Főmenü megnyitása

Olgyay testvérek

Olgyay Viktor (Budapest, 1910. szeptember 1.Princeton, New Jersey, USA, 1966).

Olgyay Aladár (Budapest, 1910. szeptember 1.Princeton, New Jersey, USA, 1964)

Az Olgyay testvérek, Olgyay Aladár és Olgyay Viktor ikrek voltak és építészek. Olgyay Viktor festőművész fiai. Életük és tevékenységük nem választható széjjel, mindent együtt végeztek, és minden díjat is együtt kaptak meg.

Tartalomjegyzék

ÉletükSzerkesztés

1910. szeptember 1-jén születtek Budapesten. Mindketten ugyanabba az iskolába jártak, ugyanazon évben szereztek a Műegyetemen építészi oklevelet 1934-ben, sőt a római építészeti iskolában építészi bizonyítványt is 1935-ben. Tanulmányozták a helyszínen London és Párizs építészetét is.

A két testvér együtt is dolgozott, 8 bérházat, köztük a Városmajor utca 50. és 110. épületeket tervezték és kiviteleztették, de terveztek hoteleket, gyárépületeket, kiállítási csarnokokat és területeket, családi házakat és városrendezési terveket is készítettek.

Az 1939. évi New York-i építészeti világkiállításon Weichinger Károllyal Magyarországot képviselték.

Nagyszabású tervük volt Óbudán a Via Antiqua, a Római sugárút megépítése. (1936) Budapest két római kori amfiteátrummal büszkélkedhet, a két testvér terve szerint a Csigadombon és Királyhegyen feltárt, Aquincum két amfiteátrumát (a kisebbik ma az Aquincumi Múzeummal szemközt van, másik a Nagyszombat utca és Lajos utca találkozásánál) a Via Antiqua nevű sugárút kötötte volna össze (a mai Szentendrei út és a Lajos utca vonalában), mely a római Via dei Fori Imperiali mintájára épült volna ki. Az elképzelés a városrendezési terv része lett. A háború miatt nem valósult meg. A rendezési tervvel első díjat nyertek Budapesten.

Részt vettek a budapesti városháza megépítésének tervpályázatán, tervüket a főváros megvásárolta. (1940)

1942-ben dolgozták ki „A tér- és időnélküli kiállítási csarnok” elképzelésüket, mely az első flexibilisen kialakítható kiállítási csarnok elképzelés volt.

A háború után emigráltak, az USA-ban telepedtek le 1947-ben.

Amerikában a legmodernebb technikai kérdésekkel is foglalkozhattak, már 1959-ben napfűtéses házakat építettek.

Aladár a princetoni egyetemen tanított 1953 és 1959 között, Viktor 1947-től több repülőtér tervezésében vett részt.

Építészirodájuk az „Olgyay & Olgyay” Amerikában is sikeres lett, szakértők voltak Amerikában, Irakban, Venezuelában, Indiában és Bengáliában, főleg klimatikus terveket készítettek. Aladár francia, olasz, német és amerikai szakfolyóiratokban publikált, míg Viktor inkább az „Architectural Forum” és az „Architectural Record” című folyóiratokban.

Fivérével 1963-ig több díjat nyertek, 1934-1935-ben a római díjat, 1935-ben az Instituto Inter-universario jutalmát, 1936-ban a Kendall- ösztöndíjat, 1953-ban a Guggenheim-ösztöndíjat.

Fő publikációikSzerkesztés

  • Design With Climate
  • Application of Climate Data to House Design (Princeton, 1954)
  • Solar Control and Shading * Devices (Princeton, 1957).
  • Design with Climate (Princeton, 1963)

IrodalomSzerkesztés

  • Polónyi Károly: Olgyay Aladár és Olgyay Viktor. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 609-610. o. ISBN 963-85433-5-3

Külső hivatkozásSzerkesztés