Miklósy György

(1925–2007) magyar színész

Miklósy György, olykor Miklósi vagy Miklóssy (Budapest, 1925. május 30. – Budapest, 2007. november 18.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes művész.

Miklósy György
Miklósy György a Családi kör forgatásán 1974-ben
Miklósy György a Családi kör forgatásán 1974-ben
Született1925. május 30.
Budapest[1]
Elhunyt2007. november 18. (82 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaRadványi Zsuzsa
Sztudinka Ilona
Gyermekeihárom gyermek:
Szülei
Foglalkozásaszínész
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1949–2007
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1956
Érdemes művész-díj
1983
További díjak
ugrás a szakaszba

A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósy György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 
Miklósy György emléktáblája egykori lakhelyén, a Dohány utca 57. szám alatt

Színészcsaládba született, Miklósy Aladár és Molnár Aranka fia, és Miklósy Gyula unokájaként. Nagynénje is színésznő volt, Kolozsvárott. Bár rengeteg gyerekszerepet játszott, igyekezett – mások tanácsára – távol maradni a színháztól. 15-16 éves korában az iskolai énekkar kisegítő karnagya volt, de már akkor érezte, színésznek kell lennie.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott bölcsészettudományi tanulmányait 1947-ben fejezte be, miközben 1945-től már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1949-ben végzett[2] Gellért Endre osztályában. Tanára volt Ascher Oszkár is.

Karrierje a Szegedi Nemzeti Színházban indult, ahova épp az államosítást követően került. Az átszervezések következtében Benkő Miklós vezetése alatt csupán egy prózai tagozat maradt a színháznál, amelynek ő is tagja volt. Csillag Miklós igazgatóval és Ádám Ottó 1953-as főrendezői kinevezésével igazi megújulás kezdődött.[3] 1956-ban a főrendezővel együtt mégis átszerződött a fővárosi Madách Színházba Horvai Istvánhoz. 1960-ban az akkor szerveződő zenés Petőfi Színház tagja lett Szinetár Miklós hívására, aki mellett tanársegéd volt a színművészeti főiskolán. Ettől az időszaktól szerepelt színházi közvetítésekben – ilyen volt például az Üvegcipő – és tévéjátékokban. Később a Várkonyi Zoltán által a Vígszínházhoz vitt öt színész egyikeként huszonöt éven át, 1964–1989 között maradt ott. 1989-ben Bálint András szerződtette a Radnóti Színházhoz.

Vendégként fellépett a Budapesti Katona József Színházban, a Játékszínben, a Pesti Vigadóban, Gyula, Eger, Székesfehérvár színházaiban, illetve – bár ezek a műfajok nem álltak hozzá közel – esztrádműsorokban és kabarékban is. Hallható volt még hangjátékokban és szinkronhangként.

1956–1960 és 1983–1991 között adjunktusként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Színpadi szerepei mellett számos filmben és tévésorozatban játszott mint színész vagy szinkronszínész, egészen haláláig.

Kétszer nősült. Első felesége 1949–91 között Radványi Zsuzsa volt, akinek halála után, 1994-ben Sztudinka Ilonát vette nőül. Gyermekei Judit (1950), aki színésznő lett, Katalin (1954) és Anna (1958).[4]

2012. november 16-án[5] leplezték le az emlékére állított domborművet – amit Stremeny Géza szobrászművész készített – Erzsébetvárosban, a Dohány utca 57. homlokzatán. Ez alkalomból Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere és Bálint András mondott beszédet.[6]

Színpadi szerepek szerkesztés

  • Molière: A nők iskolája – Arnolphe
  • Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája – Sándor
  • Csiky: Mákvirágok – Timót Pál
  • Gorkij: Kispolgárok – Percsihin
  • Bródy: A medikus – Arrak, egykori szabó
  • Csehov: Cseresznyéskert – Jepihodov
  • Csehov: Sirály – Sorin
  • Gogol: A revizor – Dobcsinszkij
  • Brecht-Weill: Koldusopera – Tigris Brown
  • Shakespeare: II. Richard – York
  • Örkény István: Forgatókönyv – Misi bohóc
  • Örkény István: Pisti a vérzivatarban – Papa
  • Vészi: A sárga telefon – Kelemen K. Kelemen
  • Gosztonyi: Andrássy út 60. – Farkas
  • Miller: Alku – Solomon
  • Weöres: Holdbéli csónakos – Jégapó
  • Memet: Floridai öröklakás eladó – Aaronow
  • Dürrenmatt: Meteor – Carl Koppe
  • Dürrenmatt: A nagy Romulus – Apollyon
  • Moldova: Az Ifjú Gárda, avagy ugyan már Ibolyka! – Sebestyén Dezső színész
  • Szép Ernő: Vőlegény – Fater
  • Zsolt Béla: Oktogon – Bruck
  • Barta: Szerelem - Szalay
  • Tábori György: Mein Kampf – Lobkowitz
  • Mándy-Valló: Régi idők mozija – 2. férfi
  • Osztrovszkij: Erdő – Bodajev
  • Móricz Zsigmond: Rokonok – Berci bácsi
  • Örkény István: Macskajáték – Csermlényi Viktor
  • Pinter: A születésnap – Petey
  • Darvasi László: Störr kapitány – Rabló
  • Karinthy Márton: Lassú felmelegedés – Igazgató
  • Bacsó Péter: A tanú – püspök
  • Csehov: Cseresznyéskert – Firsz
  • Szép Ernő: Lila ákác – Józsi pincér
  • Molnár Ferenc: Riviera – Tűzoltó
  • Peter Handler: Az óra, amikor semmit nem tudunk egymásról

Filmek szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Tévéfilmek szerkesztés

Szinkron szerkesztés

Hangjátékok szerkesztés

  • Vészi Endre: Statisztika (1964)
  • Friedrich Dürrenmatt: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
  • Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
  • Zdenek Sverák: A három autó (1973)
  • Otfried Preussler: Egy kicsi szellem visszatér (1976)
  • John Arden: Zsákos ember terhe (1977)
  • Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (1977)
  • Mándy Iván: A tengerbe esett férfi (1980)
  • Marék Antal: A titokzatos kéz (1981)
  • Szobotka Tibor: Harkály a fán (1983)
  • Shaw, G. B.: Az orvos dilemmája (1985)
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986)
  • Poe, Edgar Allen: Pár szó egy múmiával (1992)
  • Zsolt Béla: Oktogon (1992)
  • Szepességi történet (1994)[7]
  • Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Friedrich Hebbel : A rubin (2002)
  • Salamon András: Az utolsó perc (2007)

Díjak, elismerések szerkesztés

Származása szerkesztés

Miklósy György családfája
Miklósy György
(Budapest, 1925. máj. 30.–
Budapest, 2007. nov. 18.)
színész
Apja:
Miklósy Aladár
(Igló, 1886. okt. 17.–
Budapest, 1945. márc. 22.)
színész, színigazgató
Apai nagyapja:
Miklósy Gyula
(Kaposvár, 1839. jan. 13.–
Kézdivásárhely, 1891. jún. 22.)
színész, rendező, színigazgató
Apai nagyapai dédapja:
n. a.
Apai nagyapai dédanyja:
n. a.
Apai nagyanyja:
Tettau Amália Anna[9][10]
(Pest, 1848. júl. 16.–
Kolozsvár, 1901. nov. 26.)
Apai nagyanyai dédapja:
Tettau József[11]
(1822 körül –
Budapest, 1879. máj. 6.)
Apai nagyanyai dédanyja:
De Ponti Amália
Anyja:
Molnár Aranka
(sz.: Mayer Aranka)
(Eger, 1902. dec. 11.–
Kassa, 1982. aug. 28.)
színésznő
Anyai nagyapja:
Mayer Gyula Károly[12]

(Heves, 1876. márc. 11.–?)

Anyai nagyapai dédapja:
Mayer Rezső
Anyai nagyapai dédanyja:
Holczer Katalin
Anyai nagyanyja:
Steiner Flóra

(Köln, 1876. dec. 21.–?)

Anyai nagyanyai dédapja:
Steiner József
Anyai nagyanyai dédanyja:
Stein Katalin

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  2. SZFE hallgatói adatbázisa: Miklóssy György Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  3. Blazovich László: Szeged története 5. 1945–1990. Művészetek fejezet II. a szegedi színjátszás, sulinet.hu – 2010 ISBN 978-963-7581-34-2
  4. Miklósy György színész. Theater online. [2003. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  5. Miklósy György emléktábla-avatás Archiválva 2015. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, vigszinhaz.hu – 2012. november 14.
  6. Miklósy György emléktábla-avatás Archiválva 2015. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, radnotiszinhaz.hu – 2012
  7. Szepességi történet, 6. rész[halott link], odrportal.hu (hozzáférés: 2015. szept. 9.)
  8. Ajtay Andor-emlékdíjasok. Vígszínház. [2015. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  9. Tettau Amália Anna keresztelési bejegyzése a belvárosi római katolikus keresztelési akv. 16/1848. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
  10. Tettau Amália gyászjelentése. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
  11. Tettau József gyászjelentése. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  12. Házasságkötésük a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 264/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 24.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés