Argosz (település)

város Görögországban (Peloponnészosz)

Argosz (újgörögül: Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Görögországban, Argolísz megyében.

Argosz
The city of Argos from the Castle of Larissa on September 5, 2020.jpg
Közigazgatás
Ország Görögország
Irányítószám 212 31 - 212 32
Körzethívószám 2751
Népesség
Teljes népesség
  • 22 209 fő (2011)
  • 8966 fő (1861)
  • 9861 fő (1879)
  • 9814 fő (1889)
  • 9980 fő (1896)
  • 8828 fő (1907)
  • 9038 fő (1920)
  • 10 504 fő (1928)
  • 12 098 fő (1940)
  • 13 163 fő (1951)
  • 16 712 fő (1961)
  • 18 890 fő (1971)
  • 20 702 fő (1981)
  • 21 983 fő (1991)
  • 24 630 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Argosz (Görögország)
Argosz
Argosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 38′ 00″, k. h. 22° 43′ 45″Koordináták: é. sz. 37° 38′ 00″, k. h. 22° 43′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Argosz témájú médiaállományokat.
Argosz látképe az ókori színház felől

TörténelmeSzerkesztés

A korai bronzkor óta lakott település i. e. 13001200 körül jelentős görög város volt, Pheidón király uralma alatt (i. e. 7. század) a félsziget vezető városállamává vált, egészen Spárta megerősödéséig. I. e. 669-ben Hüsziánál az argoszi sereg legyőzte a spártaiakat, de i. e. 550-ben és i. e. 494-ben már Spárta győzött. Argosz az i. e. 461-es és i. e. 420-as háborúban Athén szövetségese volt Spárta ellenében. i. e. 392-ben Argosz föderációra lépett Korinthosszal. Thébai hanyatlása után Spárta ismét az argosziak ellen fordult, ekkor II. Philipposz makedón király segítségével szerezték vissza nyugati tartományukat, Künuriát.

i. e. 229-ben Argosz belépett az akháj szövetségbe és annak központja lett. Két rövid időszakra (i. e. 225 és i. e. 196-ban) Spárta megszállta, de ezután i. sz. 267-ig független maradt. Ekkor rövid időre a gótok szállták meg, de a Bizánci Birodalom alatt ismét virágzott a város. Jelentősége a frank Akhíai fejedelemség idején csökkent, mert az új székhely Nauolia lett.

Az Oszmán Birodalom 1397-ben és 1500-ban elfoglalta és a második megszállásnál kiirtotta a lakosságot, és albánokat telepített be. A görög szabadságharc idején a szabad országgyűlés Argoszban ült össze.

Ma a város a környező síkság zöldség- és gyümölcstermesztésének központja, lakossága körülbelül 25 000 fő.

ForrásokSzerkesztés