Főmenü megnyitása

Lengyel Péter (író)

magyar író, műfordító

Lengyel Péter (eredeti neve: Merényi Péter) (Budapest, 1939. szeptember 4. –) Kossuth-díjas magyar író, műfordító.

Lengyel Péter
Született Merényi Péter
1939. szeptember 4. (80 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Házastársa Takács Zsuzsa
Gyermekei Lengyel Anna
Foglalkozása író, műfordító
Kitüntetései József Attila-díj (1983)
Déry Tibor-díj (1992)
Füst Milán-díj (1995)
Márai Sándor-díj (1999)
Kossuth-díj (2010)

ÉletpályájaSzerkesztés

1939-ben született Budapesten, eredeti neve Merényi Péter. Édesapja, Merényi Endre gépészmérnök (1908–1943) volt, aki hadifogságban halt meg. Édesanyja: Ent Olga volt.[2] Lengyel Sándor vegyész fogadta örökbe, az ő nevét vette fel később. Iskoláit Budapesten és Veszprémben végezte, az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett. Ekkor írta első novelláját – Citroën DS 19 címmel (a Rondó kötetben olvasható).[3] 1957–1962 között az ELTE BTK spanyol–olasz szakán tanult és szerzett diplomát. Az egyetemi évek alatt fordít, angol, spanyol és olasz prózát, utazik, tanít. 1960–1962 között dramaturg volt a Madách Színházban. 1963–1964 között egyetemi lektor volt Havannában. Az 1963–1975 közötti időben a Magyar Írószövetség, az Élet és Irodalom, valamint a Mozgó Világ munkatársa volt. 1965-ben publikálja első saját írását, a Nyár című novellát. Változatos munkákat végez, fordít, tanít, tolmácsol. A Nemzetközi P.E.N. és a Nemzetközi Írói Alap regionális pályázatán díjat nyert. 1967-ben készül el Két sötétedés című novelláskötetével, 1969-ben megírja tudományos-fantasztikus regényét, az Ogg második bolygóját.

Életrajza szerint "irodalmi lapok szerkesztőségében dolgozik, majd tizenhárom évig egy villanyújságnál a Nagykörút és a Dohány utca sarkán." – ez az 1975 és 1988 közötti időszak. 1978-ban megírja a Cseréptörés, 1980-ban a Mellékszereplők című regényeit – ez utóbbit betiltották. A rendszerváltozás környékén készül el elbeszéléskötete Rondó, később a Macskakő (detektívregény), majd a Holnapelőtt című nem-regény. A Macskakő a 90-es években megjelent angol fordításban is, Cobblestone címen. 1990-1993 között tanított az ELTE BTK Esztétika Tanszékén. Elkészül a Búcsú, melynek társszerzője apja, Merényi Endre. 1993-ban sajtó alá rendezte elhunyt barátja, Ottlik Géza posztumusz regényét, a Budát. Jelenleg szabadúszó író.

2018. május 23-án tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.[4]

Felesége Takács Zsuzsa író volt (1962-1980). Két lányuk vanː Lengyel Anna (1969) és Lengyel Zsuzsa (1971).[5]

Sci-fiSzerkesztés

Lengyel Péter a sci-fi műfajban az Ogg második bolygója című regényéről ismert. Ez a mű megjelent német nyelven (Düsseldorf, Econ, 1972., tr. G. Feidel.), lengyel (1982), japán (1978) és cseh (1981) nyelveken is.[6][7] Több sci-fi tárgyú regényt nem írt, alkotott azonban két sci-fi novellát. Az egyik a Napkelet című – amely megjelent a World Omnibus of SF című antológiában is (Penguin, 1987). A másik novella a Rondó, novelláskötetének címadója.[8]

MűveiSzerkesztés

  • Két sötétedés; Magvető, Bp., 1967 (Új termés)
  • Ogg második bolygója; Magvető, Bp., 1969 (sci-fi regény)
  • Cseréptörés; Szépirodalmi, Bp., 1978 (regény)
  • Mellékszereplők. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1980 (regény, 1970-ben írta)
  • Rondó; Szépirodalmi, Bp., 1982 (elbeszélések)
  • Ogg második bolygója. Olvasmány; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Macskakő. Detektív regény; Szépirodalmi, Bp., 1988
  • Holnapelőtt. Nem-regény. 89-90-91; Jelenkor, Pécs, 1992 (esszénapló)
  • Lengyel Péter–Merényi Endre: Búcsú két szólamban; Városháza, Bp., 1993 (Az én Budapestem)
  • Macskakő. Ponyva; Európa, Bp., 1994
  • Mert én tudom, honnan jöttem, s hová megyek... Lengyel Péterrel beszélget Sipos Márti; Kairosz, Bp., 2007 (Miért hiszek?)

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  3. Előhívás - Lengyel Péter pályakezdéséről. litera.hu, 2013. december 10.
  4. Székfoglalók (mta.hu/szima)
  5. Kortárs Költők Estje - Takács Zsuzsa életművéből — Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány (magyar nyelven). asztali.lutheran.hu. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
  6. http://www.frankfurt.matav.hu/angol/irok/lengyel/public.htm
  7. Kortárs Irodalmi Adattár. [2008. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  8. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 22.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés