Főmenü megnyitása

Jelitai (Woyciechowsky) József (Budapest, 1889. december 5.Budapest, 1944. október 2.) matematikatörténész, csillagászattörténész, gimnáziumi tanár, egyetemi magántanár.

Tartalomjegyzék

SzármazásaSzerkesztés

Lengyel nemesi családból származott. Eredeti családneve Woyciechowsky volt, amit csak 1934-ben változtatott meg. Édesapja Vilmos, erdélyi születésű budapesti banktisztviselő, édesanyja Nuridsán Mária, erdélyi örmény eredetű kereskedő-család leánya volt. Keresztszülei Lukács László pénzügyminiszteri tanácsos (a későbbi miniszter, majd miniszterelnök) és felesége voltak.

ÉletpályájaSzerkesztés

1907-ben érettségizett Budapesten a Tavaszmező utcai Gimnáziumban. Egyetemi oklevelét 1912-ben a budapesti tudományegyetemen kapta meg. 1932-ben a Debreceni Egyetem bölcsészdoktora lett. 1938-ban a debreceni, majd 1942-ben a budapesti egyetem magántanára lett.

Tanári tevékenysége mellett számos értekezést írt a hazai matematika történetéről, közreműködött a két Bolyai hagyatékának feldolgozásában. Kézirati hagyatékát a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára őrzi.

1941-től haláláig az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított matematikát.[1]

Társadalmi szerepvállalásaSzerkesztés

A hivatalos megalakulás első fázisában a Csillagászati Szakosztály 1943. november 10-i intézőbizottsági ülésén intézőbizottsági tagjaként közreműködött a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztályának létrehozásában.

HalálaSzerkesztés

1944. október 2-án este légiriadó miatt le kellett szállnia a HÉV-ről és gyalogosan folytatta útját. A nagy ködben a HÉV vezetője későn fékezett és halálra gázolta a síneken gyalogoló tudóst.

Gyászjelentése szerint "dr. Jelitai József, a III. ker. állami gimnázium tanára, a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára" volt.

EmlékezeteSzerkesztés

Jelitai (Woyciechowsky) József eredetileg a Fiumei-úti temetőben volt eltemetve, ahonnan hamvait Farkasrétre édesapjával és 1973-ban meghalt feleségével, dr. Lajos Máriával (valamint annak néhány rokonával) közös sírba helyezték át a Farkasréti temetőben (6/5-1-50/51).

Kutatási területeSzerkesztés

Főként a matematika, fizika és csillagászat 17–19. századi magyarországi történetével foglalkozott. Kutatta a matematikatörténet olyan kiváló személyiségeinek életét, mint Sipos Pál és a Bolyaiak. Figyelmet fordított a 18. századi magyar irodalom – főként Csokonai Vitéz Mihály – munkásságának matematika- és egyéb tudománytörténeti vonatkozásaira.

Számos értékes kézirat megtalálása is az ő nevéhez fűződik, így pl. ő találta meg – többek között – a Bolyai Jánosnak 48 éves korában a nagyszebeni katonai parancsnokság által kiadott útlevelet, a Bolyaiak haszonbérleti szerződését és Bolyai Farkas néhány addig ismeretlen levelét. Különösen értékesek szopori Nagy Károly matematikus-csillagász munkásságával kapcsolatos kutatásai.[2]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Sipos Pál élete és matematikai munkássága. Monográfia. Woyciechowsky József néven. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumából. 6. Debrecen, 1932)
  • Sipos Pál kézirata és a kochleoid. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1934)
  • Csokonai Vitéz Mihály a matematikáról. (Középiskolai Matematikai Lapok, 1934)
  • Sipos-kéziratok a gyömrői Teleki-levéltárban. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1935)
  • Zur Geschichte der Mathematik in Ungarn (Archeion, 1936)
  • Bernoulli Dániel és János egykorú Teleki-útinaplók és levelek tükrében. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1936)
  • Bolyai Farkas egy ismeretlen levele és az Institutum Pensionale Hungaricum. – Clairaut, La Condamine, d’Alembert és kortársaik egykorú Teleki-naplók tükrében. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1937)
  • Csernák László. (Debreceni Szemle, 1937)
  • The History of Mathematics in Hungary before 1830. (National Mathematics Magazine, 1937)
  • Bernoulli Dániel és Clairaut levelei Teleki József grófhoz. – Gauss- és Encke-levelek az országos levéltárban. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
  • Bolyai Farkas arcképéhez. 1 táblával. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1938)
  • Csillagászati eszközök és adatok magyar szerző könyvében, 1563-ban. (Csillagászati Lapok, 1938)
  • Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. (Csillagászati Lapok, 1938–1939; és külön: Bp., 1939)
  • Bolyai János 1849. máj. 13-án kelt jelentéstervezete. – Önéletrajzi részletek Bolyai János Üdvtanában. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
  • Adatok Gauss asztronómiai munkásságának jellemzéséhez. Idézetek kortársaihoz írt leveleiből. (Csillagászati Lapok, 1940)
  • A két Bolyai domáldi haszonbér-szerződési tervezete. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
  • Nagy Károly és bicskei csillagvizsgálója. – Karl Nagy und seine Sternwarte in Bicske. (Csillagászati Lapok, 1941; és külön: Bp., 1941)
  • Csernák László. (A magyar matematika történetéből. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, 2000).

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.