Főmenü megnyitása

Dr. Mesterházi Márton (Budapest, 1941. július 7.) műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1987).

Dr. Mesterházi Márton
Született Mesterházi Márton
1941. július 7. (78 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Pécsvári Ágnes (1962-)
Foglalkozása műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár

ÉletpályájaSzerkesztés

1959-ben végzett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1959–1964 között az ELTE BTK magyar-angol-francia szakos hallgatója volt. 1964–2004 között a Magyar Rádió dramaturgja volt. 1970 óta jelentek meg tanulmányai és fordításai. 1975–1984 között a Világszínház 135 adásának létrehozásában vett részt. 1996–2003 között ír drámatörténetet tanított az ELTE BTK-n. 1997–2005 között a műfordítói szemináriumot vezetett a Debreceni Egyetemen. 2007-ben nyugdíjba vonult.

Arnold Toynbee, Ian McEwan, John Arden, Christopher Hampton, Arthur Kopit, Wole Soyinka, David Hare, Brian Friel, Tom Murphy, Sebastian Barry műveit fordította. Kutatási területe a modern dráma és az ír groteszk.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Mesterházi Lajos (1916–1979) író[1] és Ditróy Zsófia voltak.[2] 1962-ben házasságot kötött Pécsvári Ágnessel. Két gyermekük született: Mesterházi Mónika (1967-) műfordító és Mesterházi Gábor (1968-) szerkesztő, zenekritikus.

MűveiSzerkesztés

  • A BBC rádiószínháza (1978)
  • Sean O`Casey világa (1983)
  • Mesterházi Lajos: Visszaemlékezések (Mesterházi Miklóssal, 1984)
  • Sean O`Casey Magyarországon (1993)
  • Ír ember színpadon (2006)
  • Aki király akart lenni (2010)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Arnold Toynbee: Válogatott tanulmányok (tanulmányok, 1971)
  • John Arden: Drámák (drmák, 1979)
  • Ian McEwan: Idegenben (kisregény, 1984)
  • Synge, J. M.: Drámák (drámák, 1986)
  • Hare, D.: Vissza a fegyverekhez (1989)
  • Brian Friel: Helynevek; Indulatmondat (1990)
  • Sebastian Barry: Sherkin-szigeti imádságok (2003)
  • W. B. Yeats: A csontok álmodása (2004)

RádiójátékaiSzerkesztés

[3]

  • Courteline: Első vizit (1960, 1979)
  • László Anna: Egy keresztespók tapasztalata (1967-1968, 1970, 1978)
  • Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
  • Euripidész: Élektra (1970, 1992)
  • Vágó Péter: Lakótelepen (1972)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1973, 1983)
  • Lives: Az emlékmű (1974, 1978, 1986)
  • Kolin Péter: A vaslovag (1974-1975)
  • Thomas: A mi erdőnk alján (1975-1976)
  • Szophoklész: Antigoné (1976, 1996, 2000)
  • Bardijewski: A lépcső (1977)
  • Hieng: Cortez visszatér (1978, 1992)
  • Scharang: Merénylet (1978, 1987)
  • Hawort: Ezen már nincs mit okoskodni (1979)
  • Dobreszki: A borbély (1980)
  • Mihic: Fóka úr (1981, 1986, 1992)
  • Thibaudeau: A cirkusz (1983)
  • Everac: A hozomány (1983)
  • O'Neill: Boldogtalan hold (1984, 1992)
  • Kovacevic: A balkáni gém (1988)
  • Vörösmarty Mihály: Vérnász (1994)
  • Parker: A jéghegy (2003)

DíjaiSzerkesztés

  • Szocialista kultúráért (1976)
  • Cserés Miklós-díj (1994)
  • Új Magyar Hangjáték Díj (1997, 1998)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ki Kicsoda
  2. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  3. Rádiólexikon

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés