Főmenü megnyitása

A Borsod Volán az Észak-magyarországi Közlekedési Központ egyik jogelődje volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látta el a helyközi és távolsági autóbuszközlekedést, valamint helyi járatokat üzemeltetett Mezőkövesden, Kazincbarcikán, Ózdon és Tiszaújvárosban (a megyeszékhely Miskolc tömegközlekedését az MVK Zrt. bonyolítja le).

Borsod Volán Zrt.
Típus zártkörűen működő részvénytársaság
Jogelőd Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat
Alapítva 1949. január 1.
Megszűnt 2015. január 15.
Jogutód Észak-magyarországi Közlekedési Központ
Székhely 3527 Miskolc, József Attila út 70.
Kiszolgált területek Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Vezetők Sárközi György Tibor
Iparág személyszállítás
Alkalmazottak száma kb. 1900

A Borsod Volán Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod Volán Zrt. témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Borsod Volán egyik Credo EC12-es típusú autóbusza
 
A Borsod Volán egyik Ikarus 250 típusú autóbusza

Jogelődje, a Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat miskolci főnöksége 1949. január 1-jén jött létre, és 1950. július 1-jétől önálló Tefu vállalatként működött tovább. 1953-ban megalakultak az Autóközlekedési Vállalatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 31-es (Miskolc, tiszta profilú személyszállítási vállalat), 36-os (Miskolc, tiszta profilú teherfuvarozási vállalat) és 37-es (Ózd, vegyes profilú vállalat) AKÖV néven. 1961. január 1-jétől a 3 vállalatot 3-as AKÖV néven összevonták. Az 1960-as években sorra épültek a vállalat autóbusz-állomásai és műszaki-forgalmi telepei.

1964. január 1-jén létrehozták a 3. sz. AKÖV üzemegységeit. 1968. január 1-jétől az AKÖV-ök felügyeletét addig gyakorló Autóközlekedési Vezérigazgatóság helyét a megalakuló Volán Tröszt vette át. 1970-ben a 3. sz. AKÖV neve 3. sz. Volán Vállalatra változott, 1984-től pedig önálló megyei vállalattá alakult. Az 1990-es évek elején, a profiltisztítás során a teherfuvarozási üzletág kft-kké szerveződött, s a cég tiszta profilú személyszállítási vállalat lett. 1992. december 31-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megalapította az akkor 100%-ban, 2015-ös megszűnésekor 96,57%-ban állami tulajdonú Borsod Volán Személyszállítási részvénytársaságot.

2015. január 15-én a Borsod Volán Zrt. a Hajdú Volánnal és a Szabolcs Volánnal egybeolvadt Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. néven. A három megye buszközlekedésében egyelőre semmi nem változott.[1]

JárműparkjaSzerkesztés

Kb. 500 járművel rendelkezett, amelyeknek a nagy része Ikarus. Ezen belül a buszgyár teljes palettája fellelhető, a 200-as típustól a 400-ason át az EAG típuscsaládig. Újabb típusok már külföldi gyárból érkeztek (Volvo, MAN stb.), később maguknak kezdtek el buszokat össze rakni. (ARC-Ikarus)

 
A miskolci autóbusz-állomás
 
A Borsod Volán autóbuszai Miskolcon
 
A Borsod Volán autóbuszai Miskolcon

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Helyközi járatai 2290 km hosszú vonalhálózaton 356 települést kapcsolnak az ország közlekedési vérkeringésébe, amellett, hogy 77 település (összekötő utak építésének hiányában) csak egy irányból, betérési szakaszok végpontjaként érhető el.
  • A vasúti összeköttetés hiányában 266 településre a tömegközlekedési eszközök közül csak autóbusszal lehet eljutni.
  • Tevékenységüket 500 autóbusszal, 1900 dolgozóval, 7 műszaki-forgalmi telepen, 11 autóbusz-állomáson végzik. Évente közel 71 millió utast szállítanak, több mint 31 millió kilométeren.

Helyi autóbuszjáratokSzerkesztés

A Borsod Volán megszűnéségi 4 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város helyi tömegközlekedését látta el: Kazincbarcikáét, Tiszaújvárosét, Ózdét és Mezőkövesdét.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Új néven, változatlan feltételekkel várjuk tisztelt Utasainkat! Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Borsodvolan.hu, Társasági hírek, 2015. 01. 16.
  2. Menetrendi tájékoztató füzetek. Borsod Volán. [2014. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)

További információkSzerkesztés