Főmenü megnyitása

Zöld küllő

a harkályfélék családjába tartozó madárfaj

A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1]

Infobox info icon.svg
Zöld küllő
Egy tojó A zöld küllő éneke
Egy tojó
A zöld küllő éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Picini
Nem: Picus
Linnaeus, 1758
Faj: P. viridis
Tudományos név
Picus viridis
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld küllő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld küllő témájú médiaállományokat és Zöld küllő témájú kategóriát.

A Picus madárnem típusfaja.[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Európában a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló.

AlfajaiSzerkesztés

  • Picus viridis innominatus
  • Picus viridis karelini
  • Picus viridis viridis

A Picus sharpei-t (Saunders, 1872), korábban a zöld küllő alfajának vélték.[3][4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180–200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.

ÉletmódjaSzerkesztés

Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél.

SzaporodásaSzerkesztés

Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5–7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17–19 napig. A fiatal madarak 23–28 napos kor között repülnek ki.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 'Picus viridis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Jobling, James A. The Helm Dictionary of Scientific Bird Names. London: Christopher Helm, 306. o. (2010). ISBN 978-1-4081-2501-4 
  3. 'Picus sharpei'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2015. International Union for Conservation of Nature, 2015. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  4. Avibase.bsc-eoc.org

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés