Turczel Lajos (Ipolyszalka, 1917. szeptember 2.Pozsony, 2007. szeptember 26.) irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója.

Turczel Lajos
Született 1917. szeptember 2.
Ipolyszalka
Elhunyt 2007. szeptember 26. (90 évesen)
Pozsony
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész

ÉleteSzerkesztés

Az elemi iskolát Ipolyszalkán végezte, majd Ipolyságra járt polgári iskolába. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1938-ban. Hatodik-hetedikes gimnazista korában már klasszika-filológus akar lenni, épp ezért önerőből is latint tanult. Gimnazista korában fokozatosan háborús pszichózis alakult ki benne, már 1936-ban és 1937-ben meg volt győződve arról, hogy a háború ki fog törni. Épp ezért lemondott a klasszika-filógus elképzelésekről, és beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1942-ben doktorált. A második világháború kitörése is itt érte. A jogi pályához nem volt kedve, csak magára erőszakolta, védőügyvéd lett. A sok szabadidejében levéltárakba, könyvtárakba járt.

A második világháború alatt katona volt, majd hadifogságba esett. A világháború után „jogfosztott” ember lett, Csehszlovákia törvényei alapján megvonták az állampolgárságot a magyar nemzetiségű lakosoktól és többségüket Csehországba és Magyarországra, kisebb részüket pedig Észak-Szlovákia területére telepítették. 1951-1959 között a komáromi gimnázium és óvónőképző igazgatója volt. Közben 1951 és 1954 között a Pozsonyi Pedagógia Főiskolán tanulmányokat folytatott magyar szakon. 1959-től nyugállományba vonulásáig, 1982-ig a Comenius Egyetem magyar tanszékén oktatott.

Amikor Pozsonyba került, először a kritikai munkát készített Sas Andor sugallatára, ezen idő alatt néhány antológia született tőle (főleg fiatal szlovákiai magyar költők és elbeszélők műveiből). Fokozatosan fordult a Felvidékhez köthető magyar írók bemutatásához, így Szenczi Molnár Albert, Czuczor Gergely, Kármán József, Kazinczy Ferenc munkásságával foglalkozott. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom több nagy alakjáról írt tanulmányt, mint Jókai Mórról, Mikszáth Kálmánról. Tudományos tevékenysége során a magyar tudományos és kulturális élettel foglalkozott. A hatvanas években a két világháború közti időszakot kezdte kutatni.

Szlovákiában szerzőtársa, szerkesztője a Magyar irodalmi hagyományok lexikonnak, Több, mint 20 állami kitüntetést kapott, többek között a Pro Probitate díjat. „Turczel Lajos a 20. század derekán megalázott, megroskadt, értelmiség nélkül maradt nemzetnek próbált segíteni. A lehetetlennel próbálkozott, és sikerült neki” – mondta Zólyomi Árpád, az MKP európai parlamenti képviselője, mikor munkásságát méltatta.

Szülőfalujában, Ipolyszalkán helyezték örök nyugalomra 2007. október 2-án. Síremlékét Nagy János készítette.[1]

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Írások mérlegen. Tanulmányok; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1958
  • Magyar irodalmi olvasókönyv. Kiegészítő szöveg a csehszlovákiai, ált. műveltséget nyújtó magyar tannyelvű iskolák 10. évf. számára; Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1959
  • Turczel Lajos–Horváth József: Magyar irodalmi olvasókönyv a csehszlovákiai tizenkétéves magyar tannyelvű iskolák 10. évf. számára; Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1960
  • Írás és szolgálat. Kritikák 1958–1964; Slovenské vydavateľstvo krásnej literatúry, Bratislava, 1965
  • 1965 A magyar irodalom története (1772–1848). Pozsony; Rákos Péterrel
  • Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között; Tatran–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1967
  • 1968 A magyar irodalom története 1772-ig (jegyzet). Pozsony
  • 1977 Portrék és fejlődésképek. Pozsony
  • 1980 Szlovenszkói vásár: csehszlovákiai elbeszélők, 1918–1938 (antológia, szerk.), Pozsony–Budapest
  • Hiányzó fejezetek. Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról; Madách–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1982
  • Szép Angéla háza. Csehszlovákiai magyar regényírók, 1918–1945; vál., összeáll. Turczel Lajos; Madách, Bratislava 1984 (Csehszlovákiai magyar írók)
  • Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók, 1939–1945; összeáll., bev. Turczel Lajos; Madách, Bratislava, 1986 (Csehszlovákiai magyar írók)
  • Magyar sportélet Csehszlovákiában, 1918–1938; Madách, Pozsony, 1992
  • Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1995
  • A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995; főszerk. Fónod Zoltán, korszakszerk. Turczel Lajos, Szeberényi Zoltán; Madách-Posonium, Pozsony, 1997
  • Arcképek és emlékezések; Madách-Posonium, Pozsony, 1997
  • Irodalmi hódolások és szeretetnyilvánítások; Madách-Posonium, Pozsony, 2000
  • Visszatekintések a szlovákiai magyar kisebbségi lét első szakaszára; 2. bőv. kiad.; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2002
  • Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között; Madách-Posonium, Pozsony, 2007 (Magyar Antaeus könyvek)

EmlékezeteSzerkesztés

  • 2008-tól a SZMIT Turczel Lajos-díja (emlékplakett, díszoklevél, pénzjutalom)[2]
  • Tudományos és ismeretterjesztő irodalmi konferencia

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Felavatták Turczel Lajos síremlékét; Emlékünnepség Turczel Lajos tiszteletére. Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Irodalmi Szemle.
  2. Pénteken adják át a Turczel Lajos-díjat. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  3. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  4. Elhunyt Turczel Lajos

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Emlékkönyv Turczel Lajos 90. születésnapjára; összeáll. Mészáros András; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007