Pusztai Árpád
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Pusztai Árpád János (Budapest, 1930. szeptember 8. – Aberdeen, 2021. december 17.) biokémikus és táplálkozási szakember, 36 éven át dolgozott a skóciai Aberdeenben, a Rowett Kutatóintézetben. A növényi lektinek szakértője, 270 cikk és 3 könyv szerzője e témában. 1998-ban nyilvánosságra hozta, hogy a GMO krumplit evő patkányoknak károsodott a gyomra és immunrendszere, melynek a következménye heves kritika és munkahelyi elbocsátás lett, mivel olyan kutatási eredményekről beszélt, amelyeket sehol sem publikált korábban, és nem ellenőrizték azokat más kutatók.
| Pusztai Árpád | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1930. szeptember 8. Budapest |
| Elhunyt | 2021. december 17. (91 évesen) Aberdeen |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | kémia |
| Kutatási terület | glikoproteinek, GMO |
| Tudományos fokozat | PhD |
| Tudományos publikációk száma | 270+ |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
Életpályája szerkesztés
Pusztai Árpád János 1930. szeptember 8-án született Budapesten, Pusztai (Pister) János és Ferenczy Erzsébet gyermekeként. Középiskolai tanulmányait az Óbudai Árpád Gimnáziumban végezte; 1953-ban végzett vegyészként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1956 előtt három évig dolgozott a MTA-n, majd a forradalom után, 1956-ban először Ausztriába, onnan Angliába ment, ahol a londoni Lister Intézetben szerzett doktori fokozatot, ezután poszttoktori kutatóként dolgozott. 1963-ban meghívták, hogy csatlakozzon az Aberdeenben található Rowett Kutatóintézet fehérjekutató osztályához. A következő 36 évet itt töltötte, főleg a növényi lektineket tanulmányozva. Ez idő alatt felfedezte a növényekben lévő glikoproteineket, több mint 270 cikket és 3 könyvet írt, és "a lektinek nemzetközileg elismert szakértője" lett. 1988-ban a Skót Királyi Akadémiától, ill. a Leverhulme Trusttól kapott ösztöndíjat. 91 éves korában hunyt el Aberdeenben, 2021. december 17-én.
A Pusztai-ügy szerkesztés
1995-ben kutatásokat kezdett génmódosított burgonyákkal. Kutatócsoportja patkányokat genetikailag módosított, nyers és főtt burgonyával etetett. 1998-ban interjúban elmondta, hogy csoportja a GMO burgonyát evő patkányok beleinek és immunrendszerének károsodását észlelte. Azt is mondta: "Ha választhatnék, akkor biztosan nem enném meg", és azt mondta: "Nagyon tisztességtelennek tartom, hogy polgártársainkat tengerimalacként használjuk".
Az interjú nagy médiavisszhangot váltott ki, és Philip James, a Rowett Intézet igazgatója, aki először támogatta Pusztait, elbocsátotta, neki és feleségének (Bardócz Zsuzsának) megtiltotta a nyilvános megszólalást. Az intézet egy jelentésben Pusztai eredményeit kritizálta, illetve az adatokat hat recenzensnek elküldte, akik szintén kritizálták a megállapításokat, többekkel egyetemben. Pusztai ezután a kutatásának anyagát és a bírálatok cáfolatát az azt kérő tudósok rendelkezésére bocsátotta. Közülük 21-en 1999 februárjában kiálltak mellette. A Royal Society szokatlan módon szintén csoportot alakított a kutatás felülvizsgálatára, és elmarasztaló vélemény jelentetett meg arról 1999 júniusában. A The Lancet tekintélyes folyóirat végül a szokásosnál több recenzens bevonásával jóváhagyta, és megjelentette az kutatásról szóló cikket 1999 októberében, amit mások viszont szintén elítéltek. Az eset következtében Pusztai visszaköltözött Magyarországra. Késöbb előadásokat tartott a kutatásairól, és a haszonnövények génmódosításában rejlő veszélyekről.[1][2]
- Bővebben lásd: en:Pusztai affair (angol nyelven)
Magyarul megjelent művei szerkesztés
- Pusztai Árpád – Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága, Kölcsey Intézet, Budapest, 2004, (Kölcsey füzetek)
- Pusztai Árpád – Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága, 2. átdolgozott kiadás, Természetesen Alapítvány, Budapest, 2006
Díjai szerkesztés
- 2005-ben a Nukleáris Fegyverek Elleni Ügyvédek Nemzetközi Szövetsége (IALANA) és a Német Tudósok Szövetsége (VDW) Whistleblower-díját kapta.
- 2009-ben Pusztai és felesége, Bardócz Zsuzsa professzor megkapta a Stuttgarti békedíjat (Stuttgarter Friedenspreis).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.tenyek-tevhitek.hu/pusztai-genmodositas.htm Csontos Erika: GM-game A "Pusztai-botrány" hullámverései a nemzetközi és a magyar sajtóvisszhang tükrében] (tenyek-tevhitek.hu, 2010)
- ↑ Vendégünk prof. Bardócz Zsuzsa (fejerszovetseg.blogspot.com, 2015)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Árpád Pusztai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
(A források eredeti címeinek fordításai szerepelnek itt csak)
- Dieter Deiseroth, Annegret Falter (Hrsg.): Bejelentő a Gentechnik und Rüstungsforschung Preisverleihung 2005-ben: Theodore A. Postol, Pusztai Árpád. VMW. (2006), ISBN 978-3-8305-1262-2
- L. Levidow, J. Murphy, S. Carr : "A" lényegi egyenértékűség "átdolgozása: a GM élelmiszerek transzatlanti irányítása" (2007), Tudomány, technológia és emberi értékek. 32 : 26–64. doi:10.1177/0162243906293885
- "Pusztai Árpád: Biológiai elválasztás – James Randerson interjút készít Pusztai Árpád biológussal", London, The Guardian,. 2008. január 15., beérkezett: 2010. április 25.
- S.W. Ewen, A. Pusztai: "A Galanthus nivalis lektint expresszáló géntechnológiával módosított burgonyát tartalmazó étrend hatása patkány vékonybélében", The Lancet, (1999. október), 354 (9187), pp. 1353–4, doi:10.1016/S0140-6736(98)05860-7, PMID 10533866