Baradlay Ödön

Baradlay Ödön (Edmund von Baradlay) Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik szereplője, a három testvér közül a legidősebb.

Baradlay Ödön
Baradlay Ödön (Bitskey Tibor) a haditanács tagjaként (a kép bal szélén karszalaggal) Pesten 1849 májusában
Baradlay Ödön (Bitskey Tibor) a haditanács tagjaként (a kép bal szélén karszalaggal) Pesten 1849 májusában

Származási helyMagyar irodalom

AlkotóJókai Mór

Szentpétervárott Baradlay Kazimir akaratának megfelelően diplomata volt, követségi titkárként dolgozott. Amikor apja halála után édesanyja egy levélben hazahívta, akkor a fagyos tél ellenére azonnal elindult Magyarországra. Jó barátja, Ramiroff Leonin, orosz testőr hadnagy tartott vele, aki a határig kísérte. Útjuk során a farkasok támadták meg a lovasszánon utazókat, a befagyott Dnyeper jegén korcsolyával menekültek. Egy kozák őrtanya közelében Ödön beleesett egy - a halászok által vájt - lékbe. Szerencsére Leonin gyakorlott búvár (hidriota) volt, és megkísérelte a lehetetlent: a befagyott folyó mélyéről kimentette a barátját. Ödön felgyógyulása után hazatért Nemesdombra, és átvette apja főispáni hivatalát, ezzel összetűzésbe keveredett Rideghváry Bencével, a császári adminisztrátorral.

Vezetője lett a megye reformpárti (fehér tollas) radikális erőinek. Anyja jóváhagyásával és egyetértésével feleségül vette a „rebellis” pap lányát, régi szerelmét, Lánghy Arankát. 1848 márciusában Bécsben képviselte a magyar forradalmat, ahol gyújtó hangulatú beszédet is mondott. A szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki a saját költségén, a későbbiekben kormánybiztosi megbízatást kapott a forradalmi hadseregnél. Buda ostromakor a testvére, Baradlay Richárd megsértette, vele forradalmi párbajt vívott. A gyalogság támadásakor a nemzetőröket vezette, az elsők között hatolt be csapatai élén a várba. Segítséget nyújtott a huszárcsapatnak, megmentette Richárd életét, a győzelem pillanataiban kibékült a két Baradlay. A világosi fegyverletétel után menekülni próbált, majd inkább visszatért a családjához, hogy otthon várja be a hadbíróság idézését. Egy végzetes névcsere következtében az öccsének, Jenőnek (Eugen von Baradlay) küldték ki az idézést. A legfiatalabb Baradlay vállalta a biztos halált a testvére helyett. A tárgyaláson Jenőt golyó általi halálra ítélték, és hamarosan kivégezték.

Megfontolt, politikus alkat, tudatos, elhivatott reformer, de ugyanakkor megvesztegethetetlen, lelkes forradalmár is. Főispánként és kormánybiztosként öntudatosan tevékenykedik. A csatákban bátor, ügyes kardforgató, felelősségteljes vezető. Ideális képviselője a reformkori liberális nemesség legjobbjainak, akik nem önérdeküket tekintették elsődlegesnek, hanem az ország érdekeit képviselték. Ödön hősiesen kitartott a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

Édesanyját tiszteli, szereti, fontos számára az asszony véleménye. A szerelemben hűséges, sem az orosz hercegnők, sem Jéza, a csinos cserkesz táncosnő nem tudták elcsábítani. Szerelmével, Lánghy Arankával kötött házassága boldog volt, két gyermekük született.[1]

A Jókai Mór regényéből 1965-ben készült filmben Baradlay Ödönt Bitskey Tibor alakította.

  1. A filmben egy gyermeket említenek („az utolsó Baradlay”).

További információk

szerkesztés