Főmenü megnyitása

Alfonzó

magyar artista, színész, humorista

Markos József (született Markstein József, művésznevén Alfonso, későbbi írásváltozatban Alfonzó) (Budapest, 1912. február 28. – Budapest, 1987. május 31.)[1] magyar artista, színész és humorista. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, „Ványadt bácsi” alakjának megelevenítése.

Markos József
Alfonzó 1971-ben
Alfonzó 1971-ben
Született Markstein József
1912. február 28.
Budapest
Elhunyt 1987. május 31. (75 évesen)
Budapest
Művészneve Alfonzó
Állampolgársága magyar
Házastársa Weisz Anna (1917–1975) (h. 1941–1975)
Gyermekei három gyermek:
  • 1. Markos György (1946– )
  • 2. Markos István
  • 3. Markos Zsuzsa (1954–1995)
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Színészi pályafutása
Aktív évek 19301987
Híres szerepei Ványadt bácsi, Bagaméri

A Wikimédia Commons tartalmaz Markos József témájú médiaállományokat.
Alfonzó egy kabaréjelenetben (1964)
Hofi előtt úgy hat, mint Aiszkhülosz Szophoklész előtt”.
– írta művészetéről Kornis Mihály[2]

CsaládjaSzerkesztés

Apja Markstein Bertalan baromfikereskedő, anyja Stern Júlia, mindketten zsidó származásúak.[3] Ikertestvére, Árpád fél éves korában elhunyt.[4] Három gyermeke született. Legidősebb fia Markos György színész, humorista, akivel többször is együtt lépett fel. Lánya Markos Zsuzsa (1954–1995) és kisebbik fia, Markos István Kanadában élt 25 évig, Ottawában és Montréalban járt egyetemre, majd 2001 óta Kanada mellett Magyarországon is oktat és tolmácsol angolt és franciát.[5]

ÉleteSzerkesztés

A színpadigSzerkesztés

A már gyereknek is erős fizikumú fiú az iskola mellett besegített az üzletbe. A kereskedelmi iskolát elhagyni kényszerült egyik tanárával megesett komoly konfliktusa után. Először a Róka és Társa cégnél lett autószerelő inas, de 1930-ban ehelyett inkább cirkuszi artistának szegődött.

VándorévekSzerkesztés

Ezzel kiváltotta családja neheztelését: egy ismerősükhöz Strasbourgba küldték, ő azonban Párizsba ment, ahol nyolc hónapot töltött és a Renault autószerelője volt. De ez sem tetszett neki, hazatért és megint artista lett az Angol Parkban működő Alpesi falu varieténél, majd velük Bulgáriába, Szófiába szegődött. Itt, mint a „Hortobágy legyőzhetetlen bikája”, birkózószámával járta az országot, Várnában azonban egy török ellenfél legyőzte.

Erre hazatért, és előbb kereskedősegéd lett (a Kálvin téri Szemző divatáruüzletben), de fizikai adottságai ettől az állástól is segítettek neki szabadulni: 1933-ban a Royal Revü Varietéhez került, táncosnak. Ez azonban még nem jelentette a színpad és a porond közti választást: egy évre Olaszországba szerződött táncosnak, de utána ismét vándorcirkuszhoz csatlakozott. Katonai szolgálata után az Arizona varietébe szerződött parkett-táncosnak. Karrierje kezdetén arany színű festékkel kenték be, amitől rosszul lett. Ekkor figyelt fel rá Senger Mici („Miss Arizona”), akivel később közösen is fellépett. Innen azért tették ki, mert összeverekedett egy Festetich gróffal. A Kék Egér mulatóból az útja Egyiptomba vezetett, onnan Szudánba, Libanonba, Szíriába és Törökországba – mulatókban és varietékben lépett fel. Ezután 1937-ben és 1938-ban Olaszország mozivarietéi következtek (itt együtt játszott például Marcel Marceau-val és a fiatal Louis Armstronggal), majd a párizsi Olympia varieté.

Ismét Budapesten, művészneveiSzerkesztés

Hazatérve a Shanghaj Bárban, később az Arizona varietével szemközti Moulin Rouge-ban táncolt. Baráti viszonyba került Kiss Manyival és Latabár Kálmánnal. Színészi karrierje Joe Stan művésznéven akkor indult, amikor Flaschner Ernő, a Moulin Rouge nagyhatalmú tulajdonosa felfigyelt parodizáló kedvére, és színpadra küldte.

1940-ben egy rendelet megtiltotta angol és francia nevű művészek fellépését, ezért korábbi művésznevét fel kellett adnia. Új, egész életre szóló művésznevének az az eredete, melyről ő maga nyilatkozott egy tévéinterjúban, hogy a rádióban meghallotta azt a hírt, hogy meghalt XIII. Alfonz spanyol király, és ezt a nevet választotta spanyolos formában 1941-től.[6]

A háborútól az 1980-as évekigSzerkesztés

1944 elején behívták munkaszolgálatosnak, de megszökött és bujkált. A munkaszolgálat emlékét őrzi későbbi, szinte védjegyévé vált „Idefigyeljenek, emberek” szlogenje, egy emberséges keretlegény szólította így őt és társait. Októbertől műtőssegéd volt a Rókus kórházban. Egy itt megismert sebesült orosz tiszt tolmácsaként Szegedre került, ahol beállt segédszínésznek. 1948-ban már újra Budapesten élt. Jó ideig Rodolfo partnere volt a Fővárosi Nagycirkuszban. 1952-ben a Royal Színház tagja lett, majd még ugyanebben az évben a Vidám Színpad társulatához csatlakozott, ami a vándor évtizedek után a megállapodást hozta számára: ezután újabb évtizedekig, egészen nyugdíjazásáig majdnem megszakítás nélkül itt dolgozott.

Már az ötvenes évek elejétől filmekben is vállal szerepeket (ekkor még epizódszereplőként). Egy időre ismét erőt vett rajta a vándorösztön: 1956 nyarán három hónapos turnéra indult a Szovjetunióba, az 1956-os forradalomból így kimaradt, bár lakását feldúlták. Visszatérése után ismét külföldre ment, Bécsben és Belgiumban lépett fel, többek közt Totò és Vittorio De Sica mellett, dolgozott Jacques Tati gagmanjeként is, de a kitérő után visszatért a Vidám Színpadhoz és a magyar filmiparhoz.

Reklámfilmekben is szerepelt, az OTP autónyeremény-betétkönyv reklámjában hallható közismert szlogenje, a „Nekem teljesssen mindegy (hogy melyik kocsit nyerem)”; a BKV megalakulásakor egy reklámban a buszsofőrt alakítja, ő reklámozta a kalauz nélküli kocsikat.

A hatvanas évektől évente szerepelt mozi- és tévéfilmekben, többnyire kisebb, humoros szerepekben, de például az Én vagyok Jeromos című vígjátékban ő a főszereplő. Folyamatosan látható volt a tévében, főként kabaréjelenetekben. Egyik legnépszerűbb alakítása a Keménykalap és krumpliorr tévésorozatban Bagaméri, az elátkozott fagylaltárus. Saját tévés showműsora volt a parodisztikus Alfonzó Világszínháza.

NyelvtudásaSzerkesztés

Német, angol, olasz, francia, orosz és arab.

Film- és rajzfilmszerepeiSzerkesztés

Zárójelben a szerepével:

SzinkronszerepeiSzerkesztés

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1931 A köpenicki kapitány n. a. n. a. 1955
1939 Aranykulcsocska (1. szinkron) ? ? 1950
1940 Pinokkió (1. szinkron) Vásott Vili (hang) Frankie Darro 1962
1949 A tökéletes titkárnő n. a. n. a. 1965
1954 Papa, mama, ő meg én (1. szinkron) n. a. n. a. 1955
1958 Hüvelyk Matyi (1. szinkron) Con-Fu-Shon (hang) Dallas McKennon 1960
1961-1964 Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki II-IV. (1. szinkron) Kőkobaki úr (hang) (+ Képessy József) John Stephenson 1974-1975
1967 Juan kalandjai n. a. n. a. 1969
1969 Aladdin és a csodalámpa Lámpa szelleme (hang) Georges Atlas 1970
Erotissimo Agresszív lázadozó Jacques Seiler
Ha kedd van, akkor ez Belgium (1. szinkron) Cipész Vittorio De Sica 1971
Uraim, megöltem Einsteint! (1. szinkron) ? ? 1970
1971 A három jóbarát (1. szinkron) Smac Charles Gérard 1975
Hideg pulyka (1. szinkron) n. a. n. a. 1973
1973 Agathe asszony nagy utazása Jacques Rudy Lenoir 1975
De hová tűnt a 7. század? Marcipán ezredes Robert Lamoureux 1976
Halló, itt Iván cár! Svéd nagykövet Szergej Bobrov 1974
Vadnyugat n. a. n. a. 1976
1975 Hugó, a víziló n. a. n. a. 1975
Megtalálták a 7. századot Marcipán ezredes Robert Lamoureux 1978
1976 Focizzon, aki tud n. a. n. a. 1977

KönyveSzerkesztés

  • Ide figyeljenek emberek, de ha nem, akkor nekem teljesen mindegy. Mozaikok egy műfajról; inː A modern clown; NPI, Bp., 1975 (Szkénetéka)

KitüntetéseiSzerkesztés

 
Alfonzó (Markos József) és családjának sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 38A-74-11 (2005-ben készült fotó a sírról)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés