, tőzegmohalápokkal (a legszebbek a Kemence-patak völgyében húzódnak). A kárpáti növényvilág hírnökeként megjelenő vörös- és fekete áfonya, ernyős körtike és a rózsaszín virágú csarab érdemel említést.

A középkori irtásrétek rendkívül értékes lágyszárú flóráját a több mint tíz kosborfaj, a réti kardvirág és a szibériai nőszirom fémjelzi. A nagy kiterjedésű erdőkben több körtikefaj, bogláros szellőrózsa, és ikrás fogasír virít. A nedvesebb részeken gyakran összefüggő párnát alkotnak a ritka korpafűfajok.

A szűk völgyek, szurdokerdő-társulások és mocsárrétek lakója a ritka struccpáfrány (legszebb állományai a Kemence-patak völgyében találhatók), a gyapjúsás, a mocsári nöszőfű, a tőzegmohás lápokban tőzegpáfrány él. A sor ellenkező oldalát, a száraz sziklagyepeket a hegyi kőtörőfű, a magyar kőhúr jellemzi, a sziklákon sziklai ternye virít.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés