Bihari János

(1764–1827) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 28. 8 változtatás vár ellenőrzésre.

Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21.Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. A verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt; Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja.

Bihari János
Bihari János (Bánki János, 1820)
Bihari János (Bánki János, 1820)
Született1764. október 21.[1]
Nagyabony
Elhunyt

Pest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBihary Ferenc, Dany Mária
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Bihari János (Pollák Zsigmond, 1875)

Életpályája

szerkesztés

Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban is megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.

  • Magyar verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
  • A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője.
  • Legismertebb művei:
    • Hadik óbester nótája
    • Húsz talléros verbunkos
    • Mikor a pénze elfogyott
    • Primatialis Magyar (parafrázis H. W. Ernst Airs hongrois variés, Op.22 című művére)
    • Sarkantyús verbunkos

Emlékezete

szerkesztés
 
Emléktáblája Budapesten

Intézmény viseli a nevét:

szerkesztés

Szervezet viseli a nevét:

szerkesztés

Utca viseli a nevét:

szerkesztés

Emléktábla

szerkesztés

1927-ben Budapest IX. kerületében, a Kinizsi utca és a Lónyai utca sarkán emléktáblát állítottak neki. A 110-szer 60 centiméteres márványtábla szövege: „Itt állott az a ház, melyben Bihary János, a nemzeti zene kiváló úttörője 1827. április 27-én lehunyta szemét. Halála századik évfordulójának emlékére állította Budapest székesfőváros közönsége.”

A nagyabonyi művelődési ház homlokzatán 1964-ben helyezték el magyar és szlovák nyelvű emléktábláját.[4]

 
Bihari János mellszobra a Margitszigeten

Bihari János mellszobra Budapesten, a Margitszigeten, található.[5] A talapzattal együtt kb.140 cm-es, mészkő mellszobor Radó Károly alkotása, a Budapest ostromakor elpusztult bronz félalak helyére került. Az eredetit 1928-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állíttatta. A jelenlegi szobrot 1969-ben adták át, valószínűleg a Fővárosi Tanács kezdeményezésére.

Féldombormű

szerkesztés
 
Bihari Jánosnak - Abonyban - emléket állító féldombormű

Bihari János 50x40 cm-es, ovális, öntött bronz féldomborművét Abony Város Tanácsa állíttatta 1981-ben.[6] Az alkotója H.Varga Ilona, és a Kálvin utca 1. szám alatt található a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolába vezető folyosó oldalfalán.

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
  4. Emlékhelyek a Felvidéken » Bihari János emléktáblája. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  5. Tamás, Pál: Bihari János mellszobra. www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  6. Tamás, Pál: Bihari János. www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2023. december 28.)

Bibliográfia

szerkesztés
  • Irodalmi Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről (Zenészeti Lap, 1862–63)
  • Major Ervin: Bihari János (Zenei Szemle, 1928. 1–2. sz.)
  • Major Ervin: Bihari műveinek tematikus katalógusa (Zenei Szemle, 1928. 5–7. sz. Függelék)
  • Isoz Kálmán: Bihari és a katonafogdosás (Zenei Szemle, 5–7. sz.)
  • Szelényi István: Bihari (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
  • Major Ervin: Bihari János verbunkosainak visszhangja a XIX. századi magyar zenében (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
  • Pivárcsi István: Magyar zeneszerzők kalandjai (2013)
  • Major Ervin: Bihari János; Maretich Ny., Budapest, 1928 (Magyar zenei dolgozatok)
  • Sárosi Bálint: Bihari János; Mágus, Budapest, 2002 (Magyar zeneszerzők)