Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Bártfay László

magyar jogász, író

Bártfay László (Felsővadász, 1797. május 6.Pest, 1858. május 12.) ügyvéd, Károlyi György titkára és központi ügyésze, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Írói álnevei: Vándorfy, Labancz Lipót.

Bártfay László
Bártfay László portréja. Barabás Miklós akvarellje (MTA Művészeti Gyűjtemény)
Bártfay László portréja. Barabás Miklós akvarellje (MTA Művészeti Gyűjtemény)
Született 1797. május 6.
Felsővadász
Elhunyt 1858. május 12. (61 évesen)
Pest
Foglalkozása ügyvéd, író
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bártfay László témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Iskoláit 1815-ben Kassán végezte, majd 1817-ben Pestre ment királyi táblai jegyzőnek és szabad idejét Schwartner Márton heraldikai leckéinek hallgatására fordította, amelyeket rendbeszedve és bővítve, magyar nyelven szándékozott kiadni. 1819-ben a gróf Károlyi-ház titkára lett. Ebben az évben ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal. 1822-ben Kazinczy Ferenccel kezdett levelezni, kit Széphalmon meg is látogatott. 1823-ban ügyvédnek esküdött fel. A következő években összebarátkozott Kölcsey Ferenccel, Bajza Józseffel, Toldy Ferenccel, Helmeczy Mihállyal, Virág Benedekkel, Vörösmarty Mihállyal és Zádor Györggyel, a háza egyre inkább a szépirodalom művelőinek a gyülekezőhelyévé vált. 1831. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta; 1832. november 15-én az igazgatóság pénztári ellenőrré nevezte ki. 1832-ben Csongrád megye megbízásából az országos bizottság munkálatára „in re literaria et educationali" címen terjedelmes véleményt nyújtott be. A Kisfaludy Társaságnak 1836. november 12-én egyik alapító tagja volt; 1842. január 23-án pedig ellenőrré választották.

Az 1820-as években Üllői út 17. szám alatti házában, az 1838-as pesti árvíz után pedig a Károlyi-palotában működött vezetésével az egyik első magyar irodalmi szalon, amely a Kisfaludy Károly köré szerveződő Auróra Kör összejöveteleinek is helyszínéül szolgált.

MűveiSzerkesztés

Az irodalommal már fiatal korától foglalkozott. Munkái: útleírások, regény- és színműfordítások, egynéhány vígjáték, novella (Királyi fény és kegyelmesség), versek, amelyek közül néhányat felvettek Kisfaludy Károly Aurorájába (1822–24). Vándorfy és Labancz Lipót név alatt polemizált az Athenaeumban (1841. 61–73. sz.). A Vasárnapi Ujság (1870. 2. sz.) közölte levelét, melyet Kölcseyhez írt Kossuth elfogatásáról; a Fővárosi Lapok közölte (1877. 12. 65–67. sz.) naplójából a Wesselényi Miklós bezáratása című részletet.

Legnevezetesebb munkája azonban 1838. január 1-jétől 1841. december 2-áig vezetett naplója, melyet az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őriz.

  • 1838-1841. Bártfay László naplójából / 1849-1851. Bártfay László naplója és válogatott levelei Kölcsey Ferenchez, 1-2.; vál., jegyz. Jenei Ferenc; PIM–NPI, Bp., 1969
  • Bártfay László naplói; sajtó alá rend., tan. Kalla Zsuzsa; Ráció, Bp., 2010

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Budapesti Negyed 46. (2004/4)
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap