Ferenczy István (szobrász)

(1792-1856) magyar szobrász

Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja. Ferenczy József református lelkész bátyja.[2]

Ferenczy István
Portréja a Vasárnapi Ujság 1859. évi. 19. számában
Portréja a Vasárnapi Ujság 1859. évi. 19. számában
Született1792. február 24.
Rimaszombat
Elhunyt1856. július 4. (64 évesen)
Rimaszombat
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ferenczy István (1810)

Életpályája

szerkesztés

Apja műhelyében volt lakatosinas, majd 1815-től Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Műhelyfőnökét nem különösebben szerette, Canova munkáiért rajongott, aki viszont csak tanácsokkal segítette, nem fogadta be a műhelyébe.[3]

Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát (vagy ahogy a művész elnevezte: A Szép Mesterségek kezdete) Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. Amikor 1819-ben József főherceg nádor Rómát meglátogatta, ő is felfigyelt a magyar művészre, és 400 forint évi támogatást adott neki.

1824-ben hazatért. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hitelesnek tekinthető szobra. A szobor hitelességéről azóta is élénk viták folynak.[4]

Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, szobrászatnak megfelelő minőségben, amelyet Ruskicán talált meg, bár ezt az olasz márványnál nehezebben lehetett megmunkálni.[5] Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.

1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de az a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, azonban a szobor olyan félreérthető és illetlen pozícióban ábrázolta a költőt, hogy jelentős kritikát váltott ki, és nem állították ki köztéren.[6]

Ezután haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. 1856-ban hunyt el, az akadémián Fáy András mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én.

Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták, és a templomban helyezték el.

Emlékezete

szerkesztés
  • 1909 A református templom külső falán, bemélyesztett fülkében carrarai márványból készített mellszobor, Vaszary László alkotása[7]
  • Nevét magyar tanítási nyelvű alapiskola viseli Rimaszombatban[8]
  • Személyes tárgyai a múzeum gyűjteményében találhatóak

Jelentős művei

szerkesztés
  • Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l.)

Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt cikkeket.

  1. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  2. Dr. Szabó Lajos: KASSAI KÁLVINISTA KRÓNIKA 1644—1944 Kassa, 1944. 180. old.
  3. Képzőművészet Magyarországon - Fine Arts in Hungary. www.hung-art.hu. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  4. A szobor | Leonardo Project. leonardo.szepmuveszeti.hu. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  5. Pásztorlányka (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Galéria. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  6. Hanna, Solti: Fasza ez a Kölcsey-szobor a NAT hetedikeseknek szóló irodalom tankönyvén (magyar nyelven). 444, 2023. február 3. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  7. kozterkep.hu; ma7.sk
  8. zsmnvomrs.edu.sk