Wikipédia

Tilkovszky Béla

Tilkovszky Béla (Vojtech Tilkovský; Lőcse, 1902. augusztus 18. - Prága, 1978. április 10.) művészettörténész, szerkesztő, művészeti író.

Tilkovszky Béla
Született1902
Elhunyt1978 (75-76 évesen)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Apja lőcsei rendőrkapitány, anyja Thaly Kálmán unokája volt.[1]

1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924 között a bécsi Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Bécsi Egyetem rendkívüli művészettörténet hallgatója, 1926–1928 között a pozsonyi Comenius Egyetemen művészettörténetet tanult, de elvégezte a francia–német szakot is. 1929-ben bölcsészdoktori címet szerzett. 1928–1929-ben párizsi ösztöndíjas volt, ahol a 19. század festészetével foglalkozott. Mesterei voltak: Max Dvořák, Jozeph Strzygowski, František Žákavec, Schneider, Henri Focillon.

Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. A két világháború között szerkesztői és kritikusi tevékenységével az elsők között állt az avantgárd művészet pártjára Szlovákiában. 1923-ban Csehszlovákiában A Szép címmel művészeti folyóiratot alapított, mely a komáromi Jókai Egyesület és a kassai Kazinczy Társaság kiadásában jelent meg. 1929-ben Párizsban Magyar Európa címmel kezdeményezett irodalmi és művészeti folyóiratot. Részt vett Divald Kornél szepességi kutatásaiban. 1924-ig a Kassai Napló munkatársa, 1924-től aktívan bekapcsolódott a szlovák nyelvű DAV lap szerkesztésébe is.[2] 1927–1928-ban a pozsonyi A Reggel szerkesztője.

Az 1930-as években a Csehszlovák Rádió pozsonyi magyar adásának szerkesztője volt,[3] aminek következtében a magyar írók részére tág lehetőség nyílt. Brogyányi Kálmánnal is dolgozott. 1932-ben Bujnákkal szerkesztette és az ő Litevna irodalmi kiadójában[4] jelentette meg a Slovensky náučný slovník háromkötetes enciklopédiát.[5] Az első bécsi döntés előestéjén az általa vezetett pozsonyi magyar rádióadás magyarellenes éle miatt érték támadások.[6]

A második világháború idején a Szlovák Rádió külügyi osztályának vezetője,[7] majd a Propaganda Hivatal munkatársaként dolgozott. A háború után egyes állítások szerint közreműködött a kitelepített magyarok ügyeinek intézésében.[8] Prágában, illetve Pozsonyban töltött be különböző tisztségeket, többek közt művészettörténetet tanított a Comenius Egyetemen, de a magyar kulturális életben már nem vett részt. Magyarságát nemcsak karrierizmusból, hanem szerelemből is feladta.[9] Nagy figyelmet szentelt Magyarország művészettörténetének és Kassák Lajos életművének. 1956–1959-ben a pozsonyi Výtvarný život, majd 1959-1970 között a prágai Umění a řemesla című művészeti folyóirat szerkesztője, illetve főszerkesztője volt. A felső-magyarországi gótikus, valamint a 19. és 20. századi képzőművészetet kutatta. 1970-ben vonult nyugdíjba.

Tanítványa volt többek között Kubička Kucsera Klára.[10] 1929 körül Szóbel Géza portrét készített róla.

1926-tól a Csehszlovákiai Magyar írók Szervezete választmányi tagja.[11] 1927-ben többekkel ki akartak lépni a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusából.[12] 1930-tól A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója elnöki tanácsának tagja,[13] 1933-tól ügyvezető titkára volt.[14] Az 1937-ben alakult, de a politikai változások miatt elhalt Magyar Demokrata Írókör választmányi tagja volt.[15]

Művei szerkesztés

A kassai Esti Újságban verseket is publikált. Publikált az aradi Genius Szlovenszkói Helikon rovatában is.[16] 1929-ben a Korunkban Otokar Březina költészetét méltatja.[17] 1957–1958 között jelentek írásai a pozsonyi Hétben és Új Szóban (T. B. és T. szignóval), ezekben kölcsönösen közvetített a két nemzet és ország művészete között, illetve 1964-1969 között a pozsonyi Irodalmi Szemle hasábjain (T. szignóval).

  • 1922 Téli történet. Bécs (Jó Pajtás melléklete)
  • 1925 Egymásmellett. Budapest (verseskötet)
  • 1929 Wolker költészete. A Reggel
  • 1951 Daumier
  • 1954 Dominik Skutecký. Bratislava
  • 1959 A csehszlovák népművészet gazdag lehetőségei. Magyar Nemzet 1959 február 4.
  • 1960 Prípad Csontváry. Výtvarné umění 1960/1
  • 1961 Egy cseh festőművésznő Nagybányán. Művészet 1961/8
  • 1961 Mánes. Budapest
  • 1962 Ladislav Čemický. Bratislava
  • 1962 Nagybánska kolónia a jej maliarstvo. Výtvarný život 1962/10
  • 1962 Antonin Kybal gobelinművészete. Művészet 1962/7
  • 1962 Míla Doleželová. Művészet 1962/9
  • 1963 Ešte o Kosztkovi. Kultúrny život 1963/3
  • 1963 Štefan Bednár. Bratislava
  • 1964 Štursa. Budapest
  • 1964 Honty Tibor. Irodalmi Szemle 1964/6
  • 1964 Csemicky László. Irodalmi Szemle 1964/9
  • 1964 D. H. Kahnweiler vallomásai. Irodalmi Szemle 1964/10
  • 1965 Pór Bertalan 1880–1964. Irodalmi Szemle 1965/2
  • 1965 Csók István. Irodalmi Szemle 1965/6
  • 1965 A magyar grafika. Irodalmi Szemle 1965/9
  • 1966 Reiner Márton. Irodalmi Szemle 1966/3
  • 1966 Derkovits Gyula. Irodalmi Szemle 1966/9
  • 1967 Pocta Kassákovi. Výtvarná práce 1967/20
  • 1968 Myslbek. Budapest
  • 1968 A modern magyar grafika. Irodalmi Szemle 1968/9
  • 1968 Szóbel Géza (1906–1964). Irodalmi Szemle 1968/10
  • 1969 Reihentál Ferenc. Irodalmi Szemle 1969/3
  • 1970 Pocta Kassákovi. Výtvarné umění 1970/4
  • 1975 Kassákův „Autoportrét s pozadím”. Umění 1975/2
  • Az én Kassák Lajosom. In: Illés Ilona - Taxner Ernő (szerk.): Kortársak Kassák Lajosról. Budapest

Források szerkesztés

  1. ↑ Turczel 1996, 106.
  2. ↑ Hushegyi 1999, 104 11. jegyzet
  3. ↑ Turczel Lajos 1966: A magyar sajtó helyzete és megoszlása a polgári Csehszlovákiában II. Irodalmi Szemle 1966/10, 924.
  4. ↑ Prágai Magyar Hírlap 8/278, 8 (1929. december 6.)
  5. ↑ PMH 11/261, 7 (1932. november 16.)
  6. ↑ Leleplezték a szlovákiai magyargyalázó rádiópropaganda irányítóját. Esti Kurír 16/243, 9 (1938. október 27.); Kecskeméti Ellenőr 2/245, 2 (1938. október 29.)
  7. ↑ Középeurópai rádiómegbeszélések Budapesten. Rádióélet 14/21, 3 (1942. május 22.)
  8. ↑ Kiss József 2008: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel). Irodalmi Szemle 2008/12, 53.
  9. ↑ Turczel 1996, 107.
  10. ↑ Irodalmi Szemle 2006/8, 31.
  11. ↑ PMH 5/118, 4 (1926. május 26.); Farkas István 1974: „Magyar írók Irodalmi Társasága”. Irodalmi Szemle 1974/4, 363; Turczel Lajos 1994: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában. Irodalmi Szemle 1994/9, 88-89.
  12. ↑ PMH 1927. [[augusztus 28.)
  13. ↑ Prágai Magyar Hírlap 9/82, 2 (1930. április 9.)
  14. ↑ PMH 12/173, 7 (1933. augusztus 2.)
  15. ↑ Turczel Lajos 1981: Népfrontos jellegű csehszlovákiai magyar tudományos és kulturális-irodalmi egyesületek. Irodalmi Szemle 1981/10, 918-920.
  16. ↑ Szekernyés János 1977: Franyó Zoltán 90 éves. A Hét 8/30 (1977. július 29.); Csanda Sándor 1979: Fábry Zoltán és az „emberirodalom”. Irodalmi Szemle 1979/1, 14.
  17. ↑ Csanda Sándor 1982: A csehszlovákiai magyar irodalom a Korunkban. Irodalmi Szemle 1982/3, 257.

További információk szerkesztés

  • Katarína Beňová 2021: Historik umenia Vojtech Tilkovský (1902 – 1978) a jeho pôsobenie na Univerzite Komenského. Ars 54/1
  • Hushegyi Gábor 1999: Komárom–Kassa–Bécs: „A Szép” (1923). Limes - Tudományos szemle 12/2
  • Hushegyi Gábor 1999: A Szép (1923). Fórum 1999/1.
  • Turczel Lajos 1996: Kovács Endre és a csehszlovákiai magyar irodalom. Irodalmi Szemle 1996/7-8, 106-107
  • Valéria Hrtánková 1986: Vojtech Tilkovský (1902-1978). Súpis archívneho fondu. Bratislava
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tilkovszky_Béla&oldid=25660125”