Főmenü megnyitása

Hollósi Frigyes (színművész)

magyar színész

Hollósi Frigyes (Weininger Frigyes,[1] Budapest, 1941. április 21.Budapest, 2012. december 5.) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész. A legtöbbet foglalkoztatott magyar színészek és szinkronszínészek egyike volt.

Hollósi Frigyes
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Születési név Weininger Frigyes
Született 1941. április 21.
Budapest
Elhunyt 2012. december 5. (71 évesen)
Budapest
Gyermekei Hollósi Katalin
Pályafutása
Aktív évek 19622012
Híres szerepei Hašek: Švejk (címszerep)
Járai Béla r. őrnagy/alezredes
Kisváros
Kálmán bá
Tűzvonalban
Díjai
Jászai Mari-díj1992
Érdemes művész1999
További díjak

Hollósi Frigyes az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollósi Frigyes témájú médiaállományokat.

PályájaSzerkesztés

Weininger Frigyes magánhivatalnok[2] és Sebestyén Borbála fiaként született.[3] Azok közé tartozott, akiket első próbálkozásra felvettek a főiskolára, ahonnan az első rostavizsga, egy félév után kirostálták. Ádám Ottó tanácsára - más úton - megpróbálkozott a színészmesterség fortélyainak elsajátításával.[4] 1962-ben a Berényi Gábor által vezetett szolnoki Szigligeti Színháznál kapott tanulási-bizonyítási lehetőséget. A Színházi adattár információja szerint a Tisza-parti városban először a Pénzt, vagy életet! című zenés játékban láthatta a nagyérdemű, Giuffreddi, városházi titkár szerepét játszotta. Partnerei voltak – többek között – Petényi Ilona és Péter Gizi mellett a „vidékre száműzött” Mensáros László is.[5] Két tucat epizódszerep után Ragyást alakíthatta az Optimista tragédiában, ami után apró léptekkel elindulhatott felfelé.

Tizennyolc évad, nyolcvannyolc bemutató tapasztalatainak birtokában elköszönt a Szigligeti Színháztól. Udvaros Dorottya társaságában, Székely Gábor invitálására az ország első színházához szerződött. Két szerepátvétel után a Ljubimov által rendezett Három garasos operában Jimmy szerepét osztották rá. Ezt a Mirandolina epizódszerepe követte, amivel el is köszönt a Nemzeti Színháztól, mivel bekerült a Katona József Színházat alapítók csapatába. A „Katona" meghódításra váró közönségének A Három testőr, avagy az élők mindig gyanúsak című darabjában mutatkozott be. Később a teátrummal a fél világot bejárta. Az Übü király és a Három nővér című produkciókkal az európai nagyvárosok mellett Mexikóváros, Montevideo, Buenos Aires, Caracas és Jeruzsálem nézői előtt is bemutatkozhatott.

Szolnoki évei alatt a helyi, regionális rádiónál bemondóként is dolgozott.

1992-ben a Holberg: Ravaszy és Szerencsés darabjában Csörgő szerepében mutatkozott be az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínházban, majd minden évben visszatért oda. 1993-ban a Művész Színházhoz szerződött, majd 1994-től 2001-ig ismét a budapesti Katona József Színháznál játszott. 2002-től haláláig az új Nemzeti Színház tagja volt.

Az országos ismertséget az 1982-ben forgatott Cha-Cha-Cha című film hozta meg számára. Sűrűn foglalkoztatta a televízió is. A Kisváros című tévéfilm-sorozatban alakított szerepével a legnépszerűbb magyar színészek sorába emelkedett, a sorozatban nyújtott alakításáért 2009-ben Tiszteletbeli rendőrré avatták.

A láthatatlan világban, a rádióban, szinkronban és a hangoskönyvek birodalmában is sok feladatot kapott.

2011-ben vastagbéldaganatot diagnosztizáltak nála az orvosok, komoly műtéten esett át, a színpadra azonban még visszatért.[6] 2012. december 5-én hunyt el.[7]

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 220.[8] Ugyanott huszonöt színházi fotón is látható.[9]

A Színházi Adattár információi alapján megállapítható, hogy legtöbbször, huszonhatszor - a szolnoki évek alatt - Bor József osztott rá szerepet. Merő Béla tizenhat, első igazgatója, Berényi Gábor tizennégy, Zsámbéki Gábor tizenhárom alkalommal választotta alkotótársának.

Leggyakoribb játszótársai: Czibulás Péter (54 darabban); Sebestyén Éva (35); Benyovszky Béla, Halász László (33); Juhász János, Vajda László (23); Udvaros Dorottya, Győző László (22); Csomós Mari, Huszár László (20); Baranyi László (19); Hegedűs Ágnes (17).

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

  • Krétakör (1978)
  • Linda (1983)
  • Örökkön-örökké (1984)
  • Bevégezetlen ragozás (1985)
  • Zsarumeló (1986)
  • Gyilkosság két tételben (1988)
  • A Freytág testvérek (1989)
  • Alapképlet (1989)
  • Walaki (1990)
  • Nem érsz a halálodig (1990)
  • Öld meg a másik kettőt (1990)
  • Angyalbőrben (Belényesi - taxisofőr) (1990)
  • Én és a kisöcsém
  • Julianus barát 1-3. (1991)

  • Família Kft. (Szivaros Frici) (1991–1994)
  • Kutyakomédiák (1992)
  • Privát kopó (Jenő, a zongorista) (1992)
  • Kisváros (Járai Béla rendőr őrnagy/alezredes) (1993–2001)
  • Glóbusz (1993-tévésorozat)
  • Feltámadás Makucskán (1994)
  • A körtvélyesi csíny (1995)
  • Tea (2003)
  • Csaó, bambínó (2005)
  • Ebéd (2006)
  • Tűzvonalban (Kálmán bá' (Kőrösi Kálmán) – exrendőr/rendőrségi gondnok) (2007–2010)
  • Bányató (2007)
  • Tanár úr kérem (2011)
  • Hőskeresők (Sütő bácsi) (2012)

SzinkronszerepeiSzerkesztés

MagánéleteSzerkesztés

„Budai proligyerekként" a Budai várhoz, a Rózsadombhoz és a Krisztinavároshoz kötődött. Az iskolai ünnepeken szívesen szavalt, magyartanárnője korán felismerte tehetségét, ezt az édesanyjával is közölte, aki büszkén dicsekedett vele úton-útfélen, míg az fia fülébe is el nem jutott. Édesanyját tizenöt évesen elvesztette, ezt követően nagynénjével alakult ki meghitt kapcsolata. A „muttert" hacsak lehet meglátogatta, gondját viselte. Lánya, Hollósi Kati segédrendező, rendezőasszisztens.[11]

EmlékezeteSzerkesztés

A Kőszegi Várszínház, ahova 1992-től gyakran visszatért, emlékestet rendezett tiszteletére.[12] illetve kedvenc kávéja is róla kapta a nevét.[13] 2013-ban, 72. születésnapján a Nemzeti Színház büféje - mely egyik kedvenc helye volt - nevét Hollósi Frigyes Művészklubra változtatta. Emléktábláját a korábbi igazgató, Alföldi Róbert avatta fel ugyanitt.[14]

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Már nem ér a nevem. Új Szó, LI. évf. 211. sz. (2001. szept. 13.) arch Hozzáférés: 2013. okt. 12.
  2. Elhunyt Bp. XIII. ker. 1946. június 22., Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 715/1946. folyószám.
  3. Geni
  4. EGY KÁVÉHÁZI ALKAT - BÚCSÚZUNK HOLLÓSI FRIGYESTŐL. szinhaz.hu, 2012. december 6. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  5. A Bemutató időpontja: 1962. április 27.
  6. Intenzívre került Hollósi Frigyes! (blikk.hu, 2011.05.26)
  7. Meghalt Hollósi Frigyes színművész (origo.hu, 2012.12.05)
  8. A Színházi adattár adatainak feldolgozásával megállapítható, hogy a 2012-ben is aktív művészek közül, Hollósi Frigyes rendelkezett a legtöbb bemutató bejegyzéssel.
  9. 2012. december 5-i lekérdezés
  10. Utolsó, regisztrált bemutatója. Kőszeg, 2012. július 27.
  11. Sándor Erzsi: A HÉTKÖZNAPI EMBER HIÁNYA - LEÁNYA EMLÉKEZIK HOLLÓSI FRIGYESRE. szinhaz.hu, 2013. december 5. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  12. Hollósi Frigyes Emlékest. koszegivarszinhaz.hu, 2015. július 8. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  13. Hollósi-kávé. koszegivarszinhaz.hu, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  14. HOLLÓSI FRIGYESRŐL NEVEZTÉK EL A NEMZETI MŰVÉSZBÜFÉJÉT. szinhaz.hu, 2013. április 21. (Hozzáférés: 2016. március 11.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés