Főmenü megnyitása

Miklósy György (olykor Miklósi vagy Miklóssy) (Budapest, 1925. május 30. – Budapest, 2007. november 18.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes művész.

Miklósy György
Miklósy György a Családi kör forgatásán 1974-ben
Miklósy György a Családi kör forgatásán 1974-ben
Életrajzi adatok
Született 1925. május 30.
Budapest
Elhunyt 2007. november 18. (82 évesen)
Budapest
Házastársa Radványi Zsuzsa
Sztudinka Ilona
Szülei Miklósy Aladár
Molnár Aranka
Gyermekei Miklósy Judit (1950)
Miklósy Katalin (1954)
Miklósy Anna (1958)
Rokonai Miklósy Gyula (nagyapa)
Miklósy Gábor (nagybácsi)
Miklósy Ilona (nagynéni)
Miklóssy Margit (nagynéni)</small
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek 19492007
Díjai
Jászai Mari-díj1956
Érdemes művész1983
További díjakugrás a szakaszba

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósy György témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Miklósy György emléktáblája egykori lakhelyén, a Dohány utca 57. szám alatt

Színészcsaládba született Miklósy Aladár és Molnár Aranka fia, és Miklósy Gyula unokájaként. Nagynénje is színésznő volt, Kolozsvárott. Bár rengeteg gyerekszerepet játszott, igyekezett – mások tanácsára – távol maradni a színháztól. 15–16 éves korában az iskolai énekkar kisegítő karnagya volt, de már akkor érezte színésznek kell lennie.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott bölcsészettudományi tanulmányait 1947-ben fejezte be, miközben 1945-től már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1949-ben végzett[1] Gellért Endre osztályában. Tanára volt Ascher Oszkár is.

Karrierje a Szegedi Nemzeti Színházban indult, ahova épp az államosítást követően került. Az átszervezések következtében Benkő Miklós vezetése alatt csupán egy prózai tagozat maradt a színháznál, amelynek ő is tagja volt. Csillag Miklós igazgatóval és Ádám Ottó 1953-as főrendezői kinevezésével igazi megújulás kezdődött.[2] 1956-ban a főrendezővel együtt mégis átszerződött a fővárosi Madách Színházba Horvai Istvánhoz. 1960-ban az akkor szerveződő zenés Petőfi Színház tagja lett Szinetár Miklós hívására, aki mellett tanársegéd volt a színművészeti főiskolán. Ettől az időszaktól szerepelt színházi közvetítésekben – ilyen volt például az Üvegcipő – és tévéjátékokban. Később a Várkonyi Zoltán által a Vígszínházhoz vitt öt színész egyikeként huszonöt éven át, 1964–1989 között maradt ott. 1989-ben Bálint András szerződtette a Radnóti Színházhoz.

Vendégként fellépett a Budapesti Katona József Színházban, a Játékszínben, a Pesti Vigadóban, Gyula, Eger, Székesfehérvár színházaiban, illetve – bár ezek a műfajok nem álltak hozzá közel – esztrádműsorokban és kabarékban is. Hallható volt még hangjátékokban és szinkronhangként.

1956–1960 és 1983–1991 között adjunktusként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Színpadi szerepei mellett számos filmben és tévésorozatban játszott mint színész vagy szinkronszínész, egészen haláláig.

Kétszer nősült. Első felesége 1949–91 között Radványi Zsuzsa volt, aki meghalt, majd 1994-ben Sztudinka Ilonát vette nőül. Gyermekei Judit (1950), aki színésznő lett, Katalin (1954) és Anna (1958).[3]

2012. november 16-án[4] leplezték le az emlékére állított domborművet – amit Stremeny Géza szobrászművész készített – Erzsébetvárosban, a Dohány utca 57. homlokzatán. Ez alkalomból Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere és Bálint András mondott beszédet.[5]

Színpadi szerepekSzerkesztés

  • Molière: A nők iskolája – Arnolphe
  • Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája – Sándor
  • Csiky: Mákvirágok – Timót Pál
  • Gorkij: Kispolgárok – Percsihin
  • Bródy: A medikus – Arrak, egykori szabó
  • Csehov: Cseresznyéskert – Jepihodov
  • Csehov: Sirály – Sorin
  • Gogol: A revizor – Dobcsinszkij
  • Brecht-Weill: Koldusopera – Tigris Brown
  • Shakespeare: II. Richard – York
  • Örkény István: Forgatókönyv – Misi bohóc
  • Örkény István: Pisti a vérzivatarban – Papa
  • Vészi: A sárga telefon – Kelemen K. Kelemen
  • Gosztonyi: Andrássy út 60. – Farkas
  • Miller: Alku – Solomon
  • Weöres: Holdbéli csónakos – Jégapó
  • Memet: Floridai öröklakás eladó – Aaronow
  • Dürrenmatt: Meteor – Carl Koppe
  • Dürrenmatt: A nagy Romulus – Apollyon
  • Moldova: Az Ifjú Gárda, avagy ugyan már Ibolyka! – Sebestyén Dezső színész
  • Szép Ernő: Vőlegény – Fater
  • Zsolt Béla: Oktogon – Bruck
  • Barta: Szerelem - Szalay
  • Tábori György: Mein Kampf – Lobkowitz
  • Mándy-Valló: Régi idők mozija – 2. férfi
  • Osztrovszkij: Erdő – Bodajev
  • Móricz Zsigmond: Rokonok – Berci bácsi
  • Örkény István: Macskajáték – Csermlényi Viktor
  • Pinter: A születésnap – Petey
  • Darvasi László: Störr kapitány – Rabló
  • Karinthy Márton: Lassú felmelegedés – Igazgató
  • Bacsó Péter: A tanú – püspök
  • Csehov: Cseresznyéskert – Firsz
  • Szép Ernő: Lila ákác – Józsi pincér
  • Molnár Ferenc: Riviera – Tűzoltó
  • Peter Handler: Az óra, amikor semmit nem tudunk egymásról

FilmekSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

SzinkronSzerkesztés

HangjátékokSzerkesztés

  • Szepességi történet (1994)[6]

Díjak, elismerésekSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Miklósy György családfája
Miklósy György
(Budapest, 1925. máj. 30.–
Budapest, 2007. nov. 18.)
színész
Apja:
Miklósy Aladár
(Igló, 1886. okt. 17.–
Budapest, 1945. márc. 22.)
színész, színiigazgató
Apai nagyapja:
Miklósy Gyula
(Kaposvár, 1839. jan. 13.–
Kézdivásárhely, 1891. jún. 22.)
színész, rendező, színiigazgató
Apai nagyapai dédapja:
n. a.
Apai nagyapai dédanyja:
n. a.
Apai nagyanyja:
Tettau Amália[8]
(1848 körül -
Kolozsvár, 1901. nov. 26.)
Apai nagyanyai dédapja:
Tettau József[9]
(1822 körül –
Budapest, 1879. máj. 6.)
Apai nagyanyai dédanyja:
De Ponti Amália
Anyja:
Molnár Aranka
(sz.: Mayer Aranka)
(Eger, 1902. dec. 11.–
Kassa, 1982. aug. 28.)
színésznő
Anyai nagyapja:
Mayer Gyula Károly[10]

(Heves, 1876. márc. 11.–?)

Anyai nagyapai dédapja:
Mayer Rezső
Anyai nagyapai dédanyja:
Holczer Katalin
Anyai nagyanyja:
Steiner Flóra

(Köln, 1876. dec. 21.–?)

Anyai nagyanyai dédapja:
Steiner József
Anyai nagyanyai dédanyja:
Stein Katalin

JegyzetekSzerkesztés

  1. SZFE hallgatói adatbázisa: Miklóssy György Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  2. Blazovich László: Szeged története 5. 1945–1990. Művészetek fejezet II. a szegedi színjátszás, sulinet.hu - 2010. ISBN 978-963-7581-34-2
  3. Miklósy György színész. Theater online. [2003. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  4. Miklósy György emléktábla-avatás, vigszinhaz.hu - 2012. november 14.
  5. Miklósy György emléktábla-avatás Archiválva 2015. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, radnotiszinhaz.hu - 2012
  6. Szepességi történet, 6. rész, odrportal.hu (hozzáférés: 2015. szept. 9.)
  7. Ajtay Andor-emlékdíjasok. Vígszínház. [2015. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  8. Tettau Amália gyászjelentése
  9. Tettau József gyászjelentése
  10. Házasságkötésük a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 264/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 24.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés