Növényföldrajz

A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya. A földrajz mellett kapcsolatban áll például a geológia, az éghajlattan és a matematikai statisztika tudományával is.

  • Megkísérli feltárni és értelmezni a biológiai diverzitás mintázatait.
  • Vizsgálja az egyes növények (és rendszertani egységeik) egykori és mostani megoszlását a Földön.
  • Meghatározza azt, hogy az egyes növénytípusok (taxonok, élet- vagy növekedési formák) milyen gyakran és hol fordultak, fordulnak elő.

Ennek megfelelően három alapvető folyamata:

  • az evolúció,
  • a kihalás és
  • a szétterjedés.

A tudományos növényföldrajz megteremtője Alexander von Humboldt, aki leírta és összehasonlította a Föld növénytakarójának alaptípusait (formációit).[1]

Fontosabb részterületeiSzerkesztés

I. Florisztika:

  • felsorolja az egyes fajok lelőhelyeit,
  • elemzi az egyes területek flórájának összetételét

II. Fiziognómiai növényföldrajz:

  • leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját),
  • kis léptékben (a növényformációk és -formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.

Egy meglehetősen általánosan elfogadott felosztás szerint a Földön az alábbi növényzeti öveket és formációcsoportokat különböztetjük meg:

A WWF az ezredfordulón kidolgozott rendszere, amelyet alapvetően a hagyományos növény- és állatföldrajzi beosztás egyesítésének tekinthetünk, a Föld szárazföldeit hét nagy nagy birodalomra osztja (zárójelben a hagyományos növényföldrajzi beosztás flórabirodalmaival, illetve flóraterületeivel):

Ebben a rendszerben tehát nem önálló egység a hagyományos felosztás szerinti fokföldi flórabirodalom (Capensis), viszont az északi flórabirodalmat (Holarktisz) és az óvilági trópusok flórabirodalmát (Afrotropisz) két-két önálló birodalomra választották szét (utóbbi tagolás a hagyományos növényföldrajzban is mind általánosabb).

Éghajlati övek növényzeteSzerkesztés

  • Szubtrópusi öv növényzete
    • Esős nyarú szubtrópusok növényzete
    • Esős telű szubtrópusok növényzete
    • Állandóan száraz szubtrópusok növényzete

III. Areálgeográfia (chorológia):

IV. A fejlődéstörténeti vagy genetikai növényföldrajz azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.

V. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.

VI. A populációdinamika a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés