A Pál utcai fiúk (film, 1969)

film, 1969

A Pál utcai fiúk[2] 1969-ben bemutatott magyaramerikai koprodukciós film, amely Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Fábri Zoltán, producere Bohém Endre. A forgatókönyvet Bohém Endre és Fábri Zoltán írta, a zenéjét Petrovics Emil szerezte, a főszereplője Anthony Kemp. Műfaja ifjúsági filmdráma.

A Pál utcai fiúk
1969-es magyar–amerikai nagyjátékfilm

A film moziplakátja
A film moziplakátja
Rendező Fábri Zoltán
Producer Bohém Endre
AlapműMolnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Műfaj ifjúsági, dráma
Forgatókönyvíró
  • Fábri Zoltán
  • Bohém Endre
Dramaturg Lukács Antal
Főszerepben
Zene Petrovics Emil
Operatőr Illés György
Vágó Szécsényi Ferencné
Hangmérnök Pintér György
Jelmeztervező Schäffer Judit
Díszlettervező Romvári József
Gyártásvezető Bajusz József
Gyártás
Ország Magyarország
Amerikai Egyesült Államok
Nyelv magyar
Játékidő 103 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
  • Magyarország MOKÉP
  • Magyarország Pannonia Entertainment Ltd.
Bemutató
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető Korhatár nélkül megtekinthető
Kronológia
Kapcsolódó film
További információk
SablonWikidataSegítség

Magyarországon 1969. április 3-án, Amerikában 1969. június 23-án mutatták be a mozikban.

A mozifilm Agascope rendszerrel készült, Eastman Color képnegatívon a Magyar Filmgyártó Vállalat műtermeiben és a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál.

Történet szerkesztés

A történet Budapesten játszódik 1902 áprilisában.[3][4] A Pál utcai grundon délutánonként játszó fiúk megtudják, hogy füvészkertben tanyázó vörösingesek, vezérükkel, Áts Ferivel arra készülnek, hogy az ő grundjukat elfoglalják, mert nekik is szükségük van labdaterületre. A támadásra való felkészülés során Boka Jánost kapitánnyá választják, mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vékony, szőke Nemecsek Ernő marad továbbra is közlegény. Mivel Geréb Dezső is pályázott a vezéri szerepre, azonban a szavazás során alulmaradt, ezért bosszúból a vörösingeseket segíti. Árulására akkor derül fény, amikor Boka, Csónakos és Nemecsek belopóznak egyik éjjel a füvészkertbe, hogy ott hagyjanak egy cédulát, hogy ott jártak. Azonban egy félreértés miatt a gittegylet Nemecseket gyanúsítja árulással, nevét kisbetűkkel vezetik be a jegyzőkönyvükbe. Nemecsek viszont bizonyítani akarja hűségét és az ellenség által elrabolt grundzászlót visszaszerzi, mindeközben azonban Áts utasítására a füvészkerti tó hideg vizében is meg kell fürdenie. A csata napján a már lázas beteg Nemecsek elszökik otthonról, hogy részt vegyen a harcban. Egy farakásról meglátja, hogy Áts Feri a csapatát szabályellenesen ki akarja szabadítani a bezárt kamrából és hirtelen eszméletét vesztve ráesik, leterítve őt és hozzájárulva ezzel a győzelemhez. Ezután érdemei elismeréseként kinevezik kapitánnyá, a gittegylet is díszoklevelet állít ki számára. Nemecsek azonban tüdőgyulladásába belehal és így nem tudja meg azt sem, hogy a grund helyére, amiért a fiúkkal harcoltak, hamarosan négyemeletes házat építenek.

Szereplők szerkesztés

Szereplő Színész Magyar hang
Nemecsek Ernő Anthony Kemp Ősz Róbert
Nemecsek édesanyja Törőcsik Mari
Nemecsek András szabómester, Ernő édesapja Paál László
Boka János William Burleigh Seregi Zoltán
Áts Feri Julien Holdaway Jancsó Nyika
Csónakos Robert Efford Verdes Tamás
Csele Mark Colleano Szőnyi István[5]
Weisz Gary O'Brien Varga Győző
Geréb Dezső John Moulder-Brown Sztanó László
Rácz tanár úr Pécsi Sándor
Janó Kozák László
Kolnay Martin Beaumont Kovács Attila
Barabás Paul Bartlett Fábry Péter
Leszik Earl Younger Papp László
Richter Vizy György
Idősebb Pásztor Peter Delmar Harsányi Gábor
Fiatalabb Pásztor ifj. Jancsó Miklós
Wendauer Némethy Attila
Szebenics Ebergényi Imre
Török Kentner Sándor
Orvos Téri Árpád
Szabó Avar András
Ifj. szabó Pach János
Szemüveges fiú Seri István
A lány Diaboloval Zeitler Orsolya

A film készítése szerkesztés

A forgatás 1966-ban kezdődött. Egy londoni gyermekszínészképző iskolából válogatták össze a gyermekszereplőket, akik angol nyelven forgattak, és később szinkronizálták őket.

Mivel 1969-re az eredeti helyszínt már beépítették, Budapest XIII. kerületében, a Visegrádi és a Gogol utca sarkán építették fel a grundot (ennek helyén ma kilencemeletes panelházak állnak). A környéken az utcák még macskakővel voltak burkolva, és a házak is a kornak megfeleltek, ezért ideális volt a helyszín. A közeli panelház-építkezést a forgatás kedvéért szüneteltetni tudták. A környék épületein homlokzatátalakításokat végeztek, korabeli cégtáblákat és kirakatokat rendeztek be, egyúttal a házakon a szecessziós stukkókat is pótolták. A grundot egy 1,5 x 2 méteres maketten tervezték meg. Nemecsekék szobáit és a tanári szobát műteremben rendezték be. A kültéri felvételeken Nemecsekék lakása az Erkel u 18. szám alatt található, itt látogatják meg őt a vörösingesek,[6] és a Pál utcaiak is itt keresik fel halála előtt.[7] A grundon folyó harcot néző fiúk mögött a Visegrádi utca 62. és 64. számú épületek láthatóak,[8] a lakók az előbbi házból szemlélik az összecsapást.[9] Az utolsó jelenetben a fiúk a Visegrádi utca 60. számú épület irányába hagyják el a helyszínt.[10]

A Füvészkertben játszódó kültéri jeleneteket a Vácrátóti Arborétumban, az üvegháziakat pedig a filmgyárhoz közel található Amerikai úti kertészetben vették fel. Az iskola épülete a Tavaszmező és a Szűz utca sarkán áll. A grundhoz Rákospalotán vásároltak használt, lebontott palánkanyagot, hogy élethűnek tűnjön a díszlet. A farakások közepén gerendákat süllyesztettek a földbe, és ahhoz kötöztek minden egyes fadarabot, hogy nehogy szétessenek. A homokbombákhoz korpát használtak.

Fontosabb díjak és jelölések szerkesztés

Oscar-díj (1969)
Magyar Játékfilmszemle (1969)
  • díj: Közönségdíj
Moszkva (1969)[forrás?]
  • díj: Gyermekzsűri II. díja
Teherán (1969)[forrás?]
  • díj: Zsűri különdíja

Magyar adók szerkesztés

MTV-1 / TV-1 / M1, Duna TV / Duna, TV2, RTL Klub, Europa Europa, Filmmúzeum, M2, Duna World, Viasat 3, ATV, M3, Mozi+, M5, Magyar Mozi TV

Jegyzetek szerkesztés

  1. inaplo.hu
  2. A filmben látható írásmód szerint.
  3. A filmben 40:00-nél a gittegylet jegyzőkönyvében látható dátum: 1902. április 23., 94:45-nél a díszoklevélen 1902. április 27.
  4. Molnár Ferenc regényében 1889 az évszám.
  5. Szőnyi István operatőr (magyar nyelven). MaNDA. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  6. 65:49
  7. 87:27
  8. 76:34
  9. 77:24, 82:10
  10. 100:17

Források szerkesztés

További információk szerkesztés