Endrei Gerzson

(1873–1945) magyar tanár, klasszika-filológus

Endrei Gerzson, születési és 1897-ig használt nevén Engländer Gerzson[1] (Derecske, 1873. május 23.[2]Budapest, Erzsébetváros, 1945. február 3.)[3] tanár, klasszika-filológus.

Endrei Gerzson
SzületettEngländer Gerzson
1873. május 23.
Derecske
Elhunyt1945. február 3. (71 évesen)
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaKlein Anna
(h. 1903–1929)
Schäffer Hedvig
(h. 1931–1945)
Foglalkozása
  • tanár
  • klasszika-filológus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja Engländer (Jeheszkel) József, a makói izraelita hitközség rabbihelyettese és kántora, anyja Grosz Alte (Lotti) (1853–1932)[4][5] volt. Tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd tanári pályára lépett, doktorátust és klasszika-filológiából oklevelet szerzett. Több iskolánál működött, többek között tanított a budapesti Erzsébetvárosi Állami Főgimnáziumban, a beregszászi (1902–1907) és a losonci (1907–1913) Állami Főgimnáziumokban, majd 1913 szeptemberétől az Óbudai Árpád Gimnázium tanárának nevezték ki. Az 1910-es évek végétől a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban oktatott. Választmányi tagja volt az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek és a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Élénk irodalmi működést fejtett ki. Filológiai, pedagógiai és archeológiai cikkei magyar és külföldi tudományos folyóiratokban jelentek meg. A budapesti gettó felszabadítását még megérte, ám két héttel később elhunyt.

Családja szerkesztés

Első házastársa Klein Anna (1877–1929), második felesége Schäffer Hedvig (1894–1955) volt, Schäffer Simon és Politzer Fanni lánya, akit 1931. május 3-án Budapesten vett nőül.[6]

Gyermekei:

  • Endrei Ferenc (1906–?) újságíró, az Egyenlőség munkatársa
  • Endrei Jolán (1907–?), férje Krassó Tibor

Fiútestvérei Endrei Simon Henrik (1879–1960), a Chevra Kadisha főtitkára, Endrei Mózes temesvári ügyvéd, Endrei Ármin (1883–1962) fogorvos[7] és Endrei Márton fővárosi kereskedő.[5]

Művei szerkesztés

  • Adalékok az emberi beszédmód elvéhez a szentírás-magyarázat történetében (1898)
  • A papiruszok világából (1912)
  • Szemelvények a Koránból (1915)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 106701/1897. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 1151. kép 2. . kartonNévváltoztatási kimutatások 1897. év 6. oldal 47. sor
  2. Születési bejegyzése a derecskei izraelita hitközség születési akv. 344/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
  3. Halott bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 774/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
  4. Engländer Józsefné halotti bejegyzése a makói polgári halotti akv. 117/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
  5. a b Endrei Henrik gyásza”, Egyenlőség, 1932. március 12. (Hozzáférés: 2021. július 8.) 
  6. Házasságkötési bejegyzése Schäffer Hedviggel a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 131/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
  7. Tündöklő szellemek – Dr. Endrei Ármin fogszakorvos”, Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1993. október 20. (Hozzáférés: 2021. július 8.) 

Források szerkesztés