Máté Károly

magyar irodalom- és sajtótörténész, újságíró, egyetemi tanár.

dr. Máté Károly (Kajmádpuszta/Simonmajor község (Szedres), 1896. november 17.Budapest, 1987. június 1.) magyar irodalom- és sajtótörténész, újságíró, egyetemi tanár.

Máté Károly
Született 1896. november 17.[1]
Fácánkert
Elhunyt 1987. június 1. (90 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Óbudai temető

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja uradalmi néptanító volt. Tanult Kajmádpusztán, Bátaszéken, a bonyhádi evangélikus főgimnáziumban (1914), a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán, ahol a magyar tanítók Eötvös Alapja internátusának tagjaként magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett 1920-ban. A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred, majd a brassói 24. honvéd gyalogezred katonájaként – 1916–1918 között – két évet töltött a harctéren, tartalékos századosként szerelt le. 1918–1923 között a dombóvári királyi katolikus főgimnázium oktatója és a Dombóvári Hírlap belső munkatársa volt. 1923-tól a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészkarán tanár és tanszéki könyvtáros. 1925-ben bölcsészdoktor lett Pécsen. 1932-ben a pécsi, 1941-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán sajtótörténetből magántanár lett. 1934-től a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda irodalmi igazgatója és a Magyar Könyvbarátok Diárium című folyóiratának felelős szerkesztője volt. 1936-ban a Magyar Sajtótudományi Társaság alapító-elnöke volt, és szerkesztette a Sajtótudományi Könyvtár című sorozatot. 1947-től a budapesti egyetemen nyilvános rendkívüli tanár lett. 1949-től a Tankönyvkiadó, 1952–1956 között a Kartográfiai Vállalat szerkesztőjeként dolgozott. 1956-ban nyugdíjba vonult. 1956–1962 között A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának, 1962–1978 között az Akadémiai Kiadó Lexikon szerkesztőségének munkatársa volt.

Részt vett Pécsen a Minerva című folyóirat és a Tudományos Gyűjtemény című könyvsorozat szerkesztésében. Egyik fő szervezője volt a Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1940. szeptember 1-jén elindított Könyvet Erdélynek mozgalomnak. Leváltották a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda éléről. Jelentős volt könyvkiadói munkája.

Sírja az Óbudai temetőben található (32/1-II-58).

MűveiSzerkesztés

  • A magyar önéletírás kezdetei (Pécs, 1926)
  • Irodalomtörténetírásunk kialakulása (Budapest, 1928)
  • Sajtó és tudomány (tanulmány, Pécs, 1929)
  • A könyv morfológiája (Budapest, 1930)
  • Az első magyarországi hírlap kérdése (Budapest, 1945)
  • Sajtó és nevelés (Budapest, 1947)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10180.htm, Máté Károly, 2017. október 9.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Tóbiás Áron: Simonmajortól a „legfőbb” könyvbarátig (interjú, Olvasó Nép, 1985. 1. sz.)
  • Kicsi Sándor: Máté Károly emlékezete (A Könyv, 1987. 3. sz.)
  • Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról
  • A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Kolta László: Bonyhádi arcképek. Bonyhád, Városi Könyvtár, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3