Béres Ilona

magyar színésznő

Béres Ilona (Budapest, 1942. június 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Béres Ilona
1963-ban
1963-ban
Életrajzi adatok
Született 1942. június 4. (79 éves)
Budapest
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1962
Híres szerepei Tímea
Az aranyember
Alfonsine
A kőszívű ember fiai
Díjai
Kossuth-díj2000
Jászai Mari-díj1973
Kiváló művész1996
Érdemes művész1983
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013)

Béres Ilona weboldala
Béres Ilona IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Béres Ilona témájú médiaállományokat.

Életpályája

1956–1960 között a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Művészegyüttesben volt színjátszó. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett, 1964-ben, Pártos Géza osztályában. Osztálytársa volt többek között Halász Judit, Torday Teri, Szegedi Erika és Polónyi Gyöngyi.

1964–1966 között a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1966–67-re a Madách Színházhoz került.

1967–1969 között a Nemzeti Színház társulatában dolgozott, majd 15 évig a Vígszínház tagja volt 1969–1984 között.

1967-ben az Egy szerelem három éjszakája című film forgatásán (rendezte: Révész György) méltatlan helyzetbe hozták, amiért beperelte a Magyar Filmgyártó Vállalatot. Bár a pert megnyerte, 25 évig nem hívták filmszerepre.[1]

1984-ben ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahova Vámos László hívta. 2000 és 2012 között a Pesti Magyar Színház tagja volt.[2]

2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

2014-től a Nemzeti Színházban és néhány darabban a József Attila Színházban is vendégszerepel.[3]

2014-ben elsők között választották be a nemzet művészei közé.

1995–1999 között az Aase-díj kuratóriumának tagja volt. 2000-ben a Magyar Országos Színészegyesület, a MASZK elnökévé választották, 2004-ig töltötte be a tisztséget. 2007–2010 között A Pro Solidaritas 2007, a Magyar Színház művészeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt.[4] Évekig a Pesti Magyar Színiakadémia (korábban Nemzeti Stúdió) tanára volt.[5]

Dekoratív megjelenésű, kifejező, mély orgánumú, szerepeit mindig alaposan kidolgozó művész, akit már pályakezdőként Lukács Margit és Sulyok Mária utódjaként emlegettek.[6]

Magánélete

Első férjéhez a diplomaosztójának másnapján ment hozzá, akitől később a Bessenyei Ferenccel való kapcsolata miatt vált el.

Második férjével, Tamással 1973 óta tart házassága. Budapest II. kerületében élnek.[7][8]

Színpadi szerepei

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Szinkronszerepei

Hangjáték

  • Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
  • Dygat, Stanislaw: A Bodeni tó (1968)
  • Vörösmarty Mihály: A két szomszéd vár (1968)
  • Lendvai György: A bálvány (1969)
  • Agatha Christie: Gyilkolni könnyű (1970)
  • Jókai Mór: Nincsen ördög (1970)
  • Mese a buta nyúlról (1970)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Illatos levélkék (1970)
  • Vihar Béla: Az utas (1970)
  • Erle Stanley Gardner: A Bedford-gyémántok (1971)
  • Fodor Mária - Galambdúc (1971)
  • Franz Kafka: A kastély (1971)
  • Ambrus Tibor: Középnap (1972)
  • Molère: Scapin furfangjai (1972)
  • Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
  • László Anna: Árhullámok (1973)
  • Arcképvázlat-Ludovico Ariostóról (1974)
  • Balzac: Éva lánya (1975)
  • Istennők szerelme, avagy a kivétel is törvény (1975)
  • Jaroslav Malir: A sorból az ötödik (1975)
  • Török Tamás: Futballfantázia (1975)
  • Az ember hivattatása - misztérium (1976)
  • Horgas Béla: Álomvásár (1976)
  • „Kék, tavaszi fátyol” (1976)
  • Szent Bertalan éjszakája (1976)
  • Csörsz István: A bolond kutya gazdája (1977)
  • Fortuna (1977)
  • Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
  • Pedro Calderon de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
  • Az udvari kalap (1977)
  • Scapin furfangjai (1978)
  • Beszélgetések Marcus Aureliusszal (1979)
  • Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
  • Görgey Gábor: Hosszú telefon (1979)
  • Ulla Ryum: A félbeszakadt előadás (1979)
  • Zoltán Péter: Nofretete (1979)
  • Gerhard Rentzsch: Évkönyv, avagy mese a kisvárosról (1980)
  • Lukianosz: Hetérák párbeszédei (1980)
  • Régi kövek beszélnek életről és halálról (1980)
  • Álom a vár alatt (1981)
  • Galsai Pongrác: Szamárfül a kaszásnak (1981)
  • Hegedűs Géza: Az ágyban szerzett erődítmény (1981)
  • A csúnya hercegnő (1981)
  • Zoltán Péter - A rombolás démona (1981)
  • Galsai Pongrác: Irodalmi fogadónap (1982)
  • Matteo Bandello: A pajzán griffmadár (1982)
  • Mecseki szimfónia (1982)
  • Védőszellemek (1982)
  • Arthur Schnitzler: Anatol (1983)
  • Kopányi György: Hazalátogató (1983)
  • Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
  • A csúnya hercegnő (1984)
  • Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
  • Franz Kafka: A kastély (1984)
  • Halat, sajtot Amszterdamból (1984)
  • Hans Kasper: Nász (1984)
  • Védőszellemek (1984)
  • Végh György: Éva (1984)
  • Hardy, Thomas: A weydoni asszonyvásár (1985)
  • Kaffka Margit: Hangyaboly (1985)
  • Fenákel Judit: Nem jutunk ötről a hatra (1986)
  • Franz Fühmann: Árnyak (1986)
  • Heller: Valami történt (1986)
  • Koloratúra (1986)
  • Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
  • Vathy Zsuzsa: Szállodaház (1986)
  • Pesti nőrabló (1987)
  • A század könnyei (1987)
  • Találkozás (1987)
  • Gábor Éva: Mackókuckó (1988)
  • Simai Mihály: Gépirónia (1988)
  • Stendhal: Armance (1988)
  • Szomory: Sába királynője (1988)
  • France: Az istenek szomjaznak (1989)
  • Most fizet nekem a hűség (1990)
  • Rejtő Jenő: Az őrszem (1991)
  • Versek éve 1991 (1992)
  • Vaszary János: Tengerparti viperák (1993)
  • Spiró György: Vak Béla király (1995)
  • Csehov: Sirály (1997) .... Polina
  • Lassing: Emilia Galotti (1999)
  • Kirakóshangjáték avagy: miért halunk meg hiába? (2000)
  • Száraz Miklós György: Atyamanó (2000)
  • Boldizsár Ildikó: A mindenek útja (2015) ... mesélő

Díjai

Portréfilmek

  • Szerkeszti a színész – Béres Ilona műsora (1983)
  • Mestersége színész – Béres Ilona (2005)
  • Kézjegy – Szilaj szabadság: Béres Ilona színművész portréja (2010)
  • Záróra – Béres Ilona (2011)
  • Hogy volt?! – Béres Ilona televíziós munkáiból (2011)
  • A nagyok – Béres Ilona (2016)
  • Béres Ilona történetei (2017)
  • XXI. század – Béres Ilona (2018)
  • Húzós – Béres Ilona (2021)

Verslemezek

  • Mi még? (2018)

Jegyzetek

  1. Béres Ilona születésnapjára. www.szinhazkolonia.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  2. Béres Ilonát vérig sértették - azonnal felmondott Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Stop.hu, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2010. október 18.)
  3. A Nemzeti Színház portálja Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2013. október 18.)
  4. Adatlapja a Magyar Színház honlapján. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  5. Színiakadémia, Pesti Magyar: Az iskola története - Pesti Magyar Színiakadémia. www.pmsza.hu. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  6. 60 éve született Béres Ilona. www.ma.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  7. Béres Ilona: Ha jó az előadás, azt érzed, hogy „eljött az Isten”. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  8. Ha jó az előadás, azt érzed, hogy „eljött az Isten”. www.budaipolgar.hu, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  9. Garou Garou, le passe-muraille / A faljáró (1951) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  10. Március 15-ei kitüntetések Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Galamus.hu, 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013. október 18.)
  11. Tarlós István: Magyarország és Budapest biztonságosabb, mint sok nyugati ország és város Archiválva 2017. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarhirlap.hu, 2017.11.17)

Források

További információk