Főmenü megnyitása

Homérosz (görögül Ὅμηρος, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő. A Homérosznak tulajdonított két nevezetes költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az i. e. 8. században keletkezhetett.

Homérosz
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Élete
Születési név Ὅμηρος
Született i. e. 8. század
születési helye ismeretlen[1]
Elhunyt i. e. 8. század
halálozási helye ismeretlen
Nemzetiség görög
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) eposz
Fontosabb művei Iliasz, Odüsszeia
Hatása az egész európai irodalomra
A Wikimédia Commons tartalmaz Homérosz témájú médiaállományokat.

Az ókori görög közvélekedés szerint a görög mitológiát Homérosz és a nála két évtizeddel fiatalabb Hésziodosz teremtette meg a nép emlékezetében élő mondák alapján. A trójai mondakör Homéroszig például legalább négy-öt évszázadon át élt a népi hagyományokban. Homérosztól maradt fenn ezek első írásos változata.[2] A homéroszi eposzok az ógörög nyelv epikus dialektusának első képviselői.

Homérosz életéről nem maradtak fenn megbízható források, az sem bizonyos teljességgel, hogy való személyként létezett-e. Számos fennmaradt életrajza ellentmondásos, regényes.

Tartalomjegyzék

EposzaiSzerkesztés

IliaszSzerkesztés

A mondakör hagyományos időrendjével szemben az eposz Homérosznak tulajdonított indítása meglehetősen eredeti. A háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját – énekli meg 24 fejezetre tagolódó 16 000 hexameterben, az előzményeket csak utalásokban érzékeltetve. A nyilvánvalóan egyéni koncepciót jelző in medias res (a dolgok közepébe vágva) technikát már Horatius is dicsérte az „Ars poetica” című művében.

OdüsszeiaSzerkesztés

Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz, az Iliasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliaszban még nem hangsúlyos szerepű Odüsszeusz személyes sorsában.

Az eposzok hagyományozásaSzerkesztés

Mindkét eposz eleinte szájhagyomány útján terjedt, Homérosznak általában csak azok első írásba foglalását tulajdonítják. A két eposz között jelentős filológiai különbségek vannak. A Homérosz-kutatás egyik legvitatottabb kérdése az, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz mint egyetlen történelmi személy, vagy pedig csak legenda, valamint, hogy miképpen rögzítették írásba a két mondát, és mennyire hitelesek a szövegek.

Hatása a világirodalomraSzerkesztés

 
Homérosz és kísérője (William Bouguereau festménye, 1874)

Homérosz vagy a Homérosznak tulajdonított művek – hiszen az Odüsszeiát a mai irodalomtörténet egy Illiászt jól ismerő költő művének tartja – hatással voltak az egész görög kultúrára, illetve a latin nyelvű irodalmon keresztül a világirodalomra.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az ókori hagyomány szerint hét város versengett a költő szülővárosának címéért (Szmirna, Rodosz, Kolophón, Szalamisz, Khíosz, Argosz, Athén).
  2. Nem ismeretes más régebbi írott szöveg, kivéve az Arthur J. Evans, a krétai Knósszosz – „Minósz palotája” – feltárása során, majd 1939-ben Carl W. Blegen(wd) a nyugat-görögországi Püloszban való ásatások során előkerült agyagtáblákig, amelyek azonban nem tartalmaztak irodalmi jellegű szöveget.

ForrásokSzerkesztés

  • Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 572–580. o.  

SzakirodalomSzerkesztés

  • Castiglione László: Az ókor nagyjai. Budapest: Akadémiai. 1971. 94–95. o. ISBN 963-375-100-4  
  • Homérosz összes művei. Budapest: Gondolat. 1967.  
  • Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz. Budapest: Szépirodalmi. 1974.  
  • Karsai György: Homérosz – Odüsszeia. Budapest: Talentum. 2002.  
  • Émile Mireaux: Mindennapi élet Homérosz korában. Budapest: Gondolat. 1962.  
  • Moses I. Finley: The World of Odysseus. London: (kiadó nélkül). 1954; 1957  
    • Magyarul: Moses I. Finley: Odüsszeusz világa. Budapest: Európa. 1985.  
  • Karsai György: Homérosz: Iliász. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Karsai György: Homérosz: Odüsszeia. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Pierre Carlier: Homere. Paris: Fayard. 1991.  
  • Pierre Vidal-Naquet: Le monde d’Homere. Paris: Perrin. 2000.  
  • Thomas A. Szlezák: Homérosz: A nyugati irodalom születése ( ford. Tatár Sándor), Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2016 (A kútnál), ISBN 9789639777378
  • Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Budapest: Gondolat. 1984.  

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés