Jahn Ferenc

magyar orvos, publicista (1902-1945)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 12.

Jahn Ferenc (Budapest, 1902. február 7.Dachaui koncentrációs tábor, 1945. május 5.) magyar orvos, publicista.

Jahn Ferenc
SzületettJahn Ferenc Vilmos
1902. február 7.
Magyarország
Elhunyt1945. május 5. (43 évesen)
dachaui koncentrációs tábor
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDanczinger Anna
(h. 1926–1945)
Foglalkozásaorvos
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Jahn Ede (1853–1904)[1] vendéglős és Gebauer Anna (1864–1938) fia. Mélyen vallásos, katolikus családja mérnöknek szánta, de az emberekkel való törődés igénye az orvosi pálya felé vonzotta. 1928-ban a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett friss orvosi diplomájával az előtte álló polgári karrier helyett tudatosan szentelte életét a munkások gyógyításának, a szociológiai kutatásnak. Kispest proletár-negyedében telepedett le és nyitotta meg magánorvosi rendelőjét; mint politikailag „nemkívánatos elem” hivatalos állást soha nem kaphatott. Fizetés nélküli gyakornokként dolgozott több mint egy évtizedig pl. a Szent Rókus Kórházban; orvoskörökben – fiatal kora ellenére – kiváló diagnosztának és nagyon jó orvosnak tartották. Neve orvosként már a harmincas években ismertté vált Pestszenterzsébet, Kőbánya, Csepel, Pestszentlőrinc és természetesen Kispest munkásai és szegény emberei körében. 1926. december 16-án Budapesten, a Terézvárosban nőül vette Danczinger Annát, Danczinger Márk és Lindenfeld Rozália lányát.[2]

Kispesten kapcsolódott be 1929-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt baloldali ellenzékének tevékenységébe. Rendszeresen tartott előadásokat és szemináriumokat a szociáldemokrata párt, a szakszervezetek, nőegyesületek és a párt fedőszervezeteinek (Természetbarátok Turista Egyesülete; Antialkoholista Munkásszövetség; Munkás Testedző Egyesület stb.) keretein belül, szervezett munkás kultúresteket baloldali művészek Kispestre hívásával.

1929-ben egyik létrehozója, akcióprogramjának kidolgozója, majd titkára az 1930. január 23-án megalakult Szocialista Orvosok Szervezetének, ahol ifjúsági és egészségügyi tanácsadókat, előadásokat, vitaesteket tartottak (pl. 1932. január 23-án a születésszabályozás kérdéséről) és publikálták az ankét anyagát. 1931-ben a magyar szervezet delegációja öt taggal vett részt a nemzetközi Szocialista Orvosinternacionálé (Verein Sozialistischer Ärzte) megalakulásának karlsbadi (Karlovy Vary) kongresszusán. Ennek vezetőségébe Magyarországról Jahn Ferencet választották be.

Az 1930-as évek elejétől aktív tagja volt az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának. Részt vett az 1922-ben létrehozott Nemzetközi Vörös Segély magyarországi szekciójának munkájában. Illegalitásban élőknek nyújtott orvosi segítséget.

1936-ban Kispest város képviselő-testülete tagjává választotta. Három ciklusban, több mint nyolc évig képviselte a kispestieket. Interpellációival (korszerű egészségvédelem; harc a tbc ellen; munkaképtelenség; kilakoltatások; szegénygondozás; gyermekvédelem; anya- és csecsemővédelem stb. témakörökben) sokirányú munkával szolgálta közösségét.

1940-ben a KMP két kiépített hálózatát sikerült a rendőrségnek nagyrészt felszámolnia, és illegális propagandaanyagok fordítása, röpiratok terjesztése miatt összesen mintegy nyolcszázan kerültek a dunakeszi-alagi csendőrlaktanyába, ahol mindannyiukat megkínozták. Az 1942-ben megtartott tárgyaláson Jahnt 9 hónapra ítélték, a Pestvidéki fogházban, majd a Gyűjtőfogházban raboskodva leveleiben a betegei gyógyításáról adott útmutatást feleségének. Az ítélet része, hogy szabadulásakor, 1943-ban az Orvoskamara „…az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló vétség miatt” kizárta tagjai sorából, megfosztva őt a gyógyítás legális lehetőségétől. Ezután a kispesti képviselő-testület is megfosztotta nyolc évig közmegbecsülésre viselt mandátumától.

Szabadulása után, 1943 őszén nyomban bekapcsolódott az antifasiszta ellenállás szervezésébe. A jugoszláviai partizánmozgalomban a Szlavóniában 1943. augusztus 15-én Kis Ferenc kapitány parancsnoksága alatt első önálló magyar alegységként megalakult Petőfi Sándor zászlóalj tevékenységének segítésére a kispesti, pestszentlőrinci beszkártisták, vasutasok Jahn Ferenc vezetésével gyógyszereket, kötszereket, fegyvereket gyűjtöttek. Az összegyűlt gyógyszereket, kötszereket illegálisan érkező futárok továbbították délre. Jahn Ferenc részt vett a magyar vasutas ellenállók révén illegálisan Budapestre hozott sebesült partizánok gyógyításában is. A fegyverek elküldésére már nem kerülhetett sor, mert valaki a kispesti beszkártosok közül gyengének bizonyult, és vallomása alapján mindannyiukat letartóztatták.

1944. április 27-én történt letartóztatásuk után a VKF 2 (Vezérkari Főnökség 2.) kémelhárító osztálya fogságában Csillaghegyen vallatták és kínozták meg őket, majd négy hónap múlva a VKF különbírósága tárgyalásán Jahn Ferencet öt évi börtönre ítélték. A csoport sok más tagjával együtt politikai fogolyként a Margit körúti katonai fogházba, onnan a komáromi Csillagerődbe, majd annak kiürítésekor 1944 novembere végén a németországi dachaui koncentrációs táborba került.

1945. május 5-én (más források szerint 8-án) halt meg tífuszban a dachaui koncentrációs tábor dautmergeni részlegében.

A kispesti szociográfiai kiállítás és fogadtatása

szerkesztés

Széles körű munkásszociográfiai kutatásainak eredménye az 1937-ben megrendezett kispesti szociográfiai kiállítás, amely mintegy százötven tabló gazdag anyagával világította át a peremváros világát, az egészséggondozás, a szegényellátás, a kultúra, a közműellátottság hiányosságait.

„Jahn városszociológiai munkássága ― írja Szelényi Iván szociológus ― lényegesen túlmutat a statisztikailag szakszerű társadalomkutatáson, és egy olyan különleges kísérletet sejtet, amelynek mind a mai napig nem volt folytatása... kibontakozik egy tudós arcképe, akiben sokkal több rejlett, mint amennyi megvalósult belőle...” Jahn Ferenc a modern városszociológia egyik megteremtője volt a falukutatás nagy fellendülése idején. A nagy hatású kiállítást azonban a belügyminiszter sürgősen betiltatta, a Magyar Királyi Csendőrség Nyomozó Parancsnoksága jelentése alapján: „A kispesti városháza közgyűlési termében dr. Jahn Ferenc kezdeményezésére 1937. április 10-i kezdettel Kispesti Szociográfiai Kiállítást rendeztek. A felhasznált anyag elhelyezése, összeállítása Kispestet mint a nyomor otthonát és a szociális bajokkal küzdő várost állítja a látogatók elé. Ezzel mintegy felteszi a kérdést a látogatókhoz, hogy mit is kellene tenni a bajok megszüntetése végett. A gyanútlan látogatót pedig a teremben tartózkodó agitátorok igyekeznek baloldali irányban befolyásolni. Munkájukat megkönnyíti a kiállítás anyaga, amely alkalmasnak látszik arra, hogy a látogatót a mai társadalmi rend ellen izgassa. ― A kiállítás rendezője dr. Jahn Ferenc, kispesti lakos, Vörös Segély orvos.”

Cikkei, tanulmányai

szerkesztés
  • Az orvos helye a társadalomban (Szocializmus, 1931. augusztus 7.)
  • Szocialista orvosok harca Magyarországon (Der Sozialistische Arzt, 1931. augusztus–szeptember)
  • A karlsbadi szocialista orvoskongresszus (Népszava, 1931. május 31.)
  • Százezer lélekre ― egy orvos (Népszava, 1931. november 29.)
  • Az orvos és a politika (Népszava, 1931. július 26.)
  • Utószó (A születésszabályozási ankétról kiadott könyv utószava, 1932.)
  • A szovjet egészségügy tizenöt éve (Társadalmi Szemle, 1933 február)
  • A szociálpolitika és a termelési viszonyok (Korunk, 1933 október)
  • A városkutatás feladatai (Gondolat, 1937 május)
  • Visegrádi utca 20–24. Bálint György, Darvas József, Forgács Antal, dr. Jahn Ferenc írása (Gondolat, 1936 március)
  • A tüdőbaj társadalmi vonatkozásai (Gondolat, 1936 március)
  • Mi a szociográfia? (A kispesti szociográfiai kiállítás katalógusának bevezetője, 1937 április)
  • Hogyan élnek a kispesti téglagyári munkások? (Népszava, 1938. május 22.)
  • Orvostársadalmi kérdések (Különkiadvány, 1938.)
  • A megismert ember (Előszó; vázlat)

Díjai, elismerései

szerkesztés

Emlékét őrzi

szerkesztés
  • Jahn Anna: Jahn Ferenc. Budapest, 1959. Medicina Egészségügyi Könyvkiadó.
  • A toll fegyverével. Jahn Ferenc válogatott publicisztikai írásai. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1968
  • Jahn Anna: Krónika emberközelből. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982
  • Godó Ágnes: Ki is volt dr. Jahn Ferenc? Tovább, 2004. május
  • Szelényi Iván: Szociológiai városkutatás Magyarországon a két világháború között. Előadás a dr. Jahn Ferenc születésének 70. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás és tudományos emlékülésen. Kispest, 1972. november 30.

További információk

szerkesztés