Főmenü megnyitása

A Szerencsés Dániel 1982-ben forgatott,[1] 1983-ban bemutatott 89 perces színes magyar filmdráma, mely Mezei András írása nyomán[2] készült. Az 1956-ban játszódó mű központi motívuma a „Menni vagy maradni?” kérdése.

Szerencsés Dániel
1983-as film

Dani (Rudolf Péter) az édesanyjával (Margitai Ági) a vonaton
Dani (Rudolf Péter) az édesanyjával (Margitai Ági) a vonaton
Rendező Sándor Pál
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Tóth Zsuzsa
Dramaturg Bíró Zsuzsa
Főszerepben Rudolf Péter
Zsótér Sándor
Törőcsik Mari
Garas Dezső
Bodrogi Gyula
Kern András
Zene Selmeczi György
Operatőr Ragályi Elemér
Vágó Singer Éva
Jelmeztervező Szakács Györgyi
Díszlettervező Kovács Attila
Gyártásvezető Ónodi György
Gyártás
Gyártó Hunnia Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 89 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép
Fantasy Film (DVD)
BemutatóMagyarország 1983. március 10.
Ausztrália 1985. április 11.
Korhatár12 II. kategória (F/4432/J)
További információk

Tartalomjegyzék

TörténetSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

1956 decemberében járunk. A forradalmat leverték, sokan nem találják helyüket az országban, a folytatást külföldön képzelik el. Az ifjú Dani szerelme, Mariann is távozni készül családjával. A fiúnak azt írja: „Gyere utánam!”. Dani barátjával, Angeli Gyurival útnak indul a határ felé. Már a Keleti pályaudvaron feltűnik egy „gyanús figura”, Kapás Iván.

Az emberekkel zsúfolt vonaton mindenféle alakok: menekülők, árulók, egyszerű utasok is felbukkannak. Sokukat újra látjuk abban a vidéki hotelben, ahol a disszidensek várják az embercsempészt. Dani ott fut össze szerelmével és annak családjával, ám a szülők lenézik, mert nincs pénze. Közben Gyuri eltűnik. A városka garázsában dolgozik évek óta nem látott apja, akit „befizet” a külföldi útra.

A szállodában féktelenül ünneplő tömegben drámai találkozás zajlik le: Kapás és Gyuri apja közötti régi konfliktusra derül fény. Mindketten a kommunistákat szolgálták, de Kapás feljelentette és börtönbe juttatta az idősebb Angelit. Kapást ÁVO-s múltja miatt néhány vendég összeveri az udvaron. Gyuri és apja megmentik, de az indulatok nem csitulnak: Gyuri fegyvert fog apjára, aki így reagál: „Na takarodj ebből az országból… de nélkülem, Gyuri!” Amikor az embercsempész teherautói megérkeznek a disszidensekért, sem Gyuri, sem Dani nem tartanak velük. Hazaindulnak Pestre, ám Gyuri hirtelen kiugrik a robogó vonatból, és halálra zúzza magát.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

SzereplőkSzerkesztés

Szereplő Színész
Szerencsés Dániel (Dani) Rudolf Péter
Angeli György (Gyuri) Zsótér Sándor
Erdélyi Sándor Garas Dezső
Erdélyi felesége Törőcsik Mari
Erdélyi Mariann Szerb Katalin
Dani édesanyja Margitai Ági
Dani nagyapja Major Tamás
Kapás Iván Kern András
Gyuri apja Bodrogi Gyula
Gyuri anyja Földi Teri
Gyuri mostohaapja Gosztonyi János
Gyuri barátja Nemcsák Károly
Terhes nő Takács Katalin
A terhes nő férje Fazekas István
Varrónő Földessy Margit
A varrónő férje Végvári Tamás
Menyasszony Egri Kati
Vőlegény Halmágyi Sándor
Özvegy Tóth Enikő
Fáradt férfi Nagy Zoltán
Öregasszony Patkós Irma
Bakosné Temessy Hédi
Bakosné lánya Gór Nagy Mária
Férfi a vonaton Papp Zoltán
Igazoltató a vonaton Ujlaki Dénes
Igazoltató a vonaton Hollósi Frigyes
Vörös hajú nő Voith Ági
A vörös hajú nő szeretője Epres Attila
Marcika Szász János
Részeg férfi Gáti Oszkár
Részeg férfi Kertész Péter
Énekesnő a szállodában Kishonti Ildikó
Férfi a szállodában Fonyó István
Férfi a szállodában Kun Vilmos
Férfi a szállodában Téri Sándor
Almási Albert
Bódis Irén
Bökönyi Laura
Fekete András
Jeney István
Kálmán Márton
Koós Olga
Pusztai Péter
Radó Béla
Sipos László
Surányi Imre
Vas Iván Zoltán

DíjakSzerkesztés

Tartalmi ismertetésekSzerkesztés

  • Szerencsés Dániel. Filmévkönyv 1982 : a magyar film egy éve. Budapest : Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1983., pp. 48-51.

FogadtatásaSzerkesztés

A filmről írt kritikák zöme pozitívan értékelte a művet. Horgas Béla, aki hasonló korú volt '56-ban, mint Angeli Gyuri, külön kiemelte a „megformálás és a kimondás” sikerét.[2] Dicsérte Bodrogi Gyula alakítását, a Kern András által játszott Kapás figuráját viszont „kevésbé sikerült”-nek tartja. Pozitívan említi Ragályi Elemér operatőri munkáját. Almási Miklós írása[4] a film legfőbb erényének azt tartja, hogy megválaszolja a „miért maradtunk” kérdését. Kapást ő is kidolgozatlan szereplőnek tartja, Kern alakítását viszont nagyszerűnek minősíti. Kifogásolja, hogy a film szerkezetén nem dolgoztak eleget az alkotók, így „nincs benne annyi művészi robbanóerő, mint amennyit a téma, sőt a fabula és elbeszélésmód ígér”. A Dunántúli Napló kritikusa, Bodó László tetszését már kevésbé nyerte el az alkotás. Sablonosnak, „mintha-filmnek” minősíti. Kifogásolja, hogy a főhős nem néz szembe zsidó származásával.[5] A Délmagyarországban Domonkos Lajos ezzel szemben „az életmű csúcsának” nevezi Sándor Pál munkáját, mely „időnként lebilincselő minőséget hoz létre”.[6] Zöldi László a Népszabadság hasábjain azt írja: „annyira magával ragadó a rendezői látomás, hogy szinte minden egyes mozzanata képzettársításokat vált ki”.[7] Mindössze egy kis szertelenséget, elfogultságot kér számon; ha ezek benne lennének, a remekművek közé sorolná a filmet.

KritikákSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Friss Róbert: Amíg a film elkészül. Népszabadság, 1982. március 12., p. 8.
  2. a b Horgas Béla : A jajgatás értelme : Sándor Pál: Szerencsés Dániel. Filmkultúra, 1983/1., p. 52.
  3. Cannes Film Festival (1983). (Hozzáférés: 2016. október 20.)
  4. Almási Miklós : Határátmenetek. Filmvilág, 1983/3., pp. 20-21.
  5. Bodó László : Egy velszi 56-ban?. Dunántúli Napló, 1983. március 12., p. 13.
  6. Domonkos Lajos : Szerencsés Dániel. Délmagyarország, 1983. március 10., p. 5.
  7. Zöldi László : Szerencsés Dániel. Népszabadság, 1983. március 10., p. 7.
  8. Rocky: Magyar Filmek Gyűjteménye: 24. Szerencsés Dániel (DVD). Rocky. (Hozzáférés: 2016. október 20.)
  9. Szerencsés Dániel (DVD). xpress.hu. (Hozzáférés: 2016. október 20.)

ForrásokSzerkesztés