Ormosbánya

Ormosbánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Ormosbánya
Nagyboldogasszony-templom, Ormosbánya
Ormosbánya címere Ormosbánya zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	község
Polgármester	Sike Ferencné (független)
Irányítószám	3743
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	1484 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	211,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ormosbánya Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 20° 38′ 54″48.33635, 20.64843
Ormosbánya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ormosbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormosbánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A település Miskolctól 30 kilométerre északra fekszik, az Ormos-patak völgyében; főutcája a Felsőtelekes, Rudabánya és Múcsony között húzódó 2609-es közút. Megközelíthető a község vasúton is, a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonalon; megállóhelye (Ormosbánya megállóhely) majdnem közvetlenül a 2609-es út mellett fekszik, közúton az abból, annak 10,100-as kilométerszelvényénél kiágazó, 40 méternél is rövidebb 26 307-es számú mellékút szolgálja ki.

Története

A környék az őskor óta lakott, a közelben találták a Rudapithecus hungaricus-leletet. A község területén is találtak ősembermaradványokat, valamint kelta kori leleteket. Ezek ma a Herman Ottó Múzeumban találhatóak. Először 1275-ben említik a települést, Vrmus alakban írva, de jóval korábban keletkezett. 1408-ban birtokosa, Perényi Imre pálos kolostort alapított, romjai ma is láthatók. A törökök 1564-ben elfoglalták a települést, a lakosok a török uralom alatt többször is elmenekültek. 1612-ben pusztaság volt, de egy évvel később már állt. 1864-ben a közeli Disznóshorváthoz csatolták (ma: Izsófalva). A kiegyezés után megindult a bányászat, 1887-ben nyílik meg az első szénbánya. 1897-ben a Magyar Állami Szénbányák megvásárolta a falu birtokosától a bányászati jogot a Diósgyőri Acélművek szénellátásának biztosítására. 1912-ben megépült a vasút, majd a bányászkolónia. 1913-ra az erőmű is felépült. Az első világháború során a szénbányászat még fontosabbá vált, a település nőtt, iskolája is épült. A bányában már 250-en dolgoztak. 1917-ben sztrájk tört ki az alacsony bérek miatt, a katonaság verte le, majd több bányászt Kassára hurcolt.

Munkás lakóház Ormosbányán

A nagy gazdasági világválság komoly gondokat okozott, és a szénosztályozó is ebben az időben égett le, csak két évvel később épült újra fel. Ekkorra épült fel a katolikus templom is. A második világháború alatt az üzem katonai irányítás alatt állt. A szovjetek 1944. december 14-én foglalták el. A háború után a község gyorsan fejlődött. 1946 októberében az üzem két aknája különvált a Diósgyőri Vas- és Acélgyártól, és felvette az Ormospusztai Bányaüzem nevet. 1953-tól a település neve Ormospuszta helyett Ormosbánya. Az 1956-os forradalom idején munkások tömege indult vonattal Miskolcra részt venni a forradalomban. Ezt követték a megtorlások. A település azonban tovább fejlődött, vízmű, csatornarendszer, művelődési ház épült. A bányákban már 3900 főnél is több munkás dolgozott. 1963 és 1973 között gimnáziuma is volt a településnek. 1984-ben a bánya fokozatos leépítés után bezárt, a lakosságszám csökkenni kezdett. 1993-ban Ormosbánya levált Izsófalváról.

Közélete

Polgármesterei

• 1993–1994:
• 1994–1998: Nagy Tibor (független)
• 1998–2002: Nagy Tibor (független)
• 2002–2006: Nagy Tibor (független)
• 2006–2010: Sike Ferencné (független)
• 2010–2014: Sike Ferencné (független)
• 2014–2019: Sike Ferencné (független)
• 2019-től: Sike Ferencné (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	1680	1660	1630	1484
	2013	2014	2015	2021

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,5%, református 11,2%, görögkatolikus 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,7% (33,4% nem válaszolt).

Környező települések

Izsófalva (2 km); a legközelebbi városok: Rudabánya (4 km) és Kazincbarcika (12 km).

Híres emberek

• A településen született és 1969–1974 között a helyi csapatban játszott Grolmusz Gyula (Ormosbánya, 1952. július 29. – 2001) magyar kupagyőztes, magyar bajnoki bronzérmes labdarúgó, csatár.
• Faigel Gyula (Ormosbánya, 1954. szeptember 17. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Pásztor Albert (Ormosbánya, 1955. január 23. – ?, 2017. május 13.) magyar rendőr ezredes, jogász, 2000 és 2010 között miskolci rendőrfőkapitány.
• A településen dolgozott és hunyt el Almási István (Felsőtelekes, 1922. november 24. – Ormosbánya, 1977. március 29.) Kossuth-díjas vájár.

További információk

• Ormosbánya hivatalos honlapja