Meller Simon

(1875–1949) magyar művészettörténész

Meller Simon (Győr, 1875. december 26.[4]Párizs, 1949. március 10.) magyar művészettörténész.

Meller Simon
Rippl-Rónai József: Petrovics Elek (balra) és Meller Simon (jobbra) arcképe (1910)
Rippl-Rónai József: Petrovics Elek (balra) és Meller Simon (jobbra) arcképe (1910)
Született 1875. december 26.[1][2]
Győr[2]
Elhunyt

Párizs[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása művészettörténész
Sírhelye Crématorium-columbarium du Père-Lachaise
A Wikimédia Commons tartalmaz Meller Simon témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Meller József kereskedő és Paskesz Hani gyermekeként született. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte Pasteiner Gyula tanítványaként, illetve egy éven át Berlinben, az ottani egyetemen művészettörténettel foglalkozott. 1898-ban doktorátust, majd tanári oklevelet szerzett. Külföldi tanulmányútjairól visszatérve 1901 és 1924 között az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt, s e minőségben különösen a grafikai és szoborgyűjtemény fejlesztése terén szerzett érdemeket. A grafikai részleg igazgatóőreként az ő tanácsára és közreműködésével vásárolt a múzeum Picasso-grafikákat, s ezzel megalapozta a negyven Picasso-grafikából álló együttest.[5] A Tanácsköztársaság alatt egyetemi tanárrá nevezték ki, s ezért annak bukása után egy ideig emigrációba kényszerült. 1923. május 23-án kikeresztelkedett a római katolikus vallásra. A Szinyei Merse Pál Társaság egyik alapító tagja volt és munkatársa az 1926-ban megjelent Művészeti lexikonnak. Később csatlakozott a Gresham-körhöz. Számos hazai és külföldi szaklapba írt tanulmányokat.

MagánéleteSzerkesztés

Házastársa Mandel Szeréna (1882–?) volt, akivel 1910. március 29-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[6]

Lánya Meller Rózsa Katalin (1912–1945)[7] volt, aki Hutiray Gyula alezredes felesége lett.[8]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Az írott kútfők jelentősége a művészettörténetben (Budapest, 1898. doktori disszertáció)
  • Michelangelo (Budapest, 1903)
  • Ferenczy István élete és művei (Budapest, 1905)
  • Goya (Budapest, 1913)
  • Az Esterházy-képtár története (Budapest, 1915)
  • Peter Vischer (Leipzig, 1925)
  • Die deutschen Bronzestatuetten der Renaissance (München, 1926)
  • Szinyei Merse Pál (1935)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés